A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)
Ács Anna: Kazinczy Ferenc levele Pápay Sámuelhez. Egy irodalmi kibékítés története
nem magyartalan e az ollyik ember, és a' kihez tartozik e ház, és az ezek a' könyvek az uré? Neki nem magyartalan a'ded; de az ádáz, kamat, sőt maga az eszmélet és a' feled is magyartalanok, az az nem magyarok. Vallyon az ő Aglajája nyelvén merne e szóllani a' szónok és a Curió? 28 's megértené e Örzsike? Takács felől szóllván, nem lehetne nem szóllanom arról, a'ki őbelé beleszívta magát, mint a' nadály. De ő ártani keveset fog. A' Nyelv és Literatura' emberei szabadok, 's nem ismernek sem autoritást 29 , sem praescriptiót 30 , s alku és kölcsönös feláldozások miatt a' jónak ismeretétől soha el nem térnek. Potior iis semper videbitur periculosa libertás quieto servitio; 31 ők a' Nyelv' Urai, 's az áll meg, a'mit az Idő őutánok sanctionál. 32 Midőn nálunk a' hajnal felhasadozott, vastag köd fogta el egünket, 's tartóztatá a' felvirradást. Az én tüzem nem tűrte a' késedelmet; vészt támasztottam, mert a' ködöt csak fergeteg verheti el. Mózes szent haragjában öszvetöré táblájit, Alcibiád 33 feldöjté a' hamis Istenek' szobraikat. Ez kevélység volt e, vagy csak tűz? Tudva van a'mit tettem, 's nem mentem sem magamat, sem tettemet, de szabad elmondanom Cátóval, 34 a'ki felől, méltán vagy nem? azt mondják, hogy nem türheté a' Scipio' 35 ragyogását: Qui mihi atque animo meo nullius umquam delicti gratiam fecissem, facile aliorum lubidini malefacta condonabam. 36 Az én kevélységem a'Scipióknak nem rongálni szereti fényeket, hanem az által osztozik abban, hogy vallja, hirdeti. A' Maradék nem szívemet fogja vádolni, hanem ízlésemet. Ha Magyar Bodmernek 37 kiált, azt megtiszteltetésül veszem, - Élj szerencsésen, édes barátom, és ha Himfy elfogadja jobbomat, tekintsd azt a' te diadalmadnak, tekintsd halotti áldozatként a' Takács' sírja mellett. örök híved Kazinczy Ferencz Jövő postán azokra, a'mik most elmaradtak, báró Malonyainak Újhelyi pompája miatt késett-el válaszom. 38 Kazinczy - mint említettük - Széphalomról barátjának, Pápay Sámuel vármegyei táblabírónak és uradalmi fiskálisnak küldte levelét. A felsőörsi születésű, Kazinczynál 11 esztendővel fiatalabb tudós Egerben jogot végzett, majd líceumában négy éven át magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1800-ban Pápán telepedett le, rá két évre Esterházy Miklós uradalmainak ügyésze lett. Feladatai és ismeretségi köre gyakran szólították a megyeszékhelyre. Első, jelentős munkájára is a megyétől kapott megbízatást. Kézikönyvet s közigazgatási müszótárt készített a hivatalos nyelv magyarosítására, amely Észrevételek a magyar nyelvnek igazgatásra és törvénykezésre való alkalmaztatásáról; az oda tartozó kifejezések gyűjteményével címmel 1807-ben Veszprémben jelent meg. Pápay, nyelvújítási nézeteit tekintve a dunántúli ortológusok közé tartozott, a mérsékelt nyelvújítást vallotta és képviselte. 39 írói nevét A magyar literatura esmérete című könyve tette országosan ismertté. Ennek anyagát még egri tanársága idején gyűjtötte, de kiadásától Révai Miklós hasonló jellegű feldolgozása miatt eltekintett. Mivel Révai kötete halála miatt kéziratban maradt, Pápay ezt, saját művével kiegészítve, egybevetve akarta közreadni. A felmerülő akadályok miatt azonban ettől el kellett tekintenie. Önálló munkája, mint azt maga is megfogalmazta, hiányt pótolt: első magyar nyelvű irodalomtörténetünk nyelvközpontú rendszerezéssel. A Pápán, 1808. március 6-án befejezett mű első, terjedelmesebb része valójában nyelvtan és stilisztika, a második rész a kizárólag magyar nyelvű alkotásokat tárgyaló irodalomtörténet. 40 Pápay külön érdeme a kortárs magyar irodalom bemutatása. Elismeréssel ír Kazinczyról, a tudós íróról: "Megjegyzést érdemel itt különösen Kazinczy Ferencz Abauji Táblabíró, az a'kinek főképpen köszönheti a' Magyar Literatura, hogy igazabb ízléssel kezdette venni gyarapodását..." 41 Pápay munkája a Magyar Minerva sorozat negyedik köteteként jelent meg, a sorozat szerkesztése Takács József nevéhez fűződik. A teológiát végzett Takács, Festetics László nevelője, Festetics György mecenatúrájával alapította meg a Magyar Minerva könykiadói vállalkozást a kortárs magyar írók összefogására. 42 A magyar helyesírás egységes használatában állapodtak meg, a dunántúli irányvonalat tartották mérvadónak. Takács buzdította Pápayt az irodalomtörténeti összefoglaló mű sajtó alá rendezésére, a korábban összegyűjtött anyag revíziójára és kibővítésére. "Keresztanyasága alatt", 43 immár Festetics György mecenatúrája nélkül jelent meg a kötet még 1808-ban. A két férfiú barátságát ez a könyvkiadás mélyíthette el. "Ember nem lehet méltóbb a' legforróbb baráti szeretetre, mint Ő 131