A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

Regenye Judit: A sopot kultúra kronológiai helyzete Magyarországon

REGÉNYE 2001. Abb. 1.5. SCHIER 2000. 350-351. HORVÁTH 1991. Fig. 4. DIMITRIJEVIC 1978. 127.; MARKOVIC 1989. 80. DIMITRIJEVIC 1978. 125. LICHARDUS-SISKA 1970. Fig. 17.; NEMEJCOVÁPAVÚKOVÁ 1986a. Fig. 9.; KALICZ 1985. Fig 74. 1-2.; KALICZ 1998. Abb. 58. 2., 4. KALICZ 1971. 22.; KALICZ 1998. Abb. 58. 2., 4. RUTTKAY1985. 22. RUTTKAY 1979 NEUGEBAUER-MARESCH 1983., 1986., 1986a OHRENBERGER 1969.; KALICZ 1998. 65. NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1986 FARKAS 1986 NOVOTNY1986 KALICZ-KAL1CZ-SCHREIBER 1983-84. 315. PAVÚK 1981 KALICZ 1988. 115. DIMITRIJEVIC 1968. 122. BÁNFFY 1996 BARNA 1996 KALICZ 1998.65. BÁNFFY 1996. PI. 22.88.; REGÉNYE 1994. Abb. 5.1. BANFFY 1996. PI. 13.20.; REGÉNYE 1994. Abb. 6.4. BÁNFFY 1996. PI. 12.17.; REGÉNYE 1994. Abb. 10.7. BÁNFFY 1996. PI. 11.6.; REGÉNYE 1994. Abb. 7.7. BÁNFFY 1996. PI. 22.87. REGÉNYE 1996 13.1. BARNA 1996.3.2. BARNA 1996. 3.1. REGÉNYE 1996. Fig. 12.1. BARNA 1996.3.4. REGÉNYE 1996.36. BARNA 1996.3.3. KALICZ 1988 with more references. Letenye-Szentkeresztdomb is the only Lengyel culture site of the earliest horizon in southwestern Transdanubia. KALICZ 1995.61. PAVÚK 1981. 292-293. KALICZ 1985 DOMBAY 1960 ZALAI-GAÁL2001 with further references. KALICZ 1988. 116. The results of the lately excavated Sopot site in southwest Transdanubia, Petrivente can put the question in another light — kind information of N. Kalicz. KALICZ 1994.268. Drawings by Mrs. J. Sári and Mrs. J. Trexler. A SOPOT KULTÚRA KRONOLÓGIAI HELYZETE MAGYARORSZÁGON A Sopot kultúra a középső neolitikumból a késő neolitikumba való átmenet tipikus jelensége. Helyzetét meghatározza, hogy két nagy kultúrkör a vonaldíszes kerámia kultúra és a Vinca kultúra között helyezkedik el. Magyarországi megjelenésére a horvátországi Sopot kultúra I-B fázisában került sor, legelső dunántúli leletei még a késő Zselízi időszakban (Vinca B2) bukkannak fel. A magyarországi leletanyagban két csoportot különíthetünk el, egy nyugatit és egy keletit. A közöttük futó É-D-i határvonal egyenes folytatása a szlavóniai klasszikus Sopot kultúra és a Brezovljani típus közötti határnak. A két csoport elkülönítésének oka leletanyaguk különbözősége, ami az eltérő eredetből adódik. A K-i csoport a klasszikus Sopot kultúra közvetítésével több Vinca elemet tartalmaz, míg a Brezovljani típusban több a vonaldíszes örökség. A Dunától északra, a Zselízi csoport területén a szlovák kutatás közvetlen átalakulást tud kimutatni a vonaldíszes kerámia kultúrája és a lengyeli kultúra között. Néhány újabb lelőhely alapján a Zselízi csoport területén mindenütt megindult ez az átalakulás, csupán a Dunántúl nagyobbik részén a Sopot kultúra megjelenése módosította a helyzetet. A kutatás a Sopot kultúrát eddig a lengyeli kultúra szemszögéből vizsgálta. A kérdés úgy merült fel, milyen szerepet játszott a lengyeli kultúra kialakításában. A kérdésre adott válaszok úgy összegezhetőek, hogy a Sopot kultúra volt a lengyeli kultúra kialakulásában meghatározó szerepet játszó déli elemek hordozója, közvetítője, illetve később katalizátora. A Sopot kultúra valódi szerepének megismeréséhez át kell tekinteni az időszakra vonatkozó kronológiai adatokat: A Sopot kultúra kezdete Magyarországon a Zselízi csoport legkésőbbi periódusával egykorú. A kultúra vége az öcsödi lelet alapján a Tisza II idejére esik. Eszerint a kultúra magyarországi élete: Vinca B2 vége, С A Protolengyel-horizontra, Luziankyra és a lengyeli kultúra kezdetére vonatkozó adatok szintén Vinca С korúak. Térbeli különbséggel lehet magyarázni az azonos kronológiai adatok okozta egybeesést. A Zalaegerszeg-Bény vonaltól D-re, a Sopot kultúra területén nem mutatható ki a lengyeli kultúrába való fokozatos átfejlődés, sőt határozott jele van annak, hogy időben egymás mellett élt a Sopot kultúra fiatalabb és a lengyeli kultúra kialakuló fázisa. A Sopot kultúra Brezovljani típusú magyarországi lelőhelyeinek és a lengyeli kultúra korai lelőhelyeinek az elterjedési területei kiegészítik egymást. 37