A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

V. Fodor Zsuzsa: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1999. és 2000. évi,valamint 2001. évi tevékenységéről

jén életbelépett 194/2000. kormányrendelet miatt ebben az évben azonban 2000-hez képest közel 2 millió forint bevételkieséssel számoltunk. Tekintettel arra, hogy a dologi kiadásaink nagyobb részét saját magunknak kellett előteremtenünk, költségvetésünkből hiányzott a Kormányrendelet (ingyenes látogatók körének nagymértékű kiterjesztése, és egész évben minden hétvégén 1 ingyenes látogatási nap) miatt kieső bevétel. Saját bevételeink között jelentős tételnek számított a bérleti díjbevétel. Ezen a címen 1999-ben 2295 E Ft, 2000-ben 2139 E Ft bevételünk volt, 2001-ben 2342 E Ft bevételt irányoztunk elő. Sajnálatos módon a bérleti díjbevételek is a rezsikiadás fedezetét kellett, hogy szolgálják, mivel ezt a költségvetésünkbe beszámítják. 1999-től az ún. Múzeumi törvény (1997. évi 140. tv.) alkalmazásából adódóan (a megyében végzett földmunkák során, amennyiben régészeti lelet előkerülése várható, régészeti előfeltárást kellett végeznünk, amelynek költségét a beruházó viselte) újabb szakmai célú bevételekhez jutottunk. Ilyen jellegű bevételeink 1999-ben: 1044EFt 2000-ben: 4917 E Ft 2001-ben 14561 E Ft 9. VIZSGÁLATOK ÉS EZEK HATÁSA VAGY KÖVETKEZMÉNYE AZ INTÉZMÉNYNÉL Gazdasági vizsgálatok: A megyei önkormányzat a pénzügyi revíziót 2 évente rendeli el. 1999. év végén volt az előző vizsgálat, amely során érdemi kifogás nem merült fel. Az 1999—2000. évek pénzügyi revíziója is hasonló eredménnyel végződött. A pályázati pénzeszközök elszámolását rendszeresen ellenőrzi az OTKA, az NKA. A minisztériumoktól kapott pályázati pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése az elszámolások után a Kincstáron keresztül történik. Évente tart ellenőrzést a Munkaügyi Központ a közhasznú foglalkoztatások esetében. 10. ÉSZREVÉTELEK A 2000.ÉVI ÁTVILÁGÍTÁS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA Az átvilágítás során intézményünknél minden kiállítóhelyre kiterjedően átvilágításra kerültek az ún. múzeumi boltok, bevétel és gazdaságosság szempontjából, valamint az ingatlanok hasznosítása. Az átvilágítás során ezekre az adatokra különösebb észrevételt nem tettek, mivel intézményünknél a kiadványok és a választék bővítése céljából beszerzett műtárgymásolatok, népművészeti tárgyak értékesítése során a beszerzési ár és eladási ár különbségéből tudtunk csak minimális haszonra szert tenni. Az összes szükséges felszámítandó kiadást (értékesítést végző bére, járulékai, árusítóhely rezsije, stb.) bevontuk a gazdaságossági számításba. Ez a tevékenységünk ugyanúgy, mint a belépőjegy-bevétel — összevetve a felmerülő kiadásokkal — veszteséges volt. Ezek elsősorban a múzeumi szolgáltatás emeltebb szintre hozása miatt voltak fontosak. Az ingatlanhasznosítás területén azokat a múzeumi kiállítóhely-részeket adtuk bérbe, amelyeket múzeumi kiállítás céljára szakmai okok miatt nem tudtunk hasznosítani. Tihanyban a Balatoni Ház bérbeadása mellett az szólt, hogy a bérleti díjból magasabb bevételt tudtunk elérni, mint a községben több helyen megtalálható néprajzi kiállításból, bemutatóból. Balatonfüreden a Jókai Mór Emlékmúzeum hátsó teraszrészét műtárgyak hiányában nem tudtuk korhűen berendezni, Veszprémben pedig a Vármúzeum bérbeadása mellett azért döntöttünk, mert nincsenek olyan műtárgyaink, amelyek a kiállítóhelyen uralkodó állapotok (vizesedés, penészesedés stb.) miatt ne károsodtak volna. Az átvilágítás és az előző revíziók során megállapítottuk a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum részben önálló státuszának jogi tisztázatlanságát. A jogi helyzet rendezését a 2001. január 1jétől módosított Alapító Okirat tartalmazza a részben önálló státusz megszüntetésével. 11. FEJLESZTÉSI TERVEK, ELKÉPZELÉSEK Jövőbeni szakmai terveinket és munkánkat az épületrekonstrukciók alakulása döntően befolyásolja. Központi épületünkben — amely a megyeszékhely városi múzeumaként is szolgáló Laczkó Dezső 18