A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Ács Anna: A felekezeti viszonyok változása Nemesvámoson a XVII. századtól napjainkig. (A H. N. adventista gyülekezet megalakulása és működése)

1989-1992. évi gyűjtőmunkám során adatközlőim voltak: Brenner Imre (sz.: 1911) Egyed Andrásné (Nagy Lídia sz.: 1916) Egyed Géza (sz.: 1911) Egyed Gézáné (Tósoki Zsófia sz.: 1925) Heimbach József (sz.: 1920) Hubert Ferencné (Kozma Rozália sz.: 1925) Kozma Gáborné (Kaján Zsófia sz.: 1917) Kéry Géza (sz.: 1929) Kéry Gézáné (Nagy Karolina sz.: 1929) L. Sári András (sz.: 1912) L. Sári Andrásné (Csornai Eszter sz.: 1923) Sári András (sz.: 1919) Sári Andrásné (Csornai Mária (1926-1989) Sáry Jánosné (Pálffy Eszter sz.: 1912) Sáry János (sz.: 1910) Mustos István (sz.: 1914) Mustos Istvánné (Fád Karolin sz.: 1924) Osváth Imre (1911-1992) Osváth Imréné (Szabó Mária sz.: 1914) Pintér József (1913-1989) Pintér Józsefné (Fáth Róza sz.: 1910) Szabó Karolin (sz.: 1911) Völgyi Gábor (sz.: 1919) Völgyi Gáborné (Szilágyi Vilma sz.: 1920) Szíves segítségüket hálásan köszönöm. JEGYZETEK RÖVIDÍTÉSEK ALBERT 1984 = ALBERT J.: A könyv és könyvtár jelentősége Nemesvámoson. Könyvtár és társadalmi környezete I. Budapest 1984.7-24. BÉL 1989 = BÉL M.: Veszprém vármegye leírása. Veszprém 1989. BEREZNAI 1985 = BEREZNAI Zs.: Hívő Mari és a bodonyi szombatisták. Vallási néprajz 2. Budapest 1985. 307-348. DVORZSÁK 1893 = DVORZSAK J.: Magyarország Helységnévtára tekintettel a közigazgatási, népességi és felekezeti viszonyokra. Budapest 1893. EÖTVÖS 1909 = EÖTVÖS K.: A Bakony I. Budapest 1909. FEHÉR 1987 = FEHÉR Á.: A szabadegyházi közösségek vizsgálatának jelentősége, néhány szempontja. Vallási néprajz 3. Budapest 1987. 139-155. FÉNYES 1836 = FÉNYES E.: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben I. Pest 1836. FÉNYES 1851 = FÉNYES E.: Magyarországi geographiai szótára Ш. Pest 1851. GERGELY 1984 = GERGELY K.: Köveskál község lakosságának házassági kapcsolatai 1742-től napjainkig. VMMK 17. 1984. 629-641. HUDI 1986 = HUDI J.: Veszprém vármegye nemessége 1848 előtt. A Dunántúl településtörténete VI. PAB-VEAB Értesítő 1986. 339-351. ILA-KOVACSICS 1964 = ILA B.-KOVACSICS J.: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest 1964. JANKÓ 1902 = JANKÓ J.: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest 1902. KOVÁTS 1942 = KOVÁTS I. (fószerk.): Magyar református templomok. Budapest 1942. RÓMER 1860 = RÖMER F.: A Bakony. Győr 1860. S. LACKOVITS 1987 = S. LACKOVITS E.: A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei múzeumának műtárgyai. A pápai Református Gyűjtemény. Pápa 1987. 109-124. SZIGETI 1981 = SZIGETI J.: A magyarországi szabadegyházi közösségek keletkezése és a protestáns egyházak. „És emlékezzél meg az útról..." Budapest 1981.13-31. SZIGETI 1990 = SZIGETI J.: Az adventista misszió indulása a Kárpátalján. Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl. Budapest 1990.95-103. SZINNYEI 1905 = SZINNYEIJ.: Magyar írók élete és munkái X. Budapest 1905. Pap István (vámosi) (1790-1864) 298-300. TOMBOR 1968 = TOMBOR I.: Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XV-XIX. századból. Budapest 1986. THURY 1893 = THURY E.: A veszprémi református egyház története. Budapest 1893. TRÓCSÁNYI 1981 = TRÓCSÁNYI Zs. (szerk.): A pápai kollégium története. Budapest 1981. VAJKAI 1959.a. = VAJKAI A.: Szentgál. Budapest 1959. VAJKAI 1959.b. = VAJKAI A.: A Bakony néprajza. Budapest 1959. 1. A neoprotestáns közösség terminológia még új, nem használatos a vallástörténeti, néprajzi szakirodalomban. Inkább szóban terjed 1992 nyara óta az e témájú tanácskozások révén. Általában - a pejoratív értelmű szekta helyett - a kisegyház, szabadegyház, szabadegyházi közösség, kisegyházi közösség elnevezés az ismert. Lásd: SZIGETI 1990. 95.; FEHÉR 1987. 139.; BEREZNAI 1985. 307. 2. A termelőszövetkezet történetéről: Farkas J.-Harmath I.: Csopak Tája. Budapest 1982. 3. Balácáról: B. THOMAS E.: Baláca. Budapest 1964. és K. PALÁGYI S.: A balácai kutatások története (1904-1976). VMMK 17. 1984.27-51. 4. Albert József kissé eltérő adatokat hoz, de ezek 1983-ra érvényesek és ugyancsak megközelítőleg pontosak: reformátusok: 950 fő, katolikusok: 650 fő, adventisták: 150 fő. (ALBERT 1984. 12.) Ez utóbbi szám rendkívül magas, de a falu köztudatában ez az adat élt. Nemesvámos lakóinak száma 1992-ben: 2357, ebből református: 750, katolikus ugyancsak 750-re tehető, a többi lakos aktívan nem gyakorolja a hitét. Az iskolai hitoktatásban szintén ez az 1/3-1/3 arány jelentkezik a tanulók összlétszámát tekintve. A cikkben közölt adatok a gyűjtés idejére (1989-90) vonatkoznak. 5. Nemesvámos 1979 óta Veszprém Város városkörnyéki települései közé tartozik. Azóta ugrásszerűen nőtt a községben a betelepülők száma, nyolc új utca létesült az ófalu körül. 1982-ben még 1760 a lakosok száma, míg 10 év múlva a növekedés közel 600. A betelepülők - ha gyakorolják vallásukat - főleg a katolikusok lélekszámát gyarapítják. A település neve csak 1909-től Nemesvámos hivatalosan, a közhasználatban ma is jelző nélküli Vámos. 6. ILA-KOVACSICS 1964.292. 7. ALBERT 1984. 12. 8. RÓMER 1860.193-194.; KOVÁTS 1942.481. 9. ILA-KOVACSICS 1964.292. 10. BÉL 1989.107. 11. THURY 1893. 23-26. és 81. 12. RÓMER 1860. 194., THURY 1893. 26-30. 13. THURY 1893.29. 14. RÓMER 1860. 194. 15. KOVÁTS 1942. 481.: „... 1041 lelkes anyegyháza 512 ülőhelyes temploma építési ideje ismeretlen..." 16. TOMBOR 1968.37-38. 17. KOVÁTS 1942.481. 437