A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)
S. Perémi Ágota: A Lesencetomaj–Piroskereszt Keszthely-kultúrás temető övveretes sírjai
gyártották. Ezzel szemben, az egyébként is igen ritka ötvösfelszerelésnek eddig nincs nyoma. 18 Természetesen nagy hátrányt jelent ebből a szempontból is, hogy a több ezer sírós, több generációs temetőkhöz tartozó telepek közül eddig egy sem ismert. 8. Bujtató Laposra kalapált vaspántból hajlított bujtató volt a lemezes övveretes 222., 223. és 227. sírban, valamint a 240., griffes-indás veretes sírban. A kutatás ezek megjelenését általában a VII. század közepére teszi és használatával a griffes-indás övek elterjedéséig számol. A 240. sír esetében a közép avar kori hagyomány továbbéléséről lehet szó. 9. Övveretek A temetőben eddig előkerült övveretek három típusba sorolhatók. 9.1. Lemezből kivágott övvertek A 67., 95., 227. és 293. sírban bronz lemezből kivágott övveretek láttak napvilágot. Mind a négy sír övveretei más-más jellegűek. A 67. sírban téglalap alakú, öt nagyfejű nittszeggel felerősített veretek voltak. Az öv bronz csattal volt összefogva, míg a vége felé kb. a felére elkeskenyített öv kis díszítetlen szíjvéggel záródott. A veretek közül négy elől, kettő pedig hátul díszítette az övet. Vagy erre, vagy pedig egy másik, vas csattal záródó övre volt felerősítve vas karika segítségével a késtartó tok. Hasonló övveretek számos temető anyagából ismertek: Vác-Kavicsbánya 203. sír, öntött szíj végekkel 19 , Jászapáti 184. sír 20 , Ajka-volt téglagyár 1927/10. sír 21 , Tiszafüred 136. sír 22 és 1046. sír 23 stb. A 227. sírban hasonló övdíszek voltak. Ezek egy kivételével, szembe fordított háromszög áttöréssel díszítettek. Ezen kívül téglalap alakú, karikacsüngős veretek és téglalap alakú lyukvédők is voltak a sírban. A szíj vas bujtatón keresztül záródott, de a bolygatás következtében sem a csat, sem az esetleges szíjvégek nem kerültek elő. Éppen bolygatottsága miatt, a veretek sírban való előkerülési helye alapján, nagyon nehéz megmondani, hogy ezek eredetileg hogyan helyezkedtek el. Az sem kizárt, hogy az övet lecsatolva helyezték az elhunytra, de ez ma már teljes bizonyossággal nem állapítható meg. Ugyanígy nehéz megmondani, milyen díszítőfunkciót láttak el a sűrűn barázdált és az X mintával díszített bronz lapocskák. 24 A háromszög áttöréssel, karika csüngővel díszített veretek számos példája ismert: Öskü 47.sír 25 , Tiszaderzs 4. sír öntött szíj végekkel 26 , Csúny 63. sír 27 és 116. sír 28 , Szirák 26. sír 29 és 27. sír 30 , Alattyán 395. sír 31 és 700. sír 32 , Halimba 450. sír 33 és 459. sír 34 , Homokmégy-Halom 110. sír 35 , Szeged-Fehértó „A" temető 91. sír 36 és 229. sír 37 , Abony 112. sír 37 , Alattyán 249. sír 38 , Jászapáti 233. sír 39 és 238. sír 40 , Kisköre 134. sír 41 , 57. sír 42 , 136. sír 43 és 165. sír 44 , Üllő 132. sír 45 és Üllő 233. sír 46 , Tiszafüred 476. sír 47 stb. A téglalap alakú, bronz lemezből kivágott veretek, akárcsak a háromszög kivágással díszített és karikás veretek a közép avar kor végén, a késő avarkor elején voltak használatban. Ezek mellett gyakran öntött kisés nagyszíjvégek is megtalálhatók, már egy új divat megjelenését, a griffes-indás stílus elterjedését jelezve. A lesencetomaji bronz lemezből kivágott övveretek is megfelelnek ennek a keltezésnek, mind temetőn belüli helyük, mind a környezetükben elkerült többi sír leletanyaga lapján. Kiegészítésképpen hozzátehetjük, hogy a 67. sír. mindazok ellenére, hogy a temető korai részén került elő, bronz csatja alapján későbbre is keltezhető. A 95. sír kerek veretei igen ritkáknak mondhatók. A körívet előrajzoló vonallal és beütögetett pontsorral díszített véretekhez hasonlót közöl Költő L. balatonkiliti, a VII. század utolsó harmadára keltezett 10. sírból. 49 A két sír övgarnitúrájának összetételében, akárcsak a kerek veretek kivitelében vannak eltérések, mindezek ellenére a két sír vereteit elsősorban a díszítés módja kapcsolja össze. A 95. sírt mi még későbbre, legkorábban a késő-avar kor elejére keltezhetjük, mivel ez a sír a poncolt díszítésű, bronz huzalkarperecet tartalmazó 96. sírra volt rátemetve. Hasonló lehet a Szeged-Fehértó „A" temető 77. sírjának 5 db töredékes vereté, amelyet a lelet közlője a közép avar korra keltezett. 50 Az övveretek közül egy, valamint a téglalap alakú lyukvédők az övet elől, három kerek veret pedig az övet hátul díszítette. Az övet vas csattal fogta össze tulajdonosa, amelyre a jobb oldalon egy csavart huzalú vas karika, a bal oldalon a késtok volt felerősítve. Mindössze egy veret díszítette a 293. sírban nyugvó gyerek övét. Az állított téglalap alakú veret közepén levő három nittszeg szolgált a felerősítésre és egyúttal valószínűleg a díszítésre is. Ezt a bronz csattal összefogott öv bal oldalára erősítették fel. Az övről egy vas karika is függhetett, amelyre, az egyik oldalon a hozzátapadt textilnyomok alapján, talán a tarsolyt erősítették fel. Hasonló jellegű övdíszítményt nem találtam. 51 A sír a temető nyugati, késői részén, déli széléhez közel, az S-végű fülbevalók környezetében került elő. A temetkezés késő avar kori keletezését a sírban előkerült gyöngyök, a bronz csat is alátámasztják. 87
