A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)
Rainer Pál–S. Lackovits Emőke: Egy címerekkel díszített XVII. századi faládika
rege a fehérhegyi csatában legyőzte a cseh rendek által ellene felléptetett és királyukká választott Frigyes pfalzi választófejedelmet, a „téli királyt", száműzte őt a birodalomból. 1618-tól a cseh rendekkel, a német protestánsokkal, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel és a Németországba benyomult dánokkal, utóbb a svédekkel harcolt (harmincéves háború első korszaka), miközben Magyarországon a török jelentett állandó veszélyt. Miután Nördlingennél (1634. szeptember 6.) hadai legyőzték a svédeket, Prágában békét kötött a brandenburgi és a szász választófejedelmekkel, akik átpártoltak hozzá a svédek oldaláról. 1636-ban a regensburgi birodalmi gyűlésen fiát, III. Ferdinándot római királlyá választtatta. 145 (43. ábra) Eleonóra német-római császárné és magyar királyné (Mantua 1598. szeptember 23. - Bécs 1655.. június 27.) I. Vincenzo Medici mantuai herceg és Eleonóra toskanai hercegnő leánya. 1621-ben Johann Ulrich Eggenberg főudvarmester készítette elő eljegyzését a megözvegyült császárral. A házasságkötésre Innsbruckban, 1622. február 4-én került sor. 146 1622. július 26-án Sopronban magyar királynévá 147 , 1627-ben Prágában cseh királynévá, 1630ban német császárnévá koronázták. Házassága gyermektelen maradt. О alapítota a bécsi és grazi karmelita kolostort, valamint a bécsi Ágoston-rendiek templomának szívek kriptáját (Herzgruft). 148 (44. ábra) /. Miksa bajor választófejedelem (München 1573. április 17. - Ingolstadt 1651. szeptember 27.) V. Vilmos bajor herceg (1548-1626) és Renata lotharingiai hercegnő (1544-1602) fia. Tanulmányait 1587-1593 között az ingolstadti jezsuitáknál végezte. Itt barátkozott össze diáktársával, Ferdinánd főherceggel, a későbbi II. Ferdinánd császárral. 1593-ban utazást tett Csehországban, Itáliában és Lotharingiában. 1594-től társrégens apja mellett, majd annak 1597-es lemondása után Bajorország hercege. Az 1609-ben megalakult Katolikus Liga elnöke, a császári párt vezéralakja, az ellenreformáció eltökélt híve. 1619. októberében a müncheni szerződésben költségtérítésként, amiért a császárt támogatta háborújában, személyére ígéretet kapott a pfalzi választófejedelmi méltóságra és Pfalzi Frigyes konfiskált birtokaira. 1620-ban szintén a császár támogatásáért, Felső-Ausztriát kapta zálogba, ahol erőteljesen rekatolizált. 1621-ben elfoglalta Felső-Pfalzot, itt is a rekatolizálást szorgalmazta. 1623. február 25-én - Pfalzi Frigyes száműzését követően - személyére szólóan megkapta a választói méltóságot a császártól a regensburgi gyűlésen. Majd 1628. február 22-én Bajorország megkapta az örökletes választófejedelmi tisztséget, amelyet Felső-Pfalzzal együtt a westfáliai békében (1648) is megtartott. Az 1634-es nördlingeni győzelem után Bajorország felszabadult a svéd megszállás alól. 1635-ben Miksa csatlakozott a prágai békéhez. Bajorország egyik legjelentősebb uralkodója volt. 149 (45. ábra) György Vilmos brandenburgi választófejedelem (Kölln an der Spree /ma Berlin része/1595. november 13. -Königsberg 1640. december 1.) János Zsigmond brandenburgi választó és Anna porosz hercegnő fia. Református vallású. 1619. december 23-tól Brandenburg választófejedelme. Felesége és húgai révén a császár fő ellenségeivel került rokonságba. Heidelbergben, 1616. július 24-én vette feleségül Elisabeth Charlottét, Pfalzi Frigyes - a későbbi cseh király - húgát. Egyik húga, Marie Eleonore (1599-1655) Stockholmban, 1620. november 25én Gusztáv Adolf svéd királlyal (1611-1632) kötött házasságot. Másik húga, Katalin (1602-1644) pedig Kassán, 1626. március 2-án kelt egybe Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel. 150 Ennek ellenére 1630-ig megőrizte semlegességét a császár és a protestánsok közt. 1631-től 1635-ig a svédek oldalán harcolt a császáriak ellen. Az 1635-ös prágai békében a császár oldalára állt. A svédektől már 1635-óta megszállt Pommerániát a westfáliai békében végleg elvesztette. О helyezte át Brandenburg székhelyét állandó jelleggel 1639. januárjában Königsbergbe. 151 Szekfű Gyula szerint a tehetségtelen és iszákos fejedelem - aki helyett kegyencei és főként evangélikus anyja uralkodtak - körülbelül olyan viszonyban volt szuverénjével, a lengyel királlyal, mint Bethlen a törökkel. 152 (46. ábra) /. János György szász választófejedelem (Drezda 1585. március 5. - Drezda 1656. október 8.) Szülei I. Keresztély szász választó és Sophie brandenburgi hercegnő. Evangélikus vallású. 1611-től Szászország választófejedelme. 1618-ban visszautasította a neki felkínált cseh koronát és a császár pártján maradt, de 1629-től kezdett eltávolodni attól. 1631ben a svédek oldalán harcot kezdett a császár ellen. 1635-ben a prágai békében kibékült a császárral, megkapta mindkét Lausitzot és a svédek ellen lépett hadba. Utóbbiakkal 1645-ben Kötzschernbrodaban kötött fegyverszünetet. 153 (47. ábra) Johann Schweickard von Kronberg mainzi választófejedelem (1553. március 5. /más adat szerint július 15./-Aschaffenburg 1626. szeptember 17.) 160
