A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 22. (Veszprém, 2002)

V. Fodor Zsuzsa: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1999. és 2000. évi,valamint 2001. évi tevékenységéről

A múzeum és a közönség kapcsolatának erősítését a rendezvények mellett sok új kiadvány megjelen­tetésével segítettük elő. Kiállítóhelyeink mindegyikét többnyelvű ismerte­tővel láttuk el, s elkészítettük a megye kiállítóhelyeit bemutató háromnyelvű múzeumi térképet. Új képes­lapokat nyomtattunk, s háromnyelvű szórólapokon rendszeresen informáltuk a megye — nyáron a Balaton-partot kiemelve — hazai és külföldi közön­ségét, igénybe véve az utazási irodák és a szállodák nyújtotta lehetőségeket. A tudományos és ismeretterjesztő kiadványainkat a már meglévő újonnan nyitott múzeumi bolt­jainkban (Nagyvázsony: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Badacsony: Szegedy Róza Ház; Tihany: Szabadtéri Néprajzi Múzeum) értékesítettük a műtárgymásolatokkal, népi játékokkal együtt. 4. EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL, A MÚZEUM KAPCSOLATRENDSZERE Múzeumunk szakmai és közművelődési fela­datainak magas színvonalú ellátásához széleskörű, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszert alakí­tott ki. Nemcsak fenntartói és felügyeleti szerveinkkel, központi intézményekkel, önkormányzatokkal, kul­turális társintézményekkel (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, közművelődési intézetek), egyetemekkel állunk napi munkakapcsolatban, hanem közön­ségünkkel és a médiumokkal is. Szakmai kapcsolatrendszerünket közös kiállítá­sok, műtárgykölcsönzések, nemzetközi könyv­cserék, kutatócserék, konferenciákon szervezőként és előadóként való részvételünk jellemezték. Több egyetemen (Pécsi Tudományegyetem, Veszprémi Egyetem) kollégáink is oktattak. Múzeumi munkánk elfogadásának és értékelésének tekintettük, hogy a múzeumismeret, múzeumi marketing és kulturális menedzsment 2001-től tananyag lett a Veszprémi Egyetemen, ahol ebben a témakörben 3 kollégánk tartott előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat a hallgatóknak. Társadalmi bázisunkat a húsz éve működő Múzeumbaráti Kör talaján jó ütemben tudtuk szélesíteni. Mindezt a hatékony PR-munkán keresztül valósítottuk meg. A mintegy 1500 nevet és címet tartalmazó protokoll-listánkon a velünk kap­csolatban álló hazai és nemzetközi tudományos és kulturális intézmények munkatársai, politikai, gaz­dasági és művészeti életünk prominens szemé­lyiségei, az egyetemek, általános és középiskolák, óvodák, üdülők, szállodák, kempingek, Tourinform irodák, idegenfogalmi hivatalok, utazási irodák és a múzeumi rendezvényeket rendszeresen látogató múzeumbaráti köri tagok, megyei művészek szere­peltek. Rendezvényeink megvalósításához a települések többségi és kisebbségi önkormányzatai, intézményei és civil szervezetei hathatós támogatást nyújtottak a minisztériumiak mellett. Az országos jelentőségű eseményt a (Bakony, Balaton-felvidék tájegység felavatását a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban) a Veszprém Megyei Közművelődési Intézettel közösen bonyolítottuk le a főszervező szentendrei kollégák segítségével. A nyomtatott tömegtájékoztatási eszközökön keresztül cikkeket jelentettünk meg (országos, regionális folyóiratok, napilapok), az elektronikus sajtóban tudósítások, beszélgetések, helyszíni riportok formájában jelentkeztünk készülő programjainkkal. Jól beváltak az érintettekkel folytatott összegző-értékelő stúdióbeszél­getések egy-egy esemény befejezését követően. Honlapunkon szolgáltatásainkról, az időszerű eseményekről három nyelven lehetett tájékozódni, EWO-portálunkon pedig a régi és új kiad­ványainkról adtunk rendszeres tájékoztatást. Működött az e-business, a világhálón lehetett kiadványainkról rendelni és vásárolni, akárcsak megyénk és Budapest több könyvesboltjában. A Könyvtárellátó Vállalattal kialakított jó kapcso­latunk révén a vállalaton keresztül is megvásárol­hatók voltak könyveink. Ezen túlmenően ter­mészetesen felhasználtuk hagyományos mar­ketingeszközeinket (meghívókat, szórólapokat, plakátokat, leporellókat, képeslapokat), megje­lenítve intézményünk sajátos egyéni arculatát. 5. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA Gazdálkodásunkat hosszú ideje megszabta, hogy a megyei önkormányzat által kért szakmai munkatervek ellenére fedezet hiánya miatt az eredeti költségveté­seinkben nem tudtunk szakmai feladatokat tervezni. Az inflációs hatás miatt a rezsikiadásaink évről évre növekedtek. Mivel erre fedezetet nem kaptunk — és ugyanúgy, mint a szakmai feladatok fedezetét —, a rezsikiadások fedezetét is saját erőből kellett megteremtenünk. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom