A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Ács Anna: Móricz Zsigmond országjárásának veszprémi és balatonkenesei állomásai

ÁCS ANNA MÓRICZ ZSIGMOND ORSZÁGJÁRÁSAINAK VESZPRÉMI ÉS BALATONKENESEI ÁLLOMÁSAI Móricz Zsigmond köztudottan az országjáró íróink közé tartozott, közel négy évtizedes írói, újságírói pá­lyája során szinte minden szegletét bejárta hazánknak. Gyakran és szívesen utazott. Az utak élmény- és ih­letforrások voltak számára, de emberi és politikai, s főként írói ébredésének, munkásságának fontos állo­másai is. Az új miliő életismeretét gazdagította sokré­tűen, tollára kívánkozóan. Figyelő és csodálkozó sze­me elé az élet kéretlenül ontotta a feldolgozandó témá­kat. Utjain számtalan jegyzetet készített, sokszor még beszélgetés közben is rótta sorait jegyzetfüzetébe. Nem csupán témákat gyűjtött műveihez, - bár inkább a témák találták meg őt - hanem felelősen gondolkozó közéleti emberként, lapszerkesztőként a társadalmi problémák megoldására kereste a választ a fővároson túl a vidékiek körében. Nemcsak témáit, alakjait választotta tudatosan a parasztság köréből, hanem a magyar parasztság szemével volt képes látni és láttatni a világot, ezen széles réteg számára kereste a kibontakozás lehetőségeit. Szívesen tett eleget meg­hívásoknak, de fontos ügyek érdekében utazott má­sok kíséretében is. Veszprém és a Balaton vidéke ugyan távol esik az általa oly szeretett Szatmártól, Tiszaháttól - ahol néprajzi gyűjtőként faluról falura gyalogolt - és családi fészkétől, Leányfalutól, mégis eljutott e tájra. A Móricz-biográfia nem, Veszprém megye irodalmi topográfiája viszont számontartja az író első veszprémi útját, a másodikat meg sem említi és pontatlan adatokat közöl Móricz rövid balatonkenesi tartózkodásáról. Ez utóbbinak két Móricz publicisztika állít emléket, ezek azonban szintén kevésbé pontosan ismertek. Egy újabban előkerült dokumentum révén derül fény ezen utazás körülményeire és Móricz kenései írásainak for­rásaira. Első veszprémi útja Tudomásunk szerint Móricz első ízben 1919. már­cius 9-én járt Veszprémben. Ezen a hétvégi napon, vasárnap tartotta a városban alakuló ülését a Károlyi­párt. A megyeszékhely egyik új, reprezentatív épüle­tében, a Medgyaszay István tervezte színházban Cso­masz Béla elnök vezette az ülést. Móricz Búza Barna földművelésügyi miniszter kíséretében érkezett Veszp­rémbe, vett részt a pártrendezvényen és fel is szólalt. A Veszprémi Hírlap Egy forró nap címmel számolt be az alakuló ülésről, amelyre Szabó István kisgazdapárti minisztert is várták. Távolmaradása csalódást okozott a megye minden részéből érkezett közönségnek. Mi­vel a lap munkatársa nem vehetett részt sem a gyű­lésen, sem a banketten, mások elbeszélése alapján adtak hírt az eseményről, figyelemfelkeltő helyen, a címoldalon. A számunkra ismeretlen cikkíró kiemelte dr. Rainprecht Antal főispán-kormánybiztos és Búza Barna földművelési miniszter kitűnő szónoki képes­ségeit. Móricz Zsigmondot a beszámoló végén, mint­egy mellesleg említette meg e mondattal: „Móricz Zsigmond, a jeles író, aki a minisztert kísérte, szintén mondott egyetmást, általánosságokat, mentegetvén magát, hogy a nyilvánosság előtt ez az első fellépése." 1 Ment-ségére legyen, hogy nem saját tapasztalatait használhatta fel a cikk írásakor. Móricz több napra tervezte veszprémi tartózkodását, ám itt érte a hír édesapja haláláról. Móricz Bálint épít­kezés közben halálos baleset szenvedett, amely fiát mé­lyen megrendítette, sorscsapásként fogta fel 2 . így meg­szakította útját és már 11-én elbúcsúzott a várostól 3 . A veszprémi utazás előzményei közé tartozik, hogy ez év februárjától Móricz kapcsolatai megerősödtek a forradalom Földművelődésügyi Minisztériumával. Főként azért, mert Móricz szerkesztőtársként részt vett a Néplap szerkesztésében. Ebben a hónapban Krúdy Gyulával, Gárdonyi Gézával és Szabó Endré­vel együtt vette át e lap szerkesztését. "Ez a hetilap a földművelésügyi minisztérium ötnyelvű kiadványa volt az ország parasztsága számára, amely a lehető „legnépiesebb hangon", vagyis otromba, a parasztságot becsmérlő gügyögéssel adott egy-két időszaki gazda­sági tanácsot, ismertette a rendeleteket; ezenkívül elő­szeretettel a királyi családra vonatkozó hírekkel s az 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom