A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Veszprém, 2004)

Pintér László: Királyszentistván templom körüli temetője

tunk. Ezek a temető legkorábbi sírjai. Bizonyára ezeken a sírokon kívül is vannak még a temető korai időszakából származó sírok, de leletanyag hiányában teljes bizonyossággal nem tudjuk elkülöníteni a későbbi korszakok sírjaitól. A sírgödör formája a kéztartás önmagában nem korhatározó értékű. A leletek alapján a temető első sírjainak korát a XI. század közepére tehetjük. A középkor későbbi századaiból származó sírokban nem volt semmilyen leletanyag. (Szórványként sem!?) A késő középkori templom körüli temetőkre jellemző zsúfolt, egymásra ásott, az előző sírokban lévő csontokat a sírgödrök oldalában felhalmozó temetkezések bizonyítják a temető folyamatos használatát. Az első halottak sírba helyezése idején valószínűleg még nem volt temploma a falunak. A templom megépítése után a temetkezések a templomot körülvevő falon belül folytatódtak, tehát a temető területe korlátozott volt. Ez magyarázza a sírok zsúfoltságát. A falu a török korban többször teljesen elpusztult, de mindannyiszor újratelepült. Azt, hogy a RÖVIDÍTÉSEK GALLINA 1998 = GALLINA Zs.: Temetkezési szokások egy X XI. századi (Homokmégy-Székes) temetőben. In.: Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun Megyében, Kalocsa 1998 GENTHON 1959 = GENTHONI.: Magyarország művészeti emlékei. Budapest 1959 KOPPÁNY 1967 = KOPPÁNY T. : Középkori templomok és egyházashelyek Veszprém megyében. VMMK 6. 1967.117-150. KOPPÁNY 1993 = KOPPÁNY T.: A Balaton környékének műemlékei. Művészettörténet-Műemlékvédelem III. Budapest 1993. 62-90. MRT 2 = ÉRI I. - KELEMEN M. - NÉMETH P. - TORMA I.: Magyarország Régészeti Topográfiája, Veszprém megye régészeti topográfiája 2. A veszprémi járás. Budapest 1969 RAINER 2002 = RAINER P.: Balatonfűzfő-Máma, középés újkori temetőrészlet. VMMK 22. 2002. 111-128. RITOÓK 1985 = RITOÓK Á.: Árpád-kori temetkezések Veszprémfaj szón. VMMK 17. 1984. 93-106. temetőt a középkor után is használták a 122. számú sír bizonyítja, amelyben párta ékesítette az ide temetett kislány fejét. A párta szövet anyaga viszonylag jó állapotban fennmaradt. Sajnos a sírból csak a koponya feküdt szelvényünkben így az esetleg még a sírban lévő egyébb leletekről, a váz helyzetéről nem tudunk semmit. A párta a koponya felett két ívelt darabban maradt meg. Vázát szövetre erősített vékony rézhuzalból sűrűre font vezetőszál képezi, amelyre apró gyöngyök, spirálisan felcsavart drótgyöngyök és apró korong alakú lemezek vannak rögzítve, fonva. A lelőhelyen 142 objektum került elő, ezek közül 134 volt sír vagy sírmaradvány. A temetőt kihagyásokkal a kora Árpád-kortól a XVIII. századig használták. A sírok mellett két kora vaskori gödröt is kibontottunk, továbbá leletanyag hiányában másik két meghatározhatatlan korú gödröt. A szelvény közepén egy meszesgödröt találtunk, amelyet nyilván a mai templom felújításakor ástak. SZŐKE-VÁNDOR 1987 = SZŐKE B. M. - VÁNDOR L.: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Fontes ArchHung 1987 TETTAMANTI 1975 = TETTAMANTI S.: Temetkezési szokások a X-XI. században a Kárpát-medencében. StudiaCom3. 1975 1 KOPPÁNY, 1967; KOPPÁNY 1993. 62., 90.; GENTHON 1959. 161. 2 MRT 2. 1969. 115. 3 op.cit. 4 TETTAMANTI 1975 5 MRT 2. 115. 6 A mai templom 1839^12. között épült: GENTHON 1959. 161. 7 TETTAMANTI 1975; GALLINA 1998 8 Hajkarikák viselési módjáról lsd. SZŐKE-VÁNDOR 1987 JEGYZETEK 113