A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Horváth Eszter: A langobard ékkő- és üvegberakás technológiai sajátosságainak vizsgálata a várpalotai és jutasi fibulákon

KISS-NEMESKERI 1964 = KISS, A. - NEMESKÉRY, J.: Das langobardische Gräberfeld von Mohács. JPMÉ 1964.95-127. KOVÁCS 1913 = KOVÁCS I.: Amezőbándi ásatások. Dolg 4. 1913. 265^129. LÁSZLÓ 1970 = LÁSZLÓ Gy.: A népvándorláskor művé­szete Magyarországon. Budapest 1970 L'Or des princes... 2001 = L'Or des princes barbares. Du Caucase à la Gaule V e siècle après J.-C. Kiállítási ka­talógus, Saint-Germain-en-Laye - Mannheim 2001 OBERFRANK-RÉKAI 1984 = OBERFRANK F. - RÉKAI J.: Drágakövek. Budapest 1984 QUAST-SCHÜSSLER 2000 = QUAST, D. - SCHÜSSLER, U.: Mineralogische Untersuchungen zur Herkunft der Granate merovingzeitlicher Cloisonnéarbeiten. Germania 78. 2000. 75-96. RHÉ-FETTICH 1931 = RHÉ, Gy. - FETTICH, N.: Jutas und Öskü. Zwei Gräberfelder aus der Völkerwande­rungszeit in Ungarn. Prag 1931 RIEDERER 1984 = RIEDERER, J.: Műkincsekről vegyész szemmel. Budapest 1984 SÁGI 1963 = SÁGI К.: A vörsi langobárd temető újabb ása­tási eredményei. VMMK 1. 1963. 39-80. SÁGI 1991 = SÁGI K.: Egy VI. századi keszthelyi temető és mondanivalója a „Keszthely kultúra" etnikumának szempontjából. TVMK 2. 1991. 113-141. TOMKA 1980 = ТОМКА, P.: Das germanische Gräberfeld aus dem 6. Jahrhundert in Fertőszentmiklós. Acta ArchHung32. 1980.5-30. van ROY-VANHAEKE 1997 = van ROY, S. - VANHA­EKE, L.: L'origine des grenats à l'époque mérovingi­enne. Vie Arch 48. 1997. 124-136. von FREEDEN 2000 = von FREEDEN, U.: Das Ende eng­zelligen Cloisonnés und die Eroberung Süarabiens durch die Sasaniden. Germania 78. 2000. 97-124. WERNER 1962 = WERNER, J.: Die Langobarden in Pan­nonién. Beiträge zur Kenntnis der langobardischen Bodenfunde vor 568. München 1962 1 BONA 1956. 185-191.; WERNER 1962 2 WERNER 1962. 37-44., 62-78.; BIERBRAUER 1993. 119-146. 3 RHÉ-FETTICH 1931. 35-36., 54-56.; BONA 1956. 194. 4 LÁSZLÓ 1970. 71-83.; BÜHLER 1999.429^78.; HEIN­RICH-TAMÁSKA 2002. 245-282. 5 BONA 1956. 187-190., 194.; BONA 1993. 138-140. 6 A VI. századi leletek közül egyedül a fertőszentmiklósi csüngők berakásairól készült hiteles ásványtani vizsgálat - Csere Judit meghatározása. TOMKA 1980. 13. 7 HEINRICH-TAMÁSKA,0.: Einlagentechniken der Früh­und Mittelawarenzeit: Stilistische und technologische Studien zu der Stein- und Glasinkrustation und zu der Tauschierung. (Doktori disszertáció, előkészületben) Eu­ropa-Universität Viadrina, Frankfurt (Oder) 2004.; HOR­VÁTH 2004. 152-171. 8 2005. novemberében Budapesten, az ELTE régészet sza­kán leadott szakdolgozatomban ezt a témát dolgoztam fel. HORVÁTH E: Ékkő- és üvegbetétes tárgyak a Kár­pát-medence 5-6. századi leletanyagban, (kézirat). Jelen tanulmány ennek a munkának egy részéből készült átdol­gozás. 9 Az egyes berakások zárványainak felsorolása a tanul­mány végén a katalógusban található. 10 A gránát valójában egy ásványcsoport, amelyet különbö­ző képződésű és kémiai összetételű, de azonos rendszer­ben kristályosodó ásványok alkotnak. Régészeti tárgya­kon változatai közül eddig az almandint, a piropot és a kettő átmeneti kristályát a rodolitot sikerült azonosítani. Amennyiben ezek természettudományos módszerekkel történő elkülönítésére nincs lehetőség, célszerű az álta­lánosabb gránát kifejezést használni. 11 BREPOHL 1984. 14-15.; RIEDERER 1984. 85-86. 12 Zöld üvegberakás a bezenyei és rácalmási langobárd te­metők korongfibuláin látható. BÓNA 1956. 192. XLIV tábla; BÓNA 1960. 167. 13 Idősebb Plinius (Kr. u. 23-79) Természetrajz XXXVII. könyv XXVI. 98. DARAB-GESZTELYI 2001. 331. 14 OBERFRANK-RÉKAI 1984. 183-184. 15 A rutil (Ti0 2 ) a gránát képződése után, másodlagosan elegyedik szét a kőben. 16 Az átlátszó kerekded zárványok vélhetőleg cirkondk. Elsődlegesen épültek bele a kőbe, és a képződés során felgyűlő feszültség következtében repedt meg a kő körü­löttük. 17 Az ásványok, lelőhelyeiktől függően különböző kémiai összetételűek lehetnek. A hasonló képződési körül­mények miatt azonban akár nagy távolságokra lévő lelőhelyeken is lehet hasonló az egyes darabok elemeinek kombinálódása, illetve zárványképe. Birgit Arrhenius ezt a tényt régészeti szempontból különösen is hangsúlyozta. ARRHENIUS 1998. 383-389. 18 Ebből a szempontból B. Arrhenius röntgen diffrakciós vizsgálata volt az első komoly kísérlet. Egész Európára kiterjedően tanulmányozta a Meroving-kori gránátbe­rakásos tárgyakat. ARRHENIUS 1985 19 ARRHENIUS 1985. 34., 36. A vizsgált magyarországi tárgyak berakásait főként délnyugat-ausztriai gránátok­nak vélte, de az ottani ásványokkal nem végzett összeha­sonlító elemzést. 20 QUAST-SCHÜSSLER 2000. 75-96.; GREIFF 1999. 599-646. 21 QUAST-SCHÜSSLER 2000. 87. A pirop a gránát másik fontos változata, régészetileg számba vehető lelőhelye Európában, Észak-Csehországban van. Előfordulása azt bizonyítja, hogy a Meroving-kor után helyi lelőhelyű ásványokat termeltek ki. A nyersanyagforrás megvál­tozásának hátterében a távolsági kereskedelem meg­szakadása állt. Az okokról lásd: von FREEDEN 2000. 97-124. 22 GREIFF 1999. 630. 23 A Rajna-vidéki frank leletanyag berakásaiban megfigyelt zárványok felsorolását lásd: GREIFF 1999. 640. 24 Az ásványtanban használt keménységi skálát F. Mohs (1773-1839) alkotta meg, tíz fokozatot különítve el. A gránátok keménysége a 7-7,5 értékek között változik. OBERFRANK-RÉKAI 1984. 28., 135-136. 58

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom