A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)
S. Lackovits Emőke: A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményének türelemüvegei – üvegbe zárt jellegzetes szakrális ábrázolástípusok
gabb és legaprólékosabban elkészített ábrázolás. Két türelemüveg kálváriát, a feszületet és a kínzatási jelvényeket jeleníti meg (Ltsz.: 89.575), mindkettő a kereszt tövébe elhelyezett mellékalakokkal: egyik esetében Mária és János, másiknál pedig Mária, János, Mária Magdolna. Utóbbi gazdagabban díszített és zsúfoltabb alkotás az előzőnél. Ennek az úrkúti Wolf János volt az alkotója, aki emléktárgyként készítette a türelemmunkát a tótvázsonyi Auerbach Teréziának. A szerényebb alkotást pedig a felirat szerint Tóth László állította össze. Egyedülálló ábrázolás a negyedik türelemüveg, amelybe csak egy üres keresztet helyezett el alkotója, a kereszt tövébe pedig egy szemfedővel letakart üres, nyitott koporsót tett. A keresztre került az INRI feliratos tábla és egy töviskorona, köréje pedig a kínzatási jelvények. A keresztre írta fel az alkotó a készítés évszámát is: 1934. 5 A kálváriának ez a jelképekkel való megjelenítése fejlett elvonatkoztató képességről árulkodik. Az országos anyaggal összevetve e tárgyegyüttest, elmondható, hogy annak döntő többségével is rokonságot mutat. Malonyay Dezső a magyar népművészetet bemutató köteteihez gyűjtve az anyagot, a XX. század elején maga is találkozott a türelemüvegekkel és ezek alkotóival, akik döntően a pásztorok közül kerültek ki. A "kanalas orvosság" üvegeit használták e célra, amelybe a feszületet és Krisztus kínzatási jelvényeit "amilyeneket Jézus kínoztatása és keresztre feszíttetése alkalmával használtak Isten-atyánk hóhérai" apró fadarabokból összerakva helyezték el. Mellettük az oltár ábrázolása is előfordult. 6 Hasonlót tapasztalt Madarassy László a Palócföldön, ahol Berze Jani juhászbojtár gyógyszeres palackok felhasználásával készítette a türelemüvegeket, amelyeket a búcsúsoknak adott el. Valamennyi a feszületet, az Arma Christit és az Úr koporsóját ábrázolta apró festett fadarabokból összerakva. Ezeket a kompozíciókat itt "Krisztus kínszenvedésednek nevezték. 7 Hasonló türelemüvegek, mint pásztormunkák, Vas megyéből is ismertek, mind a kálváriaábrázolások, mind a templombelsők és oltármegjelenítések. Vannak közöttük egészen kiemelkedő, különösen gazdag változatok, mint pl. a P. J. által készített és Szűz Máriának ajánlott, hosszú felirattal ellátott alkotás, amelyet Szombathelyen a Savaria Múzeumban őriznek. 8 Pável Ágoston ezeket a munkákat "berakásos üveg"-nek nevezte el. 9 Ismeretesek a türelemmunkák Somogyból, Baranyából és Tolnából, de az Alföld egészéről is, főleg a római katolikus közösségekből. Többségük ezeknek is a feszületet és a kínzatási jelvényeket ábrázolja, a Golgotát jelképezi. 10 A Néprajzi Múzeumban őrzött türelemüvegek között (kb. 30 db összesen!) jelentékeny csoportot alkotnak ugyancsak a kínzatási eszközöket és a golgotai feszületet ábrázolók, amelyek Túrkevéről, Gyuláról, Egercsehiből, továbbá Zala megyéből származnak 11 . E gyűjtemény legrégibb darabja Dunaföldváron készült, felirata szerint 1784-ben Joseph Vellisch által és egy oltárt ábrázol feszülettel valamint az Istenanyával. 12 Figyelemreméltóan gazdag vallásos ábrázolású türelemüvegekben a Kiskun Múzeum. Közöttük olyan egyedülálló alkotás is megtalálható, amelyben négy jelenetben ábrázolta az alkotó Jézus életét: 1. Születés. 2. Keresztre feszítés a kínzatási eszközökkel. 3. Az Úr sírja. 4. Krisztus feltámadása. 13 Nagyon finoman kidolgozott, vallásos témájú türelemüvegeket őriznek Miskolcon is a Herman Ottó Múzeumban, valamint Egerben a Dobó István Múzeumban és a balassagyarmati Palóc Múzeumban. 14 Az európai múzeumokban - elsősorban a német és az osztrák múzeumi gyűjteményekben őrzött szakrális néprajzi anyagban ugyancsak megtalálhatók az üvegbe zárt vallásos ábrázolások, így a már említett hét szentség megjelenítése, valamint olyanok, amelyekben a fájdalmas Krisztus, a tisztelt szentek képei vagy a feszülettel együtt megjelenő kálvária-hegy látható. Egy ilyen üveget őriznek többek között Münchenben, amely a XX. század elején készült és a Selmecbányái Kálvária-hegyet jeleníti meg ("Kálváriahegy-üveg") hegyi ásványokkal és mohával díszítve. Legrégebbi viszont egy ugyancsak müncheni, de magángyűjteményben lévő, vallásos motívumokat őrző türelemüveg 1761-ből. 15 Ugyancsak Münchenben őrzik azt a XIX. század első felében készült és Skandináviából származó türelemüveget, amelyben a feszület, a két lator és Krisztus kínzatási jelvényei találhatók, azt igazolva, hogy milyen széles körben elterjedt ez az ábrázolástípus. 16 Az osztrák gyűjteményekben szintén megtalálható a feszületet és a kínzatási jelvényeket bezáró türelempalack, közöttük olyan, nálunk ismeretlen ábrázolásokkal is, ahol a keresztre a töviskoronás Krisztusfő került, valamint a dárdával 93
