A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Koncz Pál: Két XX. századi pápai könyvkötőmesterről

KONCZ PÁL КЕТ XX. SZÁZADI PÁPAI KÖNYVKÖTŐMESTERRŐL A kisvárosi kultúrszükségletek korlátozott piaca Pápán a XX. század első felében csupán néhány olyan könyvkötőt tarthatott el egyenletes, biztos megélhetéshez szerényen elegendő megrendelésekkel, aki saját fölszerelésével önálló műhelyben működhetett. Ez már a XIX. század második felére is érvényes szám, még ha tapasztalható is némi konjunkturális, átmeneti bővülés a századvégen. Sorra nyíltak újabb műhelyek, de néhány évig tartó önállóság után számos mester beszüntette iparát. A segédeket nem számítva a könyvkötészetet szakképesítéssel foglalkozásszerűen űzők (ingadozó) száma ennél több, hiszen alkalmazottként néhány nyomda is foglalkoztatott könyvkötőket. A rokonszakmákat képviselő nyomdászokkal, könyvkereskedőkkel, képkeretező-üvegezőkkel való együttműködés kölcsönös üzleti érdekkel motivált jó kollegiális viszony keretében valósult meg, amely az adott időszakban egymásnak közvetlen konkrenciát jelentő könyvkötők számára más-más megrendelői kört segített kialakítani. Ezek a könyvkötők az országosan tapasztalható jelenséggel egyezően többnyire alkalmazott nélkül dolgoztak. Segéd igen ritka, inkább családtagok besegítése, részmunkája volt jellemző ebben a kézműves foglalkozásban is. Egy 1983-ban a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba került szerszámegyüttes kézi és gépi aranyozószerszámai összekapcsolnak több olyan pápai könyvkötőmestert, akik az idő folyamán visszanyomozva sorra tulajdonosai voltak e (némileg gyarapodó) kollekciónak. A legutolsó felRhédi Károly könyvkötőmester 1906. január 20-án született Pápán, elhunyt ugyanott 1962. októberében.

4 Apja Rhédi Sebestyén helybeli kályhásmester, anyja Lukács Etelka, egy erdész leánya. használó könyvkötő, Bedőcs József még 1962-ben vásárolta meg az akkor elhunyt szaktárs, Rhédi Károly fölszereléséből, aki viszont még önállósulása idején egy akkoriban iparát fölhagyó idős mestertől, Mayer Istvántól vásárolta. Bizonyos, hogy utóbbi könyvkötő még apjától, Mayer Adolftól örökölte, aki egy generációval korábban a maga vásárlásaival egy még régebbi szerszámegyüttest egészített csak ki.

3 Az idősebb és ifjabb Mayer, majd Rhédi, ill. Bedőcs könyvkötők által használt díszítőszerszámok legjelentősebb csoportja jellegzetesen XIX. század közepi, romantikus stílusú. Számos korabeli könyvkötés erősíti meg datálásukat. Mintegy tucatnyi aranyozó szerszám ezeknél is korábbi; a párhuzamok alapján nagyrészt a XVIII. század második felére, ill. a XVIII-XIX. század fordulójára tehető. Ezúttal a szerszámegyüttest utoljára birtokló, alkalmazó két pápai kézműves könyvkötőmester életrajzát, szakmai működését ismertetem. Az általában is gyér adatok csak esetlegesen, egyenetlenül gyűjthetők. A rendelkezésre álló iparigazgatási iratok töredékesek, a kötésemlékek szétszóródtak. Ezért különlegesen megnő a még kikérdezhető családtagok, kortársak szóbeli közléseinek, a korabeli reklámok és nem utolsó sorban a föllelhető könyvkötések kutatásnak a jelentősége. Az eszközök és díszítőszerszámok részletes tárgyleíró ismertetése, az azonosított felhasználói könyvkötésadatok fényképükkel, ill. díszítmény-levonatukkal együtt a Laczkó Dezső Múzeum ipartörténeti adattárában hozzáférhetők. Lakásuk Pápa-Kishegyen az ún. Bodánczki-féle ház volt. Az elemi iskola után iparostanonc lett 1920-1924 között a Református Főiskolai Nyomdához kapcsolódó, Kis Tivadar vezette könyvkötéRHÉDI KAROLY 171