A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

V. Fodor Zsuzsa: Adalékok a nemzettudat múzeumi dokumentumaihoz a két világháború közötti Magyarország iskolai oktatásában

V. FODOR ZSUZSA ADALÉKOK A NEMZETTUDAT MÚZEUMI DOKUMENTUMAIHOZ A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG ISKOLAI OKTATÁSÁBAN Magyarország történetében a vesztes első világháborúval, a forradalmakkal és a trianoni békediktátummal drámai változás következett be, amely nemcsak materiális veszteségekben volt mérhető, hanem súlyos társadalmi gondokban, s egyre veszélyesebb politikai gondolkodásban és gyakorlatban is kifejeződött.

1 A bel- és külpolitikai viszonyok alakulása 1919. augusztus 1-je után sürgetővé tette a társadalmi rendszer konszolidációját, amelyben kiemelt szerep jutott a közoktatás-politikának. Első lépésként a tanácsköztársaság összes, az iskoláztatásra vonatkozó intézkedésének hatályon kívül helyezésére került sor, s vizsgálatot rendeltek el a tanszemélyzet bolsevizmus alatti magatartásával kapcsolatban.

2 Huszár Károly és Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszterek már a "kereszténynemzeti" gondolat jegyében fogalmazták meg a rendszer művelődéspolitikai irányelveit. A magyar újnacionalizmus, amelynek gyökerei a századfordulóig nyúlnak vissza, 1919 és 1921 között leplezetlen nyersességgel öltött testet. A legelső intézkedések közé tartozott a vallásoktatás tárgyában 1919. szeptember 15-én kiadott 5008/1919. VKM sz. rendelet. A kötelező vallásoktatás visszaállításával

3 a kurzus nem pusztán a korábbi valláserkölcsi nevelési alapok megszilárdítását kívánta elérni, hanem a hitoktatás minőségileg és szervezetileg új mechanizmusát tette a nevelés gerincévé.

4 A nemzetnevelési program lényege a baloldali szemlélettel egységesen szembenálló, a különböző kultúrpolitikai koncepciók átmeneti kompromiszszumaként a nacionalizmus mesterséges szítása

5

, a militarista gondolat népszerűsítése lett, ami már az 1920-21. években intézményes formákat öltött. A trianoni békeszerződés traumát okozott, mivel Magyarország lakóinak száma 18 millióról 7,6 millióra, területe 282000 km

2-ről 93000 km

2-re csökkent. A 16929 népiskolából 6435, a 229 középiskolából mindössze 109 maradt meg. Elcsatolt területre került a kolozsvári és a pozsonyi egyetem

6

. A nemzetiségek mellett 3 millió magyar lakos vált ki az országból, s elvesztek azok a területek és városok, amelyeknek a monarchia idején kiemelkedő gazdasági, és kulturális szerepük volt. Érthető, hogy nem volt olyan társadalmi osztály, réteg vagy csoport, amely a trianoni határokba belenyugodott volna, s nem volt olyan politikai párt, amely ne követelte volna a revíziót.

7 Az 1920. évi 154490/1920. VKM VH/a. sz. miniszteri rendelet a hazafias szellemnek az iskolák útján való ápolását és erősítését írta elő. 1920. október 27-én a "nemzeti imáról" szóló rendelet is megjelent: "Hiszek egy Istenben Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. " Ez a Magyar Hiszekegy a Területvédő Ligák Szövetségének imája volt, amit minden alsó- és középfokú tanintézetben minden nap a tanítás megkezdésekor és az utolsó óra végén a tanárok kötelesek voltak a tanulókkal együttesen elmondani.

8 A nevelés nemzeti szellemiségének erősítését szolgálta az is, hogy a tankönyvekben, füzetborítókon az irredentizmus és a szomszédok elleni uszítás jelszavai: a Magyar Hiszekegy, "Nem, nem, soha!", "Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország!" állandósultak. A Laczkó Dezső Múzeum adattárában őrzött, 157