Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

általa összeállított történeti schematizmusában fellelhető ellentmondások viszont arra engednek következtetni, hogy figyelmét elkerülte a kérdéskör. Zárójelben jegyzem meg, hogy a rengeteg elütést, tárgyi tévedést és pontatlan hivatkozást tartalmazó kötet hibái csak részben róhatók a szerző számlájára. Korrektúrára sajnos sem a kézirat legépelését, sem a kötet kefelenyomatának elkészítését követően nem került sor. Utóbbi az Állami Egyházügyi Hivatal számlájára írandó. (Kredics László és Rajczi Pál közlése). 9 DÉNESI 2006. legrészletesebben 154-155. 10 A schematizmusok teljes sorozatát őrzi a Veszprémi Érseki Könyvtár. A kötetek leírását, mivel kívül esnek jelen dolgozat időhatárán, mellőzöm. 11 1785-től kezdve találhatók a nyomtatottakkal azonos felépítésű, de kéziratos schematizmusok a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban. A kéziratos schematizmusok részletes ismertetésétől is eltekintek az előző jegyzetben említett ok miatt. VÉL Schematismi cleri et loco rum diœcesis Veszprimiensis. 12 DRAVECZ i764-[i77i]. 13 A főesperességek hiányát megnyugtatóan magyarázzák a későbbiekben a korabeli főesperességekről mondottak. A leányegyházak elmaradása és ezzel párhuzamosan az egyes személyek részletes „életrajzai" viszont egyértelműen arról tanúskodnak, hogy szerzőjüket kevésbé a plébániák, inkább a papság érdekelte. 14 VEL Conscriptiones proventuum. Ebben a sorozatban lelhetők fel a legrégibb összeírások, 1726-tól kezdődően. 15 VÉL Visitationes canonicae. A klasszikus értelemben vett egyházlátogatások Padányi püspökségének idején kezdődtek meg, majd folytatódtak egészen a XIX. század derekáig. 16 VÉL Conscriptiones animarum. A lélekösszeírásoknak két, a teljes egyházmegyét felölelő sorozata készült el, az egyik az 1750-es években, a másik az 1770-es években. 17 Számtalan forráspublikáció jelent meg az egyházlátogatási jegyzőkönyvek és a lélekösszeírások anyagából elsősorban helytörténeti vonatkozású kiadványokban. Külön meg kell említenem az Ördög Ferenc szerkesztette, a Zala megyére vonatkozó dokumentumokat teljességre törekvőén összegyűjtő forrásközlést. ÖRDÖG 1991-1998. Magam ezeket, minthogy módom volt forgatni az eredeti levéltári anyagot, jelen tanulmány elkészítése során nem használtam. 18 Catalogus locorum in dicecesi Weszprimiensi existentium ordine alphabetico anno 1771100 conscriptus, VÉL Miscellanea fasc. I. No. 84. 19 A sorozatban a korabeli egyházmegye területét érintő megyék közül eddig megjelent Fejér, Pest-Pilis-Solt és a Kiskunság, Veszprém és Zala megyék anyaga. SIN 1987., SIN 1988., SIN 1994., SIN-VARGA 1996. A Somogy megyét feldolgozó kötet megjelenése 2008-ra várható. Somogy esetében a települések azonosításához a megye történeti statisztikai helységnévtárát, Lipszky János térképét és helynévanyagát, valamint a megye Gönczy Pál által tervezett és a Pallas Nagy Lexikona 15. kötetében megjelent térképét használtam fel. JENEYTÓTH 1997., LIPSZKY 2005., GÖNCZY 1897. 20 Ezek (másolatai) megtalálhatók VÉL Acta dismembrationis diœcesis sorozatban. 21 VÉL Protocolla episcopalia. 22 A fehérvári kerület jegyzőkönyve: Districtus Albensis protocollum vicearchidiaconale per Josephum Dravecz ejusdem districtus vicearchidiaconalem et parochum Vállensem inchoatum anno 1737. [1731-1777] SzPL 5068. [a továbbiakban SzPL Protocollum districtus Albensis [1731-1777] (A jegyzőkönyvre Dénesi Tamás hívta fel a figyelmemet, és Mózessy Gergely volt szíves rendelkezésemre bocsátani, amiért mindkettőjüknek köszönettel tartozom.) A kaposi, majd kaposvári kerület jegyzőkönyve: Matricula seu protocollum venerabilis cleri curatorum animarum gremio i[ncliti] co[mi]t[a]tus Simighiensis in districtu Kaposiensi [1743-1860] VÉL A kaposvári esperesi kerület levéltára, jelzet nélkül, [a továbbiakban VÉL Protocollum districtus Kaposiensis [1743-1860] 23 Példát csak ez utóbbira hozok, mivel az aktuális állapotot tükröző összeírásokból építkezik maga a dolgozat. Egy ilyen tervezet készült például 1736. április 23-án a veszprémi kerületben, illetve ugyanekkor a segesdi kerületben létesítendő plébániákról. VÉL Conscriptiones proventuum fasc. 1. No. 9. 24 Több olyan összeírás maradt fenn, ahol összeírták a plébániákat, majd a végére mintegy utóiratként illesztette a szerző azoknak a településeknek a neveit, ahol véleménye szerint plébániákat kellene alapítani. Például VEL Visitationes canonicae 6. (veszprémi esperesi kerület), a régi és újonnan alapított plébániák jövedelem összeírása 571-605. A egyházlátogatásra 1747-ben került sor, de arra nincs utalás a szövegben, hogy a jövedelemösszeírást mikor készítették el. 25 HORNIG 1903. 312-317. 26 Az esperesi kerületek esetében a források teljes körű felgyűjtésére törekedtem, ezeket lásd a kerületek részletes tárgyalásánál. A plébániáknál csupán a véletlenszerűen kezembe akadt, s egyelőre nem túl nagy számú adatra támaszkodhatok. 27 Érdekes, hogy az egy-két évnyi eltérés előfordul a jelentés szövegezését megelőző néhány évben történt alapítások esetében éppúgy, mint az évtizedekkel korábbiaknál. A palotai esperesi kerületet például 1755. decemberében alakította ki a főpásztor (VÉL Protocolla episcopalia 15. 29-31.), a jelentésben 1754-et ír (HORNIG 1903. 313). Hasonló az eset a ráckevei kerületnél is. Felsőörs első plébánosát 1737-ben nevezte ki Padányi még helynökként (VÉL Protocolla episcopalia 1.169.), a jelentésben mégis 1739-es évszám olvasható. (HORNIG 1903. 312). 28 HORNIG 1903. 315.; VÉL Protocolla episcopalia 1. 6-7. 29 Jó példa erre a püspöki székhely, Veszprém, amely csak 1757-től szerepel az összeírásokban, mivel 1752 előtt a helybeli szerzetesek vezették a plébániát. Más esetben az összeírok nem voltak következetesek, például a szintén szerzetesek által adminisztrált Andocs előfordulása esetleges az összeírásokban. Az adatsorok pontosításában segítségemre volt Dénesi Tamás munkája, aki összegyűjtötte a korabeli egyházmegye szerzetesek által ellátott plébániáit. DÉNESI 2006. 53-55. 30 A tanulmányban foglaltakat térképen is ábrázoltam, amely mellékletként megtalálható a kötet végén. Reményeim szerint a szöveg jobban érthetővé válik, ha olykor-olykor a térképre pillant a tisztelt Olvasó. Azt kérném azonban, hogy mielőtt kézbe veszi, olvassa el a tanulmány végén található Függelék térképre vonatkozó megjegyzéseit. 31 A továbbiakban mind az egyházi, mind a világi közigazgatási egységek esetében a korabeli beosztást használom. Ahol a mai állapotokra gondolok, ott erre minden