A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)
S. Perémi Ágota: A Lesencetomaj–Piroskereszt Keszthely-kultúrás temető övveretes sírjai
előkerült vastöredékek alapján erre következtethetünk. Hasonló veretek számos lelőhelyről ismertek. így Váchartyán 6. sírból, egy kis- és nagy szíj véggel 67 , Győr 94. sír 6 * és 796. sír 69 ; Öskü 46. sír 70 és 64. sír 7i , Jutás 146. sír 72 , Cikó 373. sír"; Szekszárd-Bogyiszlói út 423. sír 74 és 450. sír 75 , Homokmégy-Halom 56. sír 76 és 162. sír 77 , Tiszaderzs 16. sír 7s , Keszthelyi temetők 79 , Alattyán 185. sír* 0 és 581. sír 81 , Kisköre 37. sír 82 , Regöly 63. sír 83 , Kiskőrös A. sír 84 , Halimba 51. sír 85 , 109. sír 86 és 121. sír 87 , Tiszafüred 214. sír 88 , 451. sír 89 stb. Némiképp eltért a 342. sír övének díszítése. Az apró beütögetett pontokkal díszített fonatminták a négy sarokban levő nittszegeket, illetve ezek „imitációit" kötötték össze két sorban, középen négyszögletes, az egyik veret esetében X mintával díszített részt alakítva ki. A nittszegeket kör alakú fonatminta veszi körül. Hasonló, középen kőberakással díszített darabok ismertek többek közt Jutás 144. sírjából. 90 Ennek egyszerűbb, későbbi változata a lesencetomaji, amikor a kőberakás helyét, a középső mezőt üresen hagyják vagy kis X-mintával díszítik. Utóbbihoz hasonló ismert Halimba 111. sírjából 91 , Tiszaderzs 41. sírjából 92 , Balatonfűzfő-Nitrokémia homokbánya 22. sír 93 , Kecskemét-Ballószög ezüstveretekkel díszített szablyás férfi sírja 4 ólombetétes ezüst verettél. Felerősítésükre az ólomba ágyazott nittszegek szolgáltak, így a veret négy sarkában jelölt szegfejek csak díszítették a lapot 94 , Kölked-Feketekapu 653. sír 95 , Tiszafüred 312. sír 96 , 647. sír 97 és 983. sír 98 stb. A veretek közül három az öv elejét díszítette. A 13. ábra 6. számú, eredetileg két kis nittszegről, nehéz megmondani, hogy ezek veret részei voltak vagy pedig maga a két nittszeg jelentette a díszt. Az öv vas csattal záródott és a vas kés karika segítségével vagy erre vagy pedig egy másik vas csattal összefogott övre volt felerősítve. A véreteket készítésük alapján a VII. század harmadik harmadára, a közép avar korra keltezhetjük, míg a sírokat már a késő avar kor elejére. Röviden meg kell említenünk a 204. sírban, a dinnyemag alakú gyöngyök közé felfűzött kis csüngőket. Közülük a 12. ábra 1-2. számú darabjai minden bizonnyal egy kisszíjvéghez tartozhattak. Talán olyan övdíszhez, mint amilyet Ján Pastor a Hranicná pri Hornáde/Kenyhec (Szlovákia) temető 88. sírjából 99 vagy Szalontai Csaba Mindszent-Bozó-tanya 14. sírjából 100 mutat be. A sír másik csüngőjét bronz lemezből vágták ki és eredetileg karikás csüngőjű veret volt, legalább is a két kis lyuk erre utal. Hasonló, szintén dinnyemag alakú gyöngyökkel, Cikó 123-124. sírjából 101 került elő. Áttekintve a bronz lemezes övvereteket szembeötlő, hogy a hasonló korú avar temetők lemezes övgarnitúráiban a kisszíjvégek sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint Lesencetomajon. Míg az előző esetben az övek egyszerű szerkezetét általában a fiatalabb életkorhoz kötik, esetünkben ezt ezzel nem magyarázhatjuk, mivel olyan felnőttek sírjaiból is hiányoznak, amelyek rabolatlanok voltak. Még feltűnőbb, és ez szinte jellemző a tomaji övgarnitúrákra, hogy hiányoznak a nagyszíjvégek.' 02 Az övgarnitúrák összetétele viszonylag egyszerű: veretek, lyukvédők, kisszíjvég, bujtató és csat. A veretek száma, bár az övveretes sírok közül több rabolt volt, átlagosan 4. (95., 122., 223., 342.) Hat darab volt a 67. sírban, míg kb. 11 darab a 96. és 227. sírokban. Egy veretke volt a 293. és a teljesen kirabolt 388. sírban. A téglalap alakú lyukvédők száma átlagosan három darab, bár nem kötelező részei az övdíszeknek. (95., 223., 227., 342.) Egy darab volt a 96. sírban. Kisszíjvégek viszonylag ritkán kerülnek elő, ezek száma általában három. Egy darab volt a rabolt 222. sírban, míg a 67. sír kis szíjvége valószínűleg nem mellékszíjat, hanem az elkeskenyített övszíj végét díszítette. Bujtató, minden esetben vasból, csak három sírból ismert, közülük kettő rabolt volt. Ez azt jelzi, hogy a bujtatón keresztül záródó öv nem volt általános szokás. A lemezből kivágott vagy préselt övveretek készítési idejét mind formájuk, mind díszítésük alapján a közép avar korra tehetjük, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek viselete hosszú időn keresztül megfigyelhető. Az utolsó ilyen övveretes sírok már a griffes-indás, késő avar korra keltezhető sír közelében, a temető nyugati, késői részének határán, láttak napvilágot. Ezt támasztják alá a "kettős sírok" női temetkezéseinek leletei vagy a környezetükben feltárt más sírok anyaga is. Ezen kívül bronz csatja alapján későbbi időre kell kelteznünk a 67. sír övverteinek földbekerülését, akárcsak a karperece alapján késő avar korra keltezhető 96. és a rátemetett 95. sírt is, bár mindhárom a korai temetőrészben volt, valószínűleg utólagos temetkezések. A közép avar korra keltezhető övveretes sírok egyúttal újabb bizonyítékát adják annak a korábbi véleményünknek, hogy általában a kultúra korai időszakára (kora avar kor) keltezett kiskosaras mellékletű női sírok, - legalább is a lesencetomaji temető esetében, szintén a közép avar korban kerültek a földbe. Temetőnkben egyelőre sem a jól keltezhető női, sem a férfi sírok nem igazolják a kultúra népének megjelenését a kora avar korban. 103 89
