A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Regenye Judit: Háztípusok és településszerkezet a késői lengyeli kultúrában veszprémi és szentgáli példán alapján

1. ábra. Veszprém, Jutási út és Szentgál, Teleki-dűlő; a lelőhelyeket fekete körök jelölik Figure 1. Veszprém, Jutási St. and Szentgál, Teleki fields; the sites are marked with black circles 5-600 m), gazdag települése élt. (1. ábra) Itt, a Felsza­badulás úttól keletre, az akkor épülő Munkácsy utcá­ban történt a kultúra késői időszakának legelső ma­gyarországi feltárása 1972-ben, a lakótelep építésekor. A leletmentést Csányi Marietta és Raczky Pál vé­gezte 1 s . A lelőhely kiterjedéséről szolgáltatott adatokat az 1985-ben épült gázvezeték, akkor a Madách I. és a Petőfi S. utcában volt kisebb leletmentés 19 . Ma Jutási út néven szerepel az a lelőhely, ahol 2003. augusztus 28. és november 27. között folyt beruházást megelőző feltárás az úttól nyugatra, a település nyugati szélén, az első feltárástól mintegy 200 m-re nyugatra. A tervezett beruházás területén mintegy 8000 m 2 felületet tártunk fel 20 . A feltárás során a lengyeli kultúra telepjelenségei mellett 16 sírt (közülük 3 a badeni kultúrához tartozott) és a badeni kultúra teleprészletét találtuk meg, továb­bá egy kora bronzkori gödörkomplexumot. (2. ábra) 21 A feltárással érintett terület ennek a jelentős méretű késő lengyeli településnek a nyugati széle. A felszín itt a Jutási úttól nyugatra erősen lejt, a peremét egy ter­mészetes árok alkotja, amely feltételezhetően a Séd­patak egy mellékvize volt, maga a patak még további 200 m-rel nyugatabbra folyik egy meredek oldalú domb mögött. Mintegy 500 m-re keletre, a Séddel pár­huzamosan, másik patakmedret találunk, a két vízfo­lyás közti platót foglalta el a település. A késő lengyeli telepjelenségek közül első helyen a házakat kell említeni. Öt, nagyjából teljes épület mel­lett, további 4 házrészletet figyeltünk meg. (3., 4. ábra) Az első 5 ház a feltárási terület északi szélén sorban helyezkedik el szorosan egymás mellett, egymással nagyjából párhuzamosan, szabályos 5 m-es távolság­ban. Valamennyi északnyugat-délkeleti tájolású, cö­löpszerkezetes építmény. A házsortól délre agyagnye­rő gödröket tártunk fel és elszórtan cölöplyukakat, vél­hetően a házakhoz tartozó gazdasági terület elemeit. A házak közül az 1. nagyjából teljesnek tekinthető. (5. ábra, 2. ábra 1., 13. ábra) Kissé trapéz alakú, méretei: 20 m hosszú, északon 6,5 m, délen 8 m széles. Az épület kétosztatú, a déli helyiség némileg kisebb. Közöttük két igen mély, L alakú cölöplyuk alkotja a válaszfalat. A válaszfal vonalában a két oldalfalban 2-2 nagyobb cölöplyuk található. A nyugati oldalfalat 24 cölöplyuk alkotja, ezek többé-kevésbé kerekek, 50-60 cm átmé­rőjűek, távolságuk 20-50 cm, a keleti oldalfalat pedig két 60-80 cm széles alapárok, amelyeket középen megtör a válaszfal kettős cölöplyuka. Ezek az alapár­kok szabálytalan formájúak, szélességük egyenetlen, bennük helyenként nagy cölöplyukak. Az északi oldal kissé bizonytalan, a telekhatár miatt a cölöpsor nem volt teljesen feltárható. A déli oldalon nem találtunk cölöplyukat, csak az épület tengelyében egy rendkívül mély, tartóoszlop számára készült beásást és a vonalá­ban 2 kis cölöplyukat. A 2. épület keleti falából 13 ke­rek cölöplyukat találtunk meg, valamint a középen futó válaszfal hasonló kerek 3 cölöplyukát, és a déli tartó­oszlop helyét. A nyugati falat csak 2 cölöplyuk jelzi. Meglévő hossza 8,5 m, szélessége 6,5 m. (2. ábra 2.) 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom