Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)
Jellemző a neolitikum korai időszakára, hogy kevés edényformát találunk. Valószínűleg az életmódból következően nem alakult még ki az a funkcionális gazdagság, amit későbbi korokban a fazekasságban tapasztalunk. Az egyik alapforma a tál, mégpedig a csonkakúpos tál. Ez az edényforma a leggyakoribb a lelőhelyen, valamelyik változata mindegyik leletanyagot tartalmazó objektumban előfordult. A változatok: egyenes falú (4. ábra 7-9., 6. ábra 2-3., 10. ábra 8-10., 11. ábra 1—3., 5.), ívelt, alsó harmadában megtörő (5. ábra 6.) kissé behajó (4. ábra 11., 9. ábra 2., 6.), valamint erősen kihajló oldalú (4. ábra !.)• Lényegében ugyanezek a variánsok fordulnak elő a szlovákiai anyagban is, 30 Bicskén több kiegészíthető példány is illusztrálja a forma változatosságát, 31 ugyanezt látjuk Budapest-Aranyhegyi u., 32 Dunakeszi, 33 Szigetszentmiklós 34 vagy az ausztriai lelőhelyek közül Strogen esetében 35 esetében is. Az erősebben befelé ívelt oldalú tál félgömbös testű, ilyet csak a 112. objektumban találtunk (8. ábra 8.), Bicskén ezzel szemben ez nagyon gyakori forma. 36 A tálak csupán formájuk alapján nem alkalmasak korhatározásra, mert hoszszú időn keresztül változatlanok maradtak mint azt az egyenes falú csonkakúpos és az erősen kihajló oldalú tálak mutatják, melyek már Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb anyagában alapformának számítanak. 37 Csőtalpat találtunk majdnem mindegyik gödörben. Ezek általában finoman kihajló (9. ábra 8.) vagy erősen széttartó (8. ábra 2.) alacsony talpak, a bínai/bényi típusokhoz hasonlóak. 38 Néhány esetben csupán a tál és talp találkozásánál lévő tömör szakasz maradt meg az edényből. A korszak legjellegzetesebb edényformája, a rövid hengeres nyakú kettős kónikus edény 39 jelen van a leletanyagban, de csupán kis számban. A 102. objektumban találtunk egy fél edényt (5. ábra 7.) és néhány öblös vállú peremtöredéket. A fél edény jó párhuzama a korszak legismertebb bínai/bényi bikónikus edényeinek. 40 További bikónikus hastöredékek voltak a 197. objektumban (11. ábra 10.). A 112. objektumból való ennek az edénytípusnak egy nyak nélküli, bikónikus hasú változata, ez a Kalicz N. által meghatározott b) típusnak felel meg. 41 A nyak *iélküli, gömbös testű változat sem hiányzik, ilyen a 188. objektumban volt (10. ábra 1.), a 232. objektumban pedig egy alig tagolt nyakú, gömbös hasú példány (7. ábra 1.). Ugyanez az edény Bicskén az első formán látható díszítéssel jelenik meg, 42 formáját tekintve ugyanez, de más díszítéssel Strogen 5-130/4. edénye. 43 A szlovákiai anyagban a gömbös testű változat kronológialag elválik a bikónikustól. 44 Az anyagunkban többször előforduló S-profilú perem részben hasonlóan bikónikus edényekhez tartozhatott (8. ábra 4.), de van néhány magas, karcsú, ívelt hasú edényhez tartozó peremtöredék is (8. ábra 1.). Gyakori néhány objektumban a spirál vagy meanderdíszes hastöredék (3. ábra 3., 4. ábra 3., 10. ábra 4., 12. ábra 7—8.), bár teljes profil nem áll össze, de más lelőhelyek anyaga alapján 45 ezek hengeres vagy kihajló peremű, gömbös hasú palackok lehettek gyakran füllel. A durva kerámiát még a finom kerámiánál is kevesebb edényforma alkotja: behúzott peremű, gömbös hasú edény erősebben behúzott vagy széles szájú, gömbös testű változatban, 46 valamint magas, hengeres nyakú nagyobb edény. 47 A gödrökben talált kerámiatöredékek zömében vastag falú hastöredékek, csak annyit árulnak el, hogy nagyobb méretű edények darabjai. Egy majdnem ép edényünk van ebből a kategóriából, a 3. objektum alján talált nagy, gömbös testű, két sorban felrakott fülekkel díszített edény (3. ábra 9.). A nagyon hasonló strögeni példány sem teljes. 48 A 232. objektum apró darabokban talált edénye szintén gömbös testű, mindkettőnél az alj rendkívül vastag, kissé homorú, melyből az oldaltörés nélkül, ívelten indul ki (7. ábra 9.)- A perem egyik esetben sem került elő. Minden objektumban gyakori a behúzott peremű, gömbös testű nagy edényre utaló töredék, a perem lehet erősen behúzott (10. ábra 7., 13. ábra
