A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Koncz Pál: Két XX. századi pápai könyvkötőmesterről

könyvkötő helyben szakszerűen elvégezhette. Al­kalma nyílhatott elsajátítani a képkeretezés fogá­sait is. Harmadik üzlete ismét a Deák Ferenc u. 11. számú épületben, ezúttal már a Kossuth utca felőli oldalán nyílt meg. Közös bejárattal, előtérrel há­rom társbérlő üzlet sorakozott egymás mellett: Ju­hász János hangszerkészítőé, Bedőcs Józsefé és egy műszerészé. A következő, negyedik „állomás­helyet" is Juhásszal közösen bérelték a Deák F. u. 1. számú háztömbnek a Közép utca (időközben: Martinovics u.) sarok felőli részén." Bedőcs mes­ter 1942-ben végre megalapozhatónak remélve a jövőt, megnősült. Pados János pápai kümüvesnek Ilona leányát vette feleségül, akivel három és fél évtizedes házasságukban öt gyermeküket nevelték fel. A könyvkötészet mellett folytatott könyvke­reskedésüknek mintegy „melléktevékenységeként" ekkoriban Bedőcs József kölcsönkönyvtárat is in­dított készletéből. 34 1944. május 17-én besorozták, 1944. októberé ­ben munkaszolgálatra rendelték be. " A háború után, 1948-ban véglegessé váló ötödik - immár önálló - műhelye a Martinovics (1992 óta ismét: Közép) utca 5. sz. alatti földszintes, kétablakos családi házukban működött.' ' A hagyományos formájú, kirakatos-redőnyös üzletbejárat mögött vitrines pult fogadta a töltőtoll-javíttatásra, vagy könyvköttetésre érkező kuncsaftokat, de a pult mögötti falemezes-üveges válaszfalon, ill. az átjá­rón keresztül szabadon be lehetett látni a könyvkötőműhelybe. Ha nyílott az üzlet ajtaja, Bedőcs mester munkáját félbehagyva előresietett. A pultnál rendíthetetlen nyugalommal és egyforma udvariassággal fogadta, akár ha nagy tétel hivatali sorozatköttetést, akár a legjelentéktelenebb pony­varegény reparálást rendeltek. Semmilyen politi­kai pártnak nem volt tagja, világnézetét meghatá­rozta (római katolikus) keresztény volta. Egyhá­zában a világi hívők képviselőjeként is köztiszte­letben állt. Szolid életvitelét jellemzi, hogy az estig tartó mindennapi munka mellett legföljebb egy­egy családjával tett séta jelentett változatosságot a Kossuth utcán, a Fő téren, a kastély mögötti park­ban. Olykor erdei kirándulásra csatlakoztak a Pe­dagógus Természetjáró Egyesület helyi csoportjá­hoz. A háborút követő évek sem könnyítettek eg­zisztenciális helyzetén. A 3.300/1946 ME sz. ren­delet alapján lefolytatott iparjogosítvány-felül­vizsgálat során Bedőcs a könyvkereskedést emel­te ki, mint üzletének legfontosabb elemét. Egy -in 1946. júniusi adóhivatali igazolás" millpengős számsorai alatt cégbélyegzője e fontossági sorren­det tükrözi: „Ifj. Bedőcs József könyvkereskedő, könyvkötészet, képkeretezés. Pápa Deák Ferenc­u.U." A család lakása ekkoriban még a Fő tér 10. számú házban volt. 1948. január 30-án az ún. iparrevízió még meg­erősítette az addigi kereskedéssel társult könyv­kötői gyakorlatában, 41 majd kizárólag könyvköté­szetre kért cégbejegyzést, ill. iparigazolványt. 42 Igyekezvén levonni az infláció tanulságait, még 1947-ben vásárolt egy használt Opel személyautót, de hamarosan meg kellett váljon tőle. A minden­napos megélhetést elsősorban a közhivatalok meg­rendelései alapozták meg. ' Az év első negyedé­ben a város és a környező községek intézményei rendszerint az előző év törvény- és rendelettárait, hivatalos közlönyeit hozták köttetni. Némi kiegé­szítést jelentett a hetvenes évek végéig a töltőtol­lak javítása, szerényebb mértékben a velük való kereskedés is. Bedőcs töltőtollasként egy Wirth nevű szegedi írószeressel állt kapcsolatban, akitől pl. Parker márkájú tollakat is beszerzett viszonte­ladásra. 1952-ben kénytelen volt magánkisiparosi önállóságát föladva május 10-én belépni a Pápai Finommechnaikai Javító Vállalathoz. Év végén in­nen kilépett, majd 1953. január 2-tól négy éven át a Pápai Öntő és Gépjavító Vállalat töltőtoll javí­tója volt a VII. bérkategóriában. Az 1956. októberi forradalommal kapcsolatos, bármilyen visszafo­gott, de bizonyára félreérthetetlen állásfoglalásá­nak büntetéseképpen 1957. január 26-án felmon­dással eltávolították a vállalattól. Társadalombiz­tosítása nem szűnt meg; „SzTK igazolvánnyal el­látva" ismét a magánszektor („maszek") kisiparos életét élhette. A könyvkötészet területén a 1960-as évek elején erőteljes élénkülés mutatkozott a megrendelések számának és esetenkénti nagyságrendjének emel­kedésében. Mind több magánszemély járatott heti­kétheti lapokat, havi folyóiratokat, amelyeket azután év végén beköttetett. Az iskolai és városi közkönyvtárak gyarapodása ugrásszerűen megnőtt, így természetesen köttetési igényük is. (A több­letmunka jövedelmének egy részét megtakarítva 1960 körül ismét autót - ezúttal egy Trabantot ­vásárolt.) 1973. január 1-i nyugdíjbavonulásától kezdve az iparengedély már szakvizsgát tett egyik leánya, Süth Tiborné Anikó nevére szólt, de a mester nyugdíjasként is tovább dolgozott. Váratlan hirtelenséggel hunyt el 1976. január 4-én, 63 esz­tendős korában, utolsó percig szakadatlanul mun­kálkodva. 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom