A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Koncz Pál: Két XX. századi pápai könyvkötőmesterről

ill. matricás „márványozása" és aranyozása is rutinos mesterségbeli tudást mutatnak. Fűzőállványon spárgára, zsinegre fűzött; a fűzőbordákat a könyvtest gerincbe fűrészelt árkokba simította. Meglehetősen szigorú és mogorva lelkialkata miatt sosem volt igénye, hogy tanoncot oktasson. A mesterségének szépségeire mégoly fogékony, érdeklődő Lujza leányát sem volt elég türel-me beBedőcs József pápai könyvkötőmester 1912. augusztus 27-én született Celldömölkön.

17 Apja Bedőcs József vasutas altiszt, anyja Kis Jolán. A négygyermekes család szűkös anyagi körülmények között élt egy kölcsönből felhúzott féltetős házban Pápa Tókert nevű városrészében. A városi római katolikus polgári fiúiskolát 1928-ban fejezte be. A nyári szünidők alatt napszámos munkát vállalt építkezéseken ill. kapásként gazdáknál. A Keresztény Nemzeti Nyomda Vállalat Részvénytársaság

1 kötészetében Link Lajos (tókerti lakosként ismerős) könyvkötő irányításával 1929. márciustól 1932. január végéig 35 hónapon keresztül tanulta a szakmát,

20 majd jeles előmenetelt, példás magaviseletet tanúsítva zárta a négy iparostanonc-iskolái évet.

21 A bizonyítványosztás utáni tíz nap alatt elkészítette tanoncszakvizsgamunkáját. Az Ipartestület az 1932. január 27-én tartott segédi vizsgálatán könyvkötősegéddé nyilvánította. A Pápai Ipartestülettől 19/1932. szám alatt kapott február 1-én segédlevelet, amelyen Link Lajos könyvkötő aláírása alatt a bianco nyomtatvány „mester" szavának áthúzásával jelezték, hogy egy mestervizsgát nem tett iparosról van szó. Link Lajos azonnal alkalmazta megegyezés szerinti bérért, de csupán április 30-ig. Április 20-án állították ki Bedőcs József 35/932. sz. munkakönyvét.

23 Ekkor - Bedőcs önéletrajzfogalmazványa

24 szerint - a „vállalatot papok vették át és munkájára nem tartottak igényt". Három és fél év munkanélküliség, alkalmi keresetek után 1935. december 1. és 1938. április 9. között ismét Link Lajos keze alatt dolgozott segédként, ismét megegyezéses bérrel. (1950 körül Link Lajos fia már Bedőcs József keze alatt tanulta a mesterséget.) A képesítéshez kötött szakmák gyakorlására vonatkozó rendelet értelmében készült mestervizsgát tenni, hogy később önállósulhasson. Ennek sikeres letétele után mesterlevelét vezetni a könyvkötészet fortélyaiba, aki elkezdte ugyan a tanulást, de később apja nehéz természete miatt fölhagyott vele. Rhédi a vele társulni óhajtó szaktársakat is elutasította, föltehetőleg azonos belső okok miatt. 1961-ben már súlyos beteg lett; elvállalt munkái befejezésében Cserkúti József könyvkötő (korábban a Keresztény Nyomdavállalat alkalmazottja) segítette ki. 1937. december 9-én a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara bocsájtotta ki.

25 Két mestermunkát kellett készítenie. Egy nyolcszögletű fedeles, talpas díszdobozt kívül vaknyomásos, kézifestésű (kék és barna) bőrborítással, belül textil- és papírbéléssel fedett. A kiválasztott könyvet pedig aranyozással és vaknyomással díszített vörös chagrin egészbőrkötéssel borította, a könyvtest metszésfelületein laparanyozást végezve. Oromszegőként és előzékpapírnak gyári, kereskedelmi készanyagokat alkalmazott, bár természetesen képes volt elkészíteni kézifestésű díszpapírokat is. 6 A mestermunka-könyvkötés háttáblájára vaknyomással az 1938. évszámot préselte. Munkaviszonya előre tudott megszűnte előtt már 1939. márciusban pályázott a MÁV-hoz,

27 valamely biztos jövedelmű nyugdíjas állami munkakör elnyerésének reményében. Törekvése nem járt sikerrel annak ellenére, hogy apja MÁV alkalmazott volt. Hamarosan elhatározásra jutott, hogy önálló kereskedői és könyvkötői vállalkozásba kezd. 1938. augusztus 1-én a meglévő könyvkötői mellé kiváltotta az iparengedélyt könyv- és papírkereskedésre is. 1939. június 6-án kelt Pápa megyei város polgármesterének iparigazolvány kiadásáról szóló véghatározata.

28 Szülei hozzájárulásával eladta Tókert, Nyitrai u.

29 40. alatti kis féltetős szoba-konyhás házukat és belvárosi bérlakásba költöztek. A házeladásból megmaradt összegre a pályakezdéshez is szükség volt. Kezdő felszerelésének egy része a Mayer-kötészetből származik. Első önálló könyvkötőműhelye a Deák F. u. 11. földszintjén nyílt meg.

31 A másodikat már közösen bérelte a helyi köznyelvben egyszerűen csak „Maszek köznek" nevezett Márton István utcában, Lehel Iván üveges és képkeretezővel.

32 E kényszerű társbérletnek előnye is származott; a képkeretezésre, beüvegezésre hozott fotográfiák, képek kasírozását, elegáns paszpartuzását a BEDŐCS JÓZSEF 173