A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)
Patay Róbert: Kora bronzkori leletek Balatonkeneséről
kerámiazúzalékkal soványított (5. ábra 6.)- (Az 5. ábrán szereplő valamennyi töredék jól iszapolt, belső és a fésűzésen kívüli külső felülete finoman kidolgozott, simított.) 21. Nagyméretű amfora oldaltöredéke. Sötétszürke, csillámmal és kerámiazúzalékkal soványított, simított felületű (6. ábra 1.). 22. Behúzott peremű tál perem töredéke, a perem alatt vízszintes fogóbütyökkel. Szürke, csillámmal és kerámiazúzalékkal soványított, simított felületű (6. ábra 2.). 23. Duzzadt peremű, fordított csonkakúp alakú tál peremtöredéke, a peremen apró bütyökkel. Sötétszürke, csillámmal és kerámiazúzalékkal soványított, simított felületű (6. ábra 3.). 24. Kihajló peremű, gömbös testű edény perem-, és válltöredéke. Sötétszürke-barna foltos, homokkal és kerámiatöredékkel soványított (6. ábra 4.). 25. ívelt oldaltöredék, rajta kör alakú bordadísz. Feketésszürke, csillámmal és kerámiatöredékkel soványított, simított felületű (6. ábra 5.). 26. Enyhén ívelt nyakú, megvastagodó, háromszög keresztmetszetű peremű fazék peremtöredéke, a perem alatt kis bütyökkel. Kívül szürke, belül barna színű, homokkal és csillámmal soványított, simított felületű (7. ábra 1.). 27. Peremtöredék a peremnél apró, hegyes bütyökkel. Belül sötétszürke, kívül barna foltos, homokkal és apróra zúzott kerámiával soványított, belül simított, kívül durva felületű (7. ábra 2.). 28. Peremtöredék a perem alatt kis bütyökkel. Belül sötétszürke, kívül okker-barna foltos, homokkal soványított (7. ábra 3.). 29. Gömbös testű edény oldaltöredéke vízszintes fogóbütyökkel és fésűzéssel. Sötétszürke, homokkal és csillámmal soványított, vékony falú, simított felületű (7. ábra 4.). 30. Kisméretű korsó(?)peremtöredéke a peremből induló szalagfül csonkjával. Sötétszürke, homokkal soványított, simított felületű (7. ábra 5.). 31. ívelt nyakú fazék enyhén kihajló peremtöredéke, a peremből induló szalagfül csonkjával. Szürke, apró kaviccsal soványított (7. ábra 6.). 32. Kettőskónikus testű, lekerekített hasvonalú tál oldaltöredéke. Feketés szürke, homokkal és apró kaviccsal soványított, simított, fényezett felületű (7. ábra 7.). 33. Oldaltöredék vékony szalagfül csonkjával. Sötétszürke, homokkal és apró kaviccsal soványított, simított felületű (7. ábra 8.). 34. Oldaltöredék szalagfül csonkjával. Szürke-barna foltos, homokkal és csillámmal soványított (7. ábra 9.). A ábrákon bemutatott leletek többségének felszíne finoman eldolgozott, simított, ám a fényezés nem jellemző. Valamennyi darab sötétszürke színű, redukciós égetésű, a soványításuk főleg csillámmal, kerámiazúzalékkal és kisebb mértékben apró kaviccsal történt. A gödör leletanyagában megtalálhatók a jóval durvább kidolgozású házikerámia darabjai is: nagy számú oldaltöredék, valamint néhány további perem-, és aljtöredék is. A házi kerámiához sorolható töredékek felülete durva kidolgozású, valamennyi gyengén égetett, anyaguk szinte porózus. Többségük sötétszürke-szürke, de előfordulnak okkersárga-világosbarna darabok is. Szintén a csillámmal és kerámiazúzalékkal való soványítás a jellemzőjük, az apró kavics soványító adalékként itt is ritka. A balatonkenesei leletanyagból egyetlen edényt lehetett teljesen kiegészíteni. Ez egy enyhén kihajló peremű, ívelt nyakú, tojástestű füles fazék. Fülének csak csonkja maradt meg, valószínűleg a pereméhez csatlakozott. Hasonló fazekak számos makói típusú leleteket tartalmazó lelőhelyről ismert, így pl.: Budaörsről 4 , Budapest-Aranyhegyi útról 5 , Táp-Borbapusztáról 6 . A napvilágra került leletek túlnyomó részét töredékek alkotják, ennek ellenére felismerhetők közöttük a Makó kultúra jellemző edényformái, típusai. Ezek a következők: Fazekak: Több típushoz sorolható töredékek is előkerültek. Megtalálható a kihajló peremű, hengeres, kónikus, vagy tölcséres nyakú, tojástestű fazekak töredékei, amelyek nyaka éles tagolással válik el a testüktől (3. ábra 4., 4. ábra 5.). Hasonló darabok nagy számban kerültek elő a makói kultúra lelőhelyein, pl.: Battonyán 7 , Budapest-Aranyhegyi úton 8 , Hódmezővásárhelyen 9 , Kompokon 10 , Tiszakürtön", Tiszalúcon 12 , TápBorbapusztán' 3 ; megtalálhatók a Somogyvár-Vinkovci kultúrában is' 4 . Felfedezhető az ívelt nyakú, kihajló peremű típus (3. ábra 2.) és ennek egészen rövid nyakú változata is (4. ábra 3.), valamint egy enyhén ívelt nyakú, duzzadt, háromszög keresztmetszetű peremű fazék töredéke (7. ábra 1.). Az előbbi Battonyáról 15 , Boldogról 16 , Tiszakürtről' 7 , nagyobb számban a Kosihy-Cakacsoportból 18 és a Somogyvár-Vinkovci kultúrából" ismerős, míg a háromszög keresztmetszetű peremnek Abdáról került elő párhuzama. 20 Tálak: A tálak közül is többféle forma tűnik fel a balatonkenesei leletanyagban. Megtalálhatók a duzzadt, ívelt peremű, gömbszelet alakúak (3. ábra 6.), az egyik ilyen töredéken közvetlenül a peremen található apró bütyök (6. ábra 3.). Egy behúzott pereműn pedig a perem alatt van vízszintes fogóbütyök (6. ábra 2.). Hasonló duzzadt, ívelt peremű tálak nagy számban kerültek elő Budapest-Aranyhegyi útról, 21 Táp-Borbapusztáról, 22 a topográfiai terepbejárások során Balatonvilágoson, 23 a perem alatti fogóbütykös darabhoz hasonlók Battonyáról, 24 Tiszalúcról, 25 Táp-Borbapusztáról 26 ismertek. Szintén előkerültek az egyszerű félgömbös testű, egyenes peremű tálak töredékei (4. ábra 1., 7.): amelyek Boldogon, 27 Cakan 28 is megtalálhatók. A Makó kultúra egyik vezető táltípusa a kettős kónikus vagy legömbölyített testű, behúzott vállú, kifelé duzzadt peremű tálforma. 29 (4. ábra 2., 4., 7. ábra 7.) Hasonló darabok többek között a boldogi, 30 domonyi, 31 Budapest-Aranyhegyi úti, 32 tarnabodi 33 leletanyagokban fordulnak elő. 44
