A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Koncz Pál: Két XX. századi pápai könyvkötőmesterről

könyvkötő helyben szakszerűen elvégezhette. Alkalma nyílhatott elsajátítani a képkeretezés fogásait is. Harmadik üzlete ismét a Deák Ferenc u. 11. számú épületben, ezúttal már a Kossuth utca felőli oldalán nyílt meg. Közös bejárattal, előtérrel három társbérlő üzlet sorakozott egymás mellett: Juhász János hangszerkészítőé, Bedőcs Józsefé és egy műszerészé. A következő, negyedik „állomáshelyet" is Juhásszal közösen bérelték a Deák F. u. 1. számú háztömbnek a Közép utca (időközben: Martinovics u.) sarok felőli részén." Bedőcs mester 1942-ben végre megalapozhatónak remélve a jövőt, megnősült. Pados János pápai kümüvesnek Ilona leányát vette feleségül, akivel három és fél évtizedes házasságukban öt gyermeküket nevelték fel. A könyvkötészet mellett folytatott könyvkereskedésüknek mintegy „melléktevékenységeként" ekkoriban Bedőcs József kölcsönkönyvtárat is indított készletéből.

34 1944. május 17-én besorozták, 1944. októberé ben munkaszolgálatra rendelték be. " A háború után, 1948-ban véglegessé váló ötödik - immár önálló - műhelye a Martinovics (1992 óta ismét: Közép) utca 5. sz. alatti földszintes, kétablakos családi házukban működött.' ' A hagyományos formájú, kirakatos-redőnyös üzletbejárat mögött vitrines pult fogadta a töltőtoll-javíttatásra, vagy könyvköttetésre érkező kuncsaftokat, de a pult mögötti falemezes-üveges válaszfalon, ill. az átjárón keresztül szabadon be lehetett látni a könyvkötőműhelybe. Ha nyílott az üzlet ajtaja, Bedőcs mester munkáját félbehagyva előresietett. A pultnál rendíthetetlen nyugalommal és egyforma udvariassággal fogadta, akár ha nagy tétel hivatali sorozatköttetést, akár a legjelentéktelenebb ponyvaregény reparálást rendeltek. Semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, világnézetét meghatározta (római katolikus) keresztény volta. Egyházában a világi hívők képviselőjeként is köztiszteletben állt. Szolid életvitelét jellemzi, hogy az estig tartó mindennapi munka mellett legföljebb egyegy családjával tett séta jelentett változatosságot a Kossuth utcán, a Fő téren, a kastély mögötti parkban. Olykor erdei kirándulásra csatlakoztak a Pedagógus Természetjáró Egyesület helyi csoportjához. A háborút követő évek sem könnyítettek egzisztenciális helyzetén. A 3.300/1946 ME sz. rendelet alapján lefolytatott iparjogosítvány-felülvizsgálat során Bedőcs a könyvkereskedést emelte ki, mint üzletének legfontosabb elemét. Egy -in 1946. júniusi adóhivatali igazolás" millpengős számsorai alatt cégbélyegzője e fontossági sorrendet tükrözi: „Ifj. Bedőcs József könyvkereskedő, könyvkötészet, képkeretezés. Pápa Deák Ferencu.U." A család lakása ekkoriban még a Fő tér 10. számú házban volt. 1948. január 30-án az ún. iparrevízió még megerősítette az addigi kereskedéssel társult könyvkötői gyakorlatában,

41 majd kizárólag könyvkötészetre kért cégbejegyzést, ill. iparigazolványt.

42 Igyekezvén levonni az infláció tanulságait, még 1947-ben vásárolt egy használt Opel személyautót, de hamarosan meg kellett váljon tőle. A mindennapos megélhetést elsősorban a közhivatalok megrendelései alapozták meg. ' Az év első negyedében a város és a környező községek intézményei rendszerint az előző év törvény- és rendelettárait, hivatalos közlönyeit hozták köttetni. Némi kiegészítést jelentett a hetvenes évek végéig a töltőtollak javítása, szerényebb mértékben a velük való kereskedés is. Bedőcs töltőtollasként egy Wirth nevű szegedi írószeressel állt kapcsolatban, akitől pl. Parker márkájú tollakat is beszerzett viszonteladásra. 1952-ben kénytelen volt magánkisiparosi önállóságát föladva május 10-én belépni a Pápai Finommechnaikai Javító Vállalathoz. Év végén innen kilépett, majd 1953. január 2-tól négy éven át a Pápai Öntő és Gépjavító Vállalat töltőtoll javítója volt a VII. bérkategóriában. Az 1956. októberi forradalommal kapcsolatos, bármilyen visszafogott, de bizonyára félreérthetetlen állásfoglalásának büntetéseképpen 1957. január 26-án felmondással eltávolították a vállalattól. Társadalombiztosítása nem szűnt meg; „SzTK igazolvánnyal ellátva" ismét a magánszektor („maszek") kisiparos életét élhette. A könyvkötészet területén a 1960-as évek elején erőteljes élénkülés mutatkozott a megrendelések számának és esetenkénti nagyságrendjének emelkedésében. Mind több magánszemély járatott hetikétheti lapokat, havi folyóiratokat, amelyeket azután év végén beköttetett. Az iskolai és városi közkönyvtárak gyarapodása ugrásszerűen megnőtt, így természetesen köttetési igényük is. (A többletmunka jövedelmének egy részét megtakarítva 1960 körül ismét autót - ezúttal egy Trabantot vásárolt.) 1973. január 1-i nyugdíjbavonulásától kezdve az iparengedély már szakvizsgát tett egyik leánya, Süth Tiborné Anikó nevére szólt, de a mester nyugdíjasként is tovább dolgozott. Váratlan hirtelenséggel hunyt el 1976. január 4-én, 63 esztendős korában, utolsó percig szakadatlanul munkálkodva. 174