A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

K. Palágyi Sylvia: Római kori villák újabb vaseszközei a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban

egy ekehúzólánc és a csoroszlya. Jobb széle alá nyúlt a másik ekehúzólánc. A harmadik ekehúzó­lánc az ekevas hegyétől kissé jobbra feküdt össze­hajtott állapotban. A hét vastárgy kiemelése után később látott gödör eredeti formáját megállapítani sajnos már nem lehetett. 9 (5. ábra) 1. Ekevas. Vas, enyhén aszimmetrikus, köpü­szárnya is aszimmetrikus, pengéje enyhén dombo­rodó, éle enyhén ívelő. Az erős korrózió miatt csak feltételezhetőek a nádalás nyomai. H: 28,8 cm, sz: 18 cm, köpüszárny átm:12,6 cm. LDMLtsz.: 2000.82.1. (6., 7. ábra l.) 10 2. Csoroszlya. Vas, nyele enyhén téglalalap ke­resztmetszetű, pengéje megközelítőleg háromszög alakú, a pengetőnél ferdén levágott, foka enyhén ívelő, h: 66,7 cm, penge h: 19,7 cm, penge sz: 4,5 cm, a nyél keresztmetszete: 3,2-3,9 cm x 2,3-2,8 cm LDMLtsz.: 2000.82.2. (6., 7. ábra 2.) 3. Ekehúzólánc. Vas, téglalap átmetszetü, nyújtott, tojás alakú karika, amelyhez egy nagyobb piskóta és egy kisebb nyolcas formájú, erősen ösz­szelapított láncszem kapcsolódik. A nagyobbik láncszem végének karikája gyűrűszerűén kiszéle­sedik. A korrózió miatt a tagok nem mozgathatók. Karika h: 25,6 cm, sz: 16,1 cm, kisebbik láncszem h: 18,2 cm, karika átm: 6,2 cm, 5,9 cm, nagyobbik láncszem h: 21,2 cm, karika átm: 6,5 cm, 6,1 cm. LDM Ltsz.: 2000.82.3. (6., 7. ábra 5.) 4. Ekehúzólánc. Vas, a téglalap keresztmetsze­tű, tojás alakú nagy karikába egy kisebb nyolcas és egy nagyobb, piskóta alakú láncszem-tag kapcso­lódik. A nagyobbik tag végének karikája a ke­resztirányban erősen összelapított testhez képest hirtelen kiszélesedik. A korrózió miatt a tagok nem mozgathatók. Karika h: 23,3 cm, sz: 16,7 cm, kisebbik láncszem h: 12,8 cm, karika átm: 4,3 cm, 4,2 cm, nagyobbik láncszem h: 16,5 cm, karika átm: 5,3 cm, 4,8 cm. LDM Ltsz.: 2000.82.4. (6., 7. ábra 4.) 5. Ekehúzólánc. Vas. A kör keresztmetszetű, szabályos kerek karikába egy íveltebb kisebb, nyolcas és egy nyújtott, piskóta alakú lánctagszem kapcsolódik. A piskóta alakú tag karikája a kisebb tagba kapcsolódás felőli oldalon nagyobb átmérő­jű, teste kereszt irányban lapított. A korrózió miatt a tagok nem mozgathatók. Karika átm.: 12,8 cm, kisebb láncszem h: 11,2 cm, karika átm: 4,3 cm ill. 3,4 cm, nagyobbik láncszem h: 18, 1 cm, karika átm.: 4,7 cm ül. 3,6 cm. LDM Ltsz.: 2000.82.5. (6., 7. ábra 3.) 6. Kasza. Vas, nyitott köpűvel, pengetőnél való­színűsíthető kiszélesedéssel. Éle töredékes, hegye hiányzik. Átm: 33,3 cm, küpü h: 13 cm, köpű átm: 5 cm. LDM Ltsz.: 2000.82.6. (6., 7. ábra 6.) 7. Üllő?. Vas, középen enyhén kiszélesedő, négyzet alapú, hasáb alakú tárgy, egyik vége fer­dén levágott, tömör. H: 19 cm, sz: 6,2 cm, v: 6,1 cm. LDM Ltsz.: 2000.82.7. (6., 7. ábra 7.) Baláca (B) A balácai villagazdaság feltárásási és bemutatá­si programjának keretében 1999-ben megkezdő­dött az I. (főépület) és a II. (fürdőnek tartott) épü­let közötti északi udvart határoló kőfalak felhasz­nálásával kialakítható kőtár építése. 11 Az 1985-ben és 1986-ban kutatott területen 1999-ben kisebb feltárásokra ill. a szelvények közötti tanúfalak el­bontására volt szükség. 12 Az északi udvart nyugaton két, északon három fal határolta. (9. ábra) Ezek azonban nem voltak egykorúak. A legbelső fal volt a legkorábbi, amelyet legkésőbb a középső fal építésekor részlegesen visszabontottak. A két fal azután az udvar felé nyitott folyosóvá alakulhatott át. Észak felől a harmadik (csaknem teljesen el­pusztult) falba cölöplyukak mélyültek, amelyek­ből a középső falhoz csatlakozó féltetős megol­dásra kell gondolnunk. 13 Az északi udvar falai fölött nyitott szelvények rétegtani viszonyai általában nem voltak bonyo­lultak. A szántással bolygatott, felszínhez közeli réteg a római kori tető-és falomladékig, a római kori leletanyagon kívül, újkori és középkori (Ár­pád-kori és középkori) leletanyagot tartalmazott. A kövekből és téglatöredékekből álló felületbe néha újabb kori árok, gödör ill. középkori beásás mé­lyült. Az omladékréteg alatti felület megegyezett az udvar, szilárd borítást nélkülöző, egykori fel­színével, amelynek megújítására nem törekedtek. A kiegészítő feltárások idején, 1999-ben a 154/C szelvény DK-i negyedében (sarkában) a téglából és kőből álló omladék elbontása során, 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom