A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

V. Fodor Zsuzsa: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1999. és 2000. évi,valamint 2001. évi tevékenységéről

kapcsolatrendszerének és nagyobb társadalmi ismertségének. A múzeum egészét érinti a közművelődési munka, amelyet 1998 óta a kor igényeinek megfelelő szellemiségben, a közönségkapcsolatok és a marketing előtérbe helyezésével szerveztünk újjá. A múzeumi munka kulturális menedzselésével egyenrangú feladatot szántunk a múzeumpedagógiának, amely az óvodásokhoz, az általános és középiskolásokhoz vitte közelebb a múzeumi ismereteket, beleértve a múzeumi szakmák megismertetését is. Intézményünkben 1 fő kulturális menedzser (a pályázatokat is ő gondozta) és 1 fő múzeumpedagógus felelt ezért a területért az 1 fő balácai népművelővel egyetemben (2001-től), akinek elsődleges feladata a balácai kiállítóhely népszerűsítése volt rendezvények szervezésével, tárlatvezetésekkel, tudományos ismeretterjesztő kiadványokkal. Az állandó és időszakos (nyitvatartás május 1 — szeptember 30-ig) kiállítóhelyeinken a vezető teremőrök a műtárgyak felügyeletén túl, igény szerint, tárlatvezetést tartottak. Anyagiak hiányában sajnos nem tudtunk idegen nyelveket beszélő, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező teremőröket alkalmazni, pedig a múzeumtól elvárható lenne szolgáltatásainak ez a színvonala ebben, az idegenforgalmi szempontból különösen exponált megyében. A kiállítások kivitelezését, a kiállítóhelyek tavaszi nyitásával és őszi zárásával járó feladatokat, valamint a kiállítások karbantartását 3 főből álló kiállításrendezői csoport végezte. A millenniumi két esztendő némelykor kivételes szakmai kihívást jelentett számukra, hiszen a kollégák bonyolult belsőépítészeti feladatokban is részt vettek. A csoportot úgy építettük fel, hogy egyikük a kiadványok tipográfiai munkáját is el tudja végezni. Azért, hogy saját kiadványaink megjelentetését gazdaságosabbá tegyük, 1 fő kiadványszerkesztőt alkalmaztunk 2000 februárjától. A műtárgyvédemi osztály tagjai nagyobb hatékonysággal segítették a szakmuzeológusok munkáját. A pályázatok útján és saját erőből biztosított jobb technikai feltételek mellett (gépi felszereltség, vegyszerek) a személyi ellátottságot is javítottuk (polgári szolgálatos alkalmazása segédrestaurátorként, időszakosan cserépmosó foglalkoztatása). A kollektíva több tagjának szép szakmai feladata volt a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2000-ben megnyílt Bakony-Balaton-felvidék tájegység épületeinek berendezésében restaurátori munkájukkal történő közreműködés. Szakmai kötelezettségünk egyik alapvetően fontos területe a műtárgy-nyilvántartás (a közel 1 milliós darabszámú műtárgy- és dokumentumanyag a hazai műtárgyállomány 3-4%-át teszi ki). Az e téren tapasztalt óriási elmaradás — főként a régészeti tárgyaknál — késztette igazgatóságunkat arra, hogy az egyik betöltetlen álláshelyre felvegyünk még egy gyűjteménykezelőt, s korszerű eszközökkel (számítógép, digitális fényképezőgép) elindítsuk a hatékony számítógépes műtárgy-nyilvántartást. A pápai múzeumban ugyancsak javultak a restaurálás és a nyilvántartás feltételei a pályázatok révén elnyert technikai eszközök segítségével. A számítógépes nyilvántartásnak egy másik formájában, az adatbevitelben is jelentős előrelépés történt. A régészeti osztálynál 1999 óta napi 6 órában foglalkoztattunk 1 fő adatbevivőt, a fotonegatívtárban pedig 1 fő polgári szolgálatos látott el hasonló feladatot a 2000—2001. évben. Az adattárban már korábban elkezdtük a pályázatok és történeti dokumentumokfényképek számítógépre vitelét, a könyvtárban pedig ezt a munkát napi 4 órában plusz 1 fő látta el 1999 óta. Intézményünk egészére nézve a gazdasági ügyek vitelét a gazdasági osztály végezte a törvényeknek, rendeleteknek és a felügyeleti szerv előírásainak megfelelően. A munkavégzés technikai feltételeit igyekeztünk jobbá tenni ezen a területen is. 2. A TERVEZETT FELADATOK MEGVALÓSULÁSA, ELMARADT ÉS RÁADÁSKÉNT ELVÉGZETT FELADATOK Az intézményvezetésünk által 1998-ban kidolgozott múzeumstratégiai célok között első helyre került a magas színvonalú, a hazai és nemzetközi tudományos körökben elismerést kiváltó szakmai munka optimális feltételeinek megteremtése és folyamatos biztosítása. A célok megfogalmazásánál az is fontos szempont volt, hogy valamennyi muzeológiai terület kapjon támogatást, lehetőséget teremtve a háttérbe szorultak (irodalomtörténet, történettudomány, képzőművészet) kibontakozására új kutatási programok felvételével, a kiállítóhelyeikre való figyelem felhívásával rendszeres szakmai rendezvényeik révén. A munkatervek már ennek szellemében készültek és a bennük megfogalmazott tennivalók száma ugrásszerűen megnőtt. A tervek döntő többségét meg tudtuk valósítani a pályázatokon nyert pénzekből, a MÖK (megyei önkormányzat) által nyújtott céltámogatásból, szponzori és múzeumi alapítványi támogatásból, valamint saját bevételeinkből. 8