A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. (Veszprém, 2006)

Pintér László: Dörgicse későközépkori lakóházai

nyúlik. Mindössze egy teljesnek mondható helyiséget tudtunk feltárni, s megállapíthattuk, hogy a ház déli irányba folytatódik. A feltárt házrészlet hossza 8,8 m, a ház szélessége 6,7 m. A falak szélessége átlagosan 60 cm, építőanyaga a szabálytalan alakú mészkő és bazalt. A kötőanyag ugyanaz a sárás rózsaszín habarcs, mint az 1. számú épületnél. A ház falai nem voltak aláalapozva. A helyiségben több foltban megtalált járószint a falazat legalsó kősorának szintjéhez tartozott. A megmaradt falak legnagyobb magassága 45 cm. Falait több helyen beásásokkal megbolygatták. A kőfalon bejárat helyére semmi nem utalt. A szoba délnyugati sarkában, szabályos téglalap alprajzú, átégett felület jelezte a kályha helyét. Ebben a helyiségben találtunk egyedül kályhaszem töredékeket. A 2. számú ház keleti falának gerendalenyomata alapján következtethetünk arra, hogy a ház kőalapozása gerendákból, borona technikával épült falakat tartott. A két ház mindössze 10 m-re van egymástól, nyugati falsíkjuk párhuzamos. Az 1. számú ház déli oldalán a nyugati falsík meghosszabbításaként 2,5 m hosszú falcsonk található, amelynek folytatását kibányászták. A fal nincs kötésben a ház falával, később építették hozzá. A két ház falazási módja és a felhasznált építőanyag némileg eltér egymástól. A 2. számú épülethez bazaltköveket is felhasználtak, míg az 1. számú épület kizárólag mészkőből épült, s a falrakás sokkal elnagyoltabb. Az 1. számú épületnél talált nagyméretű leomlott kőfal bizonyossá teszi, hogy legalább részben kőből épült. A 2. számú épületnél a kőalapok boronavázas falakat tartottak. (12-13. ábra) Az épületek egymáshoz való viszonyát, pontos méreteiket, funkciójukat további ásatásoknak kell tisztázni. A kora Árpád-kori temető az ásatás területén északnyugat-délkelet irányban húzódott végig. A 29. és 30. számú objektumok környékén már egyáltalán nem voltak sírok, a 30. számú faltól keletre 10-12 m-re, sem jelentkeztek. A szelvény keleti végében nem voltak temetkezések, északkelet felé is ritkultak. A kettes számú próbaárokban már egyáltalán nem voltak sírok. A temető északnyugati szélének behatárolása egy későbbi ásatás feladata. Összefoglalás A 2004. évi próbafeltárás során napvilágra került a XI. századi templomhoz tartozó temető keleti széle, majd ettől keletre egy korábbi, a templom építését megelőző korból származó kora Árpád-kori temető, s két, egymástól jól elkülöníthető ház és egy jelen állapotában külön álló pince maradványai. Az északon lévő 1. számú ház kelet-nyugat irányú, két helyiségből, s keleti oldalán pincéből állt. A 2. számú észak-déli irányú háznak csak egy helyiségét tudtuk feltárni, mivel többi része az ásatás területén kívül húzódik. Az 1. számú ház keleti végében, egy, mindkét épületnél korábbi pincére bukkantunk, amelyet az 1. számú épület átvág. A két ház falazási módja és a felhasznált építőanyag kissé eltér egymástól, amennyiben a 2. számú épülethez bazaltköveket is felhasználtak, míg az 1. számú épület kizárólag mészkőből épült. Az 1. számú épület falrakási technikája szabályosabb, összefogottabb. Felépítményükről csak az első ház esetében tudunk biztosat mondani, miután a nagyméretű leomlott kőfal bizonyossá teszi, hogy legalább részben kőből épült. A 2. számú épületnél falomladékokat nem találtunk, itt a kőalapok boronavázas falakat tartottak. Az 1. számú háznak nagy kiterjedésű pincéje volt, ami szőlőművelést, borászatot feltételez. A korai pince betöltése azt mutatja, hogy a fölötte lévő kamra vagy raktár a ház pusztulásakor leégett, beomlott. Az omladékban talált nagy mennyiségű kerámiatöredék (15-17. ábra) inkább a kamrát valószínűsíti. Apincéhez tartozó háznak - amennyiben volt ilyen - semmilyen nyomát nem találtuk. A ház észak felé húzódhatott, maradványait azonban az 1. számú ház pincéjének megépítésekor teljesen megsemmisítették. A feltárt vöröses-sárga színű habarccsal kötött kőfalak a késő középkorra, a XVI-XVII. századra keltezhetek, s amelyek már a korai temető megszűnése után épültek. (20-23. ábra) A házakról sajnos semmilyen írott forrással nem rendelkezünk, lehetséges, hogy a templomhoz tartozó házak voltak. Az épületek egymáshoz való viszonyát, pontos méreteiket, funkciójukat további ásatásoknak kell tisztáznia. A kora Árpád-kori temető az ásatás területén északnyugat-délkeleti irányban húzódott végig. Az 1. számú ház sok sírt megbolygatott. A 2. számú épület alatt már nem voltak sírok. A feltárás 2006-an folytatódik. Reméljük, az idei ásatás további információkat szolgáltat a korai temető kiterjedésére és korára nézve, valamint a középkori lakóházak szerkezetének tekintetében. 131