A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)
Mészáros Veronika: Néprajzi negatívok a Balaton mellékéről. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Negatívtárában található néprajzi fényképek vizsgálata
zünk a gyűjteményben: 26 darab a téli sportolást, 4 darab a nyári sportokat örökíti meg. A fényképek keletkezési ideje, a reprodukciók eredeti készítési évét figyelembe véve 1935-1971 közötti időintervallum. A téli sportok a korcsolyázást (36. ábra) és a fakutyázást örökítik meg. A nyári sportok ábrázolt fajtái: vitorlázás, vízisízés, biciklizés. E témakörben ismét nagy átfedést figyelhetünk meg, leginkább az emberábrázolás témakörét illetően. Szükséges megjegyezni, hogy a vegyes leltározású leltárkönyvben, minden kétséget kizárólag, további fényképek tartoznak a sport témakörébe, azonban jelen tanulmány kizárólag a néprajzi vonatkozású fényképeket vizsgálja. Földmüvelés, állattenyésztés E hagyományos néprajzi tematikájú csoportba mindössze 26 darab felvétel sorolható. Összegzés előtt azonban le kell szögeznünk, hogy a munkafolyamat és a mesterség témakörökkel igen nagy az átfedése e témakörnek. Az ide sorolt fényképek 50%-ban az állattartást, 50%-ban pedig a földművelést, a konyhakertet és a megművelt szőlőket ábrázolják. A fényképeket 1950-1977 között Vajkai Aurél és Törő László készítette. Az állattartás témakörbe a Balaton szerepét bemutató fényképet is sorolhatunk, a „Marhacsorda a Balatonban " meghatározású felvétel pl. (37. ábra) a hűsölő csordát mutatja be. A további képek a háztáji baromfitartást, s a csordákat ábrázolja. A földművelés témakörben szintén megfigyelhetünk táji jellegzetességeket, amelyre példa a tihanyi levendulaföld (38. ábra). A szőlők esetében, a hagyományos szőlők mellett, a tszcsszőlők, valamint vadszőlő-ültetvények is lencsevégre kerültek. Tekintettel arra, hogy a földművelés és állattartás még ma is megélhetési forrása jövedelemkiegészítője a települések lakosainak, sőt nemegyszer a nyaralóknak is, ebben a témakörben is szükséges a néprajzi fényképezés folytatása. Vallásosság A Balaton-mellék lakosságának vallásosságához sajnos nem sok adalékkal szolgálnak megőrzött negatívjaink. 21 darab felvételből áll e csoport. Témáik: bérmálás, búcsú, fakereszt, vöröskő kereszt, kereszt szőlőhegyen, úrvacsoraasztal, úrvacsorakendő. A fényképek 1954 és 1980 között készültek, meglehetősen nagy időbeli eltolódásokat mutatva. E témakörben nagyobb, különálló egység a Balatonalmádi-Vörösberényben 1957 és 1959 években készített felvételek csoportja (6 darab), amely a búcsút örökíti meg. A tematikus átfedés miatt a tárgyfotók, a szokások és a településkép témakörben találhatunk még a vallásossághoz köthető fényképeket. Azonban a számarányok miatt mindenképpen azt a következtetést kell levonnunk, hogy a pótlólagos és a jelenkori gyűjtés ezen a területen is nélkülözhetetlen. Viselet A klasszikus néprajzi fényképezés két legkiemelkedőbb, legfontosabb célcsoportja az építkezés és a viselet. A vizsgált negatívok esetében az építkezéssel kapcsolatos fényképek meghatározó súlyát, jelentőségét már áttekintettem. Meglepő módon azonban mindössze 5 darab az a fénykép, amely kifejezetten a viselet megörökítése céljából készült. Mindegyiket Vajkai Aurél fényképezte Tihanyban 1965-ben, női fej viseletet ábrázol. Említettem már a témák közötti esetleges átfedéseket, s azt is, hogy mindenkor a leltározó meghatározása alapján soroltam nagyobb csoportba a felvételeket. Emiatt természetesen több fénykép értékelhető, tanulmányozható viselettörténeti szempontból is. Erre azonban csak a teljes revíziót követően kerülhet sor. A levonható következtetés ismét a pótlólagos és a jelenkori gyűjtés szükségessége. Kutatástörténet, muzeológia A muzeológiai témájú fényképek többnyire a Balaton-parti települések néprajzi kiállításain, kiállítóhelyein készültek. A113 darab ide tartozó fénykép közül Vajkai Aurél 85 darabot, Törő László 25 darabot készített. A következő kiállításokat örökítették meg: Kiállítás a Balatoni Úttörővárosban, Halászati kiállítás Tihanyban, Halászcéh emlékei a Balatoni Múzeumban, Néprajzi kiállítás Gyenesdiáson. A tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum átépítését, berendezését, valamint a kiállítás megnyitását ábrázoló felvételek mára múzeumtörténeti különlegességek. 31 A múzeumi élethez kapcsolódó fényképek kiállításmegnyitókon, néprajzi konferenciákon készültek; múzeumi dolgozókat, muzeológusokat, a megnyitók eseményeit örökítették meg. Számos fénykép mára kuriózummá vált, pl. az 1963. évi néprajzi konferencia résztvevőit ábrázoló fényképsorozat minden bizonnyal tudománytörténeti ritkaság. Gunda Bélát 1954-ben Örvényesen (39. ábra), valamint Sebestyén Gyula balatonszepezdi otthonát 1959-ben megörökítő felvételek a tudománytörténet fontos dokumentumai. 250