A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Németh Péter: A városlődi karthauzi kolostor története és régészeti emlékanyaga I.

Mindezzel 1200 Ft kárt okoztak, mint erről a pozso­nyi káptalanhoz eljuttatott panaszból értesülhetünk. 67 Pedig ebben az időben a lövöldi kolostor már mint végvár is funkcionált, katonasággal megrakva, ami csak tetézte a velük együtt élő szerzetesek gondjait. A lövöldi kolostor pusztulása A kolostort - bizonyára a helytartótanács javaslatá­ra - 1529. évi török hadjárat után 1531-ben építették át, tették védelemre is alkalmassá. Erről Péter budai pallérnak (magister ... domorum fabricator) 1531. nov. 29-én Lövöldön kelt levele szól, aki azt írta Ná­dasdy Tamásnak, hogy megkapta Francesco Lapicida Italico által küldött üzenetét, miszerint Zalavarott is (!) építkezzen. Arra kéri Nádasdyt, hogy Lövőidre kocsit küldjön érte, mivel gyalog nem mehet, meg egyébként is fél a sok rabló miatt. 68 Tehát 1531 őszé­re a szükséges építési munkák egy részét már elvé­gezték. A következő évben jún. 28-án állíttatta ki I. Ferdinánd azt a paszbrief-t, amelynek értelmében tűz­fegyvereket, élelmiszert és vászont vásárolhattak a kolostornak. Ekkor 30 szakállas, 20 kézipuska, 3000 golyó, 2 pushen Eysen, 12 ezer lécszeg, fűszerek és vászon szállítása történt meg. 69 A helytartótanács a tűzfegyverekkel felszerelt kolostort a dunántúli vég­helyek sorában 1548-ban említi meg, ahol 25 lovas és 10 gyalogos tartózkodott. 70 Mindez természetesen a kolostori élet rovására ment, éppen az építkezés évé­ben. Amíg 1514-ben még csak az a baj, hogy a perjel nem engedi orvoshoz a szerzeteseket, s csak akkor hív hozzájuk orvost, ha szükségesnek látja, addig 1531-ben már a perjel és az egyik szerzetes közötti veszekedésről tudósít a rendi káptalan feljegyzése. 71 Ezeket a vizitátor közvetítette a feljebbvalóinak. Egyikük személyét is ismerjük: I. Ferdinánd 1527. okt. 25-én, Budán kelt levelében felszólítja a magyar­es tótországi (szlavóniai) karthauzi kolostorokat, hogy Brúnó vizitátort illendően fogadják és neki a rendjük szabályai szerint engedelmeskedjenek. 72 Itt kell még megemlítenünk, hogy a lövöldi kolostor két szerzetesét, név szerint Benedek és Antal frátereket 1529-ben a maurbachi kolostorban a Bécset ostromló törökök megölték, miután a kolostort megtámadták és elfoglalták. 73 Az 1542-50 közötti időből ismerjük a kolostor utolsó előtti perjele, Péter levelezésének egy töredé­két. A levelek Nádasdy Tamáshoz íródtak, s belőlük az ország és a kolostor sorsáért aggódó egyházi veze­tő képe rajzolódik ki. Az első levél, amely Karádon, a somogyi karthauzi birtokközpontban kelt, egy isme­retlen ügyben kérte Nádasdy támogatását a királynál és a Pozsonyban ülésező rendeknél. 74 1546. márc. 8­án arról értesítette Nádasdyt, mint országos főkapi­tányt, hogy a törökök Veszprémet és Palotát készül­nek megostromolni. 75 Máj. 29-én pedig Várday Pál érsek Péter perjel és a konvent kérésére maga elé idézteti Nádasdyt, előttünk szintén ismeretlen ügy­ben. 76 Az utolsó három levél 1550-ből származik: szept. 21-én Péter arról értesítette Nádasdyt, hogy a közeljövőben Pápán felkeresi. 77 27-én segítségét kéri, hogy Ajkay Mihályt beteg testvérére tekintettel ment­se fel a katonáskodás alól. 78 Okt. 20-án, az utolsó le­vélben a török előrenyomulását közölte a főkapitány­nyal. 79 Nevét még egy öt nappal később írott tanúval­lomási jegyzőkönyv is megőrizte. 80 Dedek Cr. a kolostor pusztulását 155l-re tette, s a töröknek tulajdonította. Ma ezt kissé másképp látjuk. A lövöldi karthauziak utolsó okleveles emléke 1554. aug. 24-én Sümeg várában kelt. 81 Ez egy bérleti szer­ződés, amelyet a veszprémi püspök és az utolsó is­mert perjel, László kötött. A szerződés értelmében a lövöldi perjelség Nagy- és Kislövöldöt, (Ajka-)Ren­deket, Borszörcsököt, Gecsét, Nagynyulat, Udvarit és Tapolcát (tehát a gyór-, veszprém- és zalamegyei bir­tokokat) évi 90 Ft bérért átadja, „minthogy mi a mi lövöldi monostorunk pusztulása után a mi javainkat, amelyek a mi mondott monostorunkhoz tartoznak, mert távol vannak tőlünk, megvédelmezni, jövedelmét megkapni és a mi lehetőségeink szerint kormányozni nem tudjuk? 2 Emellett megindokolják a szerződés ér­vénytartamát is: elvi időpontja „az ország rendjének szerencsés visszaállításáig és a mi rendünknek a Ma­gyar Királyságban eredeti állapotába való visszahe­lyezéséig' ', gyakorlatilag azonban csak Köves András püspökségének idejéig. Tehát 1554. aug. 24-e előtt a kolostor már bizonyára elpusztult, hiszen ezt perjele is megerősíti. Eri István már egy korábban ismert ok­levél rendkívül fontos részletére hívta fel a figyel­met. 83 1552 tavaszán a megye végvárvonalba kerülé­sével a környékbeli földesurak birtokaik és a „kör­nyék biztonsága érdekében vandál cselekedetre kény­szerültek." A kihallgatási jegyzőkönyv szerint „... amikor Veszprémet a török megvette, úgy pusztult el (t.i. a nagyvázsonyi páloskolostor); az urak reá jöttek és porral hányattatták az clastromot ...a tálodival és a városlödivel együtt ...félvén attól, hogy a török be­léjek száll." Eri I. a pusztulás időpontját május hó­napra teszi, mivel Oláh Miklós jún. 20-án már az el­pusztított vázsonyi rendházról tesz említést. Figye­lembe véve az ekkor lezajlott török támadást, amely Várpalota és Veszprém ellen irányult, pontosabban is meghatározhatjuk a robbantások időpontját. A török ápr. 1-én indult el Fehérvárról és máj. 26-án kezdte meg Veszprém ostromát, jún. 1-én pedig már el is foglalta. Tehát a lövöldi kolostor csak ezután, 1552 június elején pusztulhatott el. Ez azonban nem jelen­tette az épületek teljes rombadőlését. 1556-ban Salm generális Veszprémből „a Bakonyerdön át a leveldi karthauzi kolostorba, amely akkor elhagyatott volt, és Pápára ... sértetlenül megérkezett." 84 1600. aug. 9-én Nádasdy pedig a leufeldi charthause-nál szorította közre a lázadó pápai vallon zsoldosok zömét, akik közül több százat öltek meg a helyszínen. 85 374

Next

/
Oldalképek
Tartalom