A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)
Gopcsa Katalin: Veszprémi városképek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében
szi megfogalmazás terén nem hoznak semmi eredetit, bár ezek a speciális műfajok tulajdonképpen külön kutatást és feltárást igényelnének. 20 A város és a vár kapcsolata jól érvényesül a Rohbock metszeten és a rajza után készült acélmetszeten (Fesca 1856), amely a Betekints völgy irányából mutatja a nagyszeminárium épületével és a Körmendi kanonok-féle házzal induló várképet, a napfényben fürdő székesegyház barokk tornyait, és a többi várbeli templom vertikálisát - egészen a kép jobb szélén látható jeruzsálemhegyi református templom karcsú tornyáig. A Sintér domb előtti Betekints csárdához vezető út tagolja a kép előterét, a gémeskút a szekérrel a couleur locale hangulatos érzékeltetésének az eszköze. 21 Berkeny (Berken) János Sámuel városképei A múzeum városképi kollekciójának legszebb darabjai a három színezett Berkeny tollrajz. 22 (7-9. ábra) A veduta-készítés műfaji adottságainak köszönhetően igen ritka az, hogy eredeti rajz marad fenn egy városról, bár ismert több mester munkamódszere is, így például tudott az, hogy F.B. Werner a helyszínen ceruzával készítette el a felvételi rajzokat 23 , majd ezeket a rajzokat este tollal és tussal véglegesítette és szükséges magyarázó feliratokkal látta el, de - ezek nem maradtak fenn, csupán a sokszorosított példányok. Egyrészt ezért külön öröm, hogy egyáltalán büszkélkedhetünk eredeti egyedi rajzzal, illetve rajzokkal Veszprémről, másrészt az is növeli az ábrázolások értékét, hogy sok jelentős városszerkezeti átalakulás után a nagy lendületű építkezések eredményeiről nem egy vándor-rajzoló készített skicceket, hanem egy helybeli származású, ábrázolásban járatos tanult mester, akinek északról, keletről és délről készített rajzai körképszerűen adnak hiteles képet Veszprémről. A városi tanácsülés korabeli jegyzőkönyve megörökíti a veszprémi céhek és céhmesterek érdemét, hogy közös megegyezéssel elkészíttették „Weszprém városa rajzolatjának rézbe metszését Berken „földmérő" úrral," 24 Berkeny János Sámuel kalandosnak mondható életutatjárt be. Életrajzával kapcsolatban különböző adatok láttak napvilágot. Berkeny feltehetően 1765-ben látta meg a napvilágot, minden bizonnyal Veszprémben. 2 ' Dolgozott az Esterházy családnál nevelősködő Görög Demeter műhelyében is a Hadi és Más Nevezetes Történetek, a Magyar Hírmondó és Görög Demeter Vármegye atlaszának rajzolójaként. Görög Demeter és gr. Széchényi Ferenc támogatásával 26 jutott el a század utolsó két évtizedében virágkorát élő bécsi Cs. Kir. Egyesített Képzőművészeti Akadémiára 27 , hogy a kor szokásához híven ott tanulja ki a rézmetszés mesterségét. 1790. június 9-én iratkozott be az Akadémiára 27 , és Bécsben elsősorban térképészként működött. A nevéhez köthető mintegy százötven szignált térkép 2 * közül bennünket kettő érdekel különösképpen: 1790-ben készítette el Oláhország térképét, amelyre büszke öntudattal ráírta: „Veszprémi Fi Berkeny rajzolta és metszette Bétsben, 1790" 29 , illetve az Országos Széchenyi Könyvtár példánya szerint az egy évvel később már megerősítetten is használható 30 nemes előnévvel együtt: „rajzolta és mettzette Nemes Berkeny János Veszprémi Fi Bétsben 1791" 31 . Első Veszprém „ábrázolása" a veszprémi székesegyház ábrája a Gerlisch-féle Veszprém megye közigazgatási térképen, amelyen a csatahelyek, fürdők, utak, nevezetes épületek feltüntetései között Veszprém azonosítási jeléül a székesegyház egyszerűsített homlokzati képe áll. 32 Igényes, művészi névrajzú, ámde egyszerű domborzati rajzú térképeinek elismerése mellett a szakirodalom értékelése megoszlik Berkeny munkásságával kapcsolatban. Mivel figurális metszetei, rajzai a veszprémi rajzok és Korabinszky Atlaszának a címlapján, a kötésén, az előszaván és tíz ábráján megjelenő szignatúrája kivételével szignálatlanok, a szakirodalom viszonylag kevés munkájával foglalkozik mélyrehatóbban. 33 A Veszprémről készült rajzok 1817-es dátuma is bizonyítja, hogy Berkeny távoli munkái mellett minden bizonnyal több ízben is hazalátogatott szülőföldjére 34 , bár 1816-ban Pozsonyban telepedett meg, ahol hirdetést tett közzé, hogy névjegyet, váltót, arcképet és más effélét metsz rézbe. 35 A szakirodalom egyöntetűen elfogadja Berkeny 1822-es elhalálozásának az évszámát. 36 Berkeny Veszprémről készült rajzain fontosnak tartotta feltüntetni németül és magyarul, hogy "Nach der Natur gez. v. Berken 1817 A természet után rajzolta Berken", valamint az ábrázolás témáját is: Veszprém városának kinézése Északra (Ansicht der Stadt Weszprim von der nodlichen Seite). A nagyméretű (52 x 73,5 cm) tollrajz alján szerepelnek a feliratok, a bal szélen a művész neve, majd a kép címe, és alatta magyarázó feliratok tüntetik fel a jelentős, felismerhető épületeket: a szemináriumot, a székesegyházat, amelyet Cathédrale Templom névvel jelöl, a Püspökháznak nevezett püspöki palotát, a Piaristák Házát (a piarista rendház épületét), a háttérből kiemelve távolabb "A reformátusok tornyát", a "Piaristák iskoláját (a Gymnásyumot)" és az új városházánál álló Vigyázó Tornyot. Mint láthatjuk, a képen jól követhetőek az 1700-as évek utolsó harmadának jelentős várbeli építkezései, a piarista rendház és iskola, amelyre 1793-ban építették fel a második emeletet, s így a püspöki palota mellett a vár keleti nézeté139
