Tóth G. Péter szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25 (Veszprém, 2008)

leti viszonyokra, így ezek a határok csupán jelzésértékűnek tekinthetők. Azt sem tartom kizártnak, hogy az egyházi igazgatási rendszer ebben az időben még nem fedte le az egyházmegye egész területét, egyes protestáns többségű részek mintegy fehér foltként kimaradtak belőle. Mérlegelés után amellett döntöttem, hogy a korai adatokat is úgy értelmezem, mintha az egyházmegye egészére kiterjedt volna az egyházmegyei igazgatás.

155 Az esperesi kerületek határainak időrendjét is a plébániákhoz hasonlóan különböző színek alkalmazásával igyekeztem érzékeltetni (ezeket lásd a jelmagyarázatban). Emellett szükségesnek láttam mindenegyes határszakasz esetében feltüntetni azt az időintervallumot, amikor az adott határrész érvényben volt. Ezek segítségével akár évi pontossággal felrajzolhatók az egyházmegye esperesi kerületei, illetve a plébániahálózat aktuális állapota. Az esperesi kerületek neveit is feltüntettem a térképen, jelezve, hogy mettől meddig állt fenn az adott kerület. Ezeket az adatokat természetesen célszerű a kerületek határaival és a plébániahálózattal együtt értelmezni. Fontosnak tartottam, hogy a világi közigazgatás és az egyházi közigazgatás rendszere egyszerre legyen tanulmányozható a térképen. Ennek keresztülvitelére az a módszer tűnt célravezetőnek, ha az egyházi közigazgatás változásait és szintjeit elsősorban színekkel és vonalvastagsággal, a világi közigazgatás szintjeit pedig stíluselemekkel különböztetem meg egymástól (ezeket lásd a jelmagyarázatban). Ennek segítségével jól tanulmányozhatóak a két rendszer összefüggései. Végezetül meg kell említenem, hogy tájékoztató jelleggel összegyűjtöttem a korszak esperesi kerületeihez tartozott plébániák névsorait. Ezek a korszak egészére vonatkozóan adják meg az adott esperesi kerületben lévő plébániákat, amennyiben ennél szűkebb intervallum ismerete lenne szükséges, úgy a térkép plébániaalapítási adataihoz kell fordulni. Mint a fenti magyarázatból is látszik, igyekeztem a lehető legtöbb adatot összesűríteni a térképre. Bízom benne, hogy ennek ellenére jól használható segítséget sikerült adnom a tanulmányban foglaltak megértéséhez. II. A veszprémi egyházmegye püspökei, főesperesei és esperesei Az 1720-as évektől 1777-ig Az alábbiakban a főesperességek betűrendjében, azon belül az esperességek időrendjében találhatók meg a főesperesekre, esperesekre vonatkozó adatok. Csupán tájékozódás végett megadom a korszakban működő és a tanulmány szövegében előforduló püspökök adatait is. Az egyes személyek nevét, minthogy sok esetben a forrásokban is különböző alakot használtak, a kikövetkeztethető legvalószínűbb kiejtés szerint egységesítve, a mai helyesírás szabályai szerint adtam meg. A könnyebb kereshetőség végett a nevek mellett utalok az illető személy által viselt további főesperesi, esperesi tisztségre. Amennyiben a forrásokból megtudható, csak a tisztségviselés kezdő és záró időpontját adom meg. Az időpontok mellett zárójelben találhatók a hivatkozások. Abban az esetben, ha a hivatalviselés pontos időhatárait nem tudtam megállapítani, illetve ha azok csak feldolgozásokból ismertek, megadom az általam átnézett forrásanyagban található legkorábbi, illetve legkésőbbi említés időpontját és annak jelzetét is. Az egyes személyek életrajza megtalálható Pfeiffer János történeti névtárában, így arra külön nem hivatkozom, azokból a tájékoztatás végett csupán a születési és halálozási éveket közlöm. A veszprémi egyházmegye korabeli püspökei Acsádi Ádám (1680 k-1744) veszprémi püspök 1725. IX. 7.- (Pfeiffer 1987.11.) -1744. X. 10. t (Pfeiffer 1987.11.) Padányi Bíró Márton (1696-1762) veszprémi püspök 1745. VIII. 15.- (Pfeiffer 1987.17.) -1762. VIII. 16. t (Pfeiffer 1987.17.) Koller Ignác (1725-1773) veszprémi püspök (1760. XII. 15.- veszprémi segédpüspök utódlási joggal) (Pfeiffer 1987. 32.) 1762. IX. 15.- (Pfeiffer 1987. 32.) -1773. IV. 4. t (Pfeiffer 1987. 32.) Dravec József (1697-1779) káptalani helynök (fehérvári főesperesség; veszprémi kerület) 1773. IV. 4.- (Pfeiffer 1987. 91.) -1777. VIII. 5. (Pfeiffer 1987.14. Bajzát József püspök székfoglalásáig) Budai, később fehérvári főesperesség Pöstyéni Mihály (1691-1755) kanonok, budai főesperes (buda-fehérvári kerület) 1734. IV. 20.- (Pfeiffer 1987.176.)

156 említve 1734. V. (SzPL Protocollum districtus Albensis [1731-1777]. (5068.) 3.) -1736. XII. 30. - (Pfeiffer 1987.176.) Dravec József (1697-1779) tiszteletbeli kanonok, veszprémi esperes-plébános, fehérvári főesperes (fehérvári kerület; veszprémi püspökök) 1755. XII. 11.- (VÉL Protocolla episcopalia 15.29-31.) -1758. V. 17. (Pfeiffer 1987. 91.) Buda—fehérvári esperesi kerület (—1737) Pöstyéni Mihály (1691-1755) váli plébános (budai főesperesség) említve 1728. (VÉL Conscriptiones proventuum fasc. I. No. 10) említve 1732-1733. (VÉL Conscriptiones proventuum fasc. I. No. 4.) -1733. XII. 10. (Pfeiffer 1987.176.) Maszár András (1698-1777) torbágyi plébános