A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Perémi Ágota: A Lesencetomaj-Piroskereszt Keszthely-kultúrás temető fülbevalói

Egyéb leletek: a 210. és 224. sírban vegyes, a többiben nagyrészt dinnyemag alakú gyöngyök vol­tak. Stílustűk: nagy méretű hasított szárú (287., 3., 66.), vagy tömör bronz (319., 22., 81.), valamit vas (56., 2., 283). Mindegyik sírban, kivéve a szegé­nyesebb 283., 1-2 vagy 4 darab, beütögetett három­szög mintával díszített, bronz huzalkarperec került elő. Csupán az 56. sírban volt vas karperec is. Vaspántos favödör az 56. és hasonló, bronzve­retekkel is díszített vödör a 287. sírban; kis mére­tű, egyenes hátú, egy élű vas kések a 2., 81. és 66. sírokban. Egyedi darabok a 287. sír kőberakások­kal díszített kisebb rombusz alakú ruhadíszei (?). Nagykosaras, hosszúkás karikája, granulált {két párhuzamos sorban elhelyezkedő) díszű fülbevalók VI. csoport (5. ábra, 1. táblázat) Temetőnkben eddig 13 sírból ismert a bronzból, egy esetben ezüstből készült, nagy méretű kosaras fülbevalónak ez a változata (4., 13., 143., 195., 225., 250., 277., 284., 288., 311., 314., 317., 329.). Megtalálhatók a temető mindhárom részén. A ke­leti részben a 13. és 143. sír utólagos temetkezés. 21 A 195. a középső, míg a többi a nyugati, késői ré­szen került elő. Mindegyik sírban nő nyugodott. A kosaras fülbevalók mellett egy-egy bronz karika is előkerült a 288. és 317. sírban. A sírokat a lelet­anyag alapján két részre lehet osztani: az egyik vi­szonylag gazdagabb mellékletű (314., 284., 225.), a másik ennél szerényebb leletanyagú (fülbevalók, karperecek, esetleg gyöngyök). Ennek hátterében minden bizonnyal társadalmi különbségek állnak. A legszegényebb mellékletű a 250. sír volt, ahol a kosaras fülbevaló párja egy egyszerű bronz kari­ka volt. Egy erősen töredékes vas tárgyon kívül más lelet nem volt a sírban. Úgyszintén egy fülbe­való volt a 4., újkorban bolygatott sírban. A többi sírban két-két fülbevaló látott napvilágot. Némi különbség mutatkozik abban, hogy a fülbevalók egy részénél a karikák kikalapált része keske­nyebb, rövidebb; másik részénél hosszabban nyújtott, keskeny; míg egy harmadik részénél igen széles, szögletesen kiképzett. Ezek az eltérések minden bizonnyal időbeli különbséget jelentenek. A szélesen kikalapált, nagyobb méretű fülbevalók a későbbiek. Külön kell szólni a 195. és a 225. sír fülbevalói­ról. Mindkettő átmenetet képez a későbbi, valami­vel nagyobb méretű, párhuzamos oldalú fulbevalós változat felé. A 195. sírban talált bronz, kúpos végű, a kosár­ka alján kőberakással díszített fülbevaló karikája mindkét oldalon kettős ívű. Erre forrasztották fel a párosan elhelyezett kis granulátum díszeket. Hasonló fülbevaló került elő, részben már a ké­sői terület határán, a gazdag mellékletű 225. sír­ból. Az ezüst kosaras fülbevaló karikája szintén hosszúkás, két oldala kissé ívelt, granulátumokkal, középen foglaltban kis kővel díszített. 22 . A kosár­ka alakú csüngőt kis granulátum párok díszítik. Egyéb leletek: vegyes gyöngyök (195. és 225.), többiben nagyrészt dinnyemag alakúak; hasított szárú bronz (225.) és vas (13.) stílustű, kisebb vas tű töredékei (277., 288.), tömör, bronz tű (284., 4.); korongos fibula (314.); vastag, kígyófejes bronz karperec 23 és poncolt bronz huzalkarperec szinte minden sírban volt; hegyesedő végű vas karperec (311.) és kőberakásokkal díszített pánt­karperec (225.); vaspántos fa vödör (284.); vas ka­rika és kés (288.); volutás vas kés (225.). Összefoglalva: a lesencetomaji temető eddig ismert kosaras fülbevalói két nagyobb kronológiai csoportba sorolhatók. Egy-egy időszakon belül, közel azonos időben, a kosaras fülbevalók külön­böző változatait viselték. A korai időszakban, valószínűleg azonos idő­ben, négy különböző díszítésű, kisebb méretű, ál­talában ezüstből készített fülbevaló volt divatban. (I/a.; I/b.; II..; III. csoport) (1. táblázat) A viselet többi része többé-kevésbé azonos: szemes gyön­gyökből fűzött nyakláncok, kígyófejes vagy vas karperecek, ritkán stílustűk vagy fibulák, orsó­gombok. A korai időszak néhány fülbevalótípusa később is kedvelt volt, bár ezek mérete kisebb­nagyobb mértékben megnőtt és minden esetben bronzból készült. így a III. csoport fülbevalói egé­szen a késői időszakig nyomon követhető. Ebben az esetben a viselet többi darabja alkalmazkodott a változó divathoz. Megjelentek a dinnyemag alakú gyöngyökből fűzött nyakláncok, hasított szárú stílustűk, bronz huzalkarperecek. Több mint való­színű, hogy a kosaras fülbevalók e változatából alakult ki a IV. csoport. (1. táblázat) A késői időszakban e két (III. és IV. csoport) változaton kívül megjelentek az V. és a VI. cso­port fülbevalói is. Mindkettőnek az előzményei megtalálhatók az „átmeneti" (a temető középső ré­sze) periódus területén is. Korai előzménye talán csak a kőberakásokkal díszített típusnak van (V/a. változat - 82. sír?). A viselet egyéb darabjai nem térnek el a késői időszak általános viseletétől. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom