A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mithay Sándor: Adatok a pápai gróf Esterházy Tamás uradalom történetéhez századunk első felében

A leltár tízféle kegyúri terhet is felsorol: 1. A pápai Szt. Ferenc rendűek szerzetének, 2. A tóvári Szt. Ferenc rendűek szerzetének, 3. A móri Szt. Ferenc rendűek szerzetének, 4. A bakonybéli plébánosnak, 5. A bakonybéli mesternek, 6. A pápai mesternek (186. 1. vége), 7. A tatai mesternek, 8. A somhegyi mesternek, 9. Az iharkúti mesternek. Közli 37 hely természetbeni (fa) évenkénti járandóságát: 1. A pápai plébánosnak 102 m hasáb, 2. A nagygannai plébánosnak 54 m hasáb, 28 m dorong, 3. A nyárádi plébánosnak 54 m hasáb, 28 m dorong, 4. A szűcsi plébánosnak 54 m hasáb, 28 m dorong, 5. A csóti plébánosnak 54 m hasáb, 23 m dorong, 6. A vanyolai plébánosnak 6 m hasáb, 7. A teszéri plébánosnak 54 m hasáb, 28 m dorong, 8. Az ugodi plébánosnak 54 m hasáb, 28 m dorong, 9. A gyomoréi plébánosnak 64 m hasáb, 10. A csóti káplánnak 14 m hasáb, 11. A pápateszéri káplánnak 14 m hasáb, 12. Az ugodi káplánnak 14 m hasáb, 13. A nagygannai mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 14. A nyárádi mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 15. A kupi mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 16. A nórápi mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 17. A borsosgyőri mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 18. A csóti mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 19. A szűcsi mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 20. A nyógéri mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 21. A nagygyimóti mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 22. A pápateszéri mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 23. A szentiváni mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 24. A bakonybéli mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 25. Az ugodi mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 26. A bébi mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 27. A fenyőfői mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 28. A gyomoréi mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 29. A szerecsenyi mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 30. A mórichidai mesternek 14 m hasáb, 14 m dorong, 31. A pápai ferences szerzeteseknek 112 m hasáb, 32. A pápai irgalmasrendű szerzeteseknek 136 m hasáb, 33. A tatai kegyesrendű szerzeteseknek 57 m hasáb, 34. A tóvárosi ferences szerzeteseknek 57 m hasáb, 35. A móri ferences szerzeteseknek 10 m hasáb, 36. A somhegyi mesternek 16 m dorong, 37. Az iharkúti mesternek 16 m dorong. 6 hely évenkénti gabonajárandósága: 1. A pápai ferenceseknek 5,13 hl búza, 3,50 hl rozs, 2. A tatai kegy esrendűeknek 2,62 hl búza, 7,69 hl rozs, 3. A tatatóvárosi ferenceseknek 2,12 hl búza, 15,87 hl rozs, 4. A móri ferenceseknek 0,63 hl rozs, 5. A tatai kórháznak 2,3 hl rozs, 6. A tatai mesternek 0,74 hl búza, 1,94 hl rozs. Évenkénti vegyes illetményt juttat: 1. A somhegyi mesternek egy nyári marhatartás 2. Az iharkúti mesternek egy nyári marhatartás A nagygannai családi sírbolt fenntartásával járó, számszerűleg (79 p. 1. vége) meg nem határozható kiadások és az ezen sírbolt körüli teendők utáni évi járandóságok: 1. A nagygannai plébánosnak 100 К készpénz, 2,33 hl búza, 5 hl rozs, 2,33 hl árpa. 2. A nagygannai mesternek 5 К 60 fill, készpénzt 3. A nagygannai egyházfinak 60 К készpénzt. A leltárak és megmaradt iratok alapján néhány nevet is ismertetek az uradalom bérlői közül: Büki Ferencné, Dózsa Nikodém vendéglősök Pápán a Varga utcában. Nagy József vendéglős Pápán (65/39.). Pápai Pál a vasúti vendéglő bérlője (47/34.). Vesztróczi Sándor kocsmáros (117/40.) és Pölöskey István Devecserben 1934-1939-ig. Özv. Varga Józsefné devecseri üzletbérlő (67/36.). Tudunk egy bakonytamási bérlőtársaságról is (67/39.). A legelő bérleteket külön nyilvántartották (52/39.). Pápán sok volt a lakásbérlő és üzletbérlő, akik 1930-tól rendszeresen kaptak bérmérséklést. Meg kell említeni azt is, hogy 1931-ben a Pápán is működő baromfihizlalót felszámolták és hat cégtől a behajthatatlan összegeket leírták (38/31.). A pápai Kaszinó bérösszegét is csökkentették (36/34.). A vasúti fogadóra, a Csóka vendéglőre, 8 malomra (eperjesi kalló, igali, zavari, papíros, szerecsenyi, nyárádi, borsosgyőri, kupi), a diósi gazda-bérletre, a gannai és iharkúti földekre fizettek bérletet 1916-ban (43.). Kimutatás készült 1935-ben a kinnlevőségekről, azaz a behajthatatlan összegekről. Az uradalmi ügyész szerint négy nem Pápán lakó személytől nem kapható meg a tartozás. Az „átmeneti számlán nyilvántartott különféle be- és kifizetésekből előálló egyenleg" magyar és osztrák cégeknél és hazai személyeknél, földbérleti behajthatalan hátralékosoknál (102/35.) tartott nyilván hátralékot. A birtok nagy része vadászterület volt. A vadászat állandó szabályozásáról, dúvadak irtásáról külön rendelet szólt. Külön előírás készült a vadak zsigereinek és faggyújának felhasználására a pagonykezelő vagy a fóvadász jóváhagyásával (22/27.). Előírták a haszon- és kártékony vadakról a lődíjat is (28/28.). Az uradalom központi tisztikarának vadászterülete is kötött, a vadelosztás is szabályozott volt (30/31.). A nagyvadászlelésről napi jelentések készültek a devecseri, sárosfői és a széki vadaskertekben (23/32.). Szigorú előírás volt az is, hogy a pagony kezelője az elejtett és kimúlt szarvasbikákat köteles megmérni és részletesen köteles az agancsok leírásáról előírt 16 kérdésre válaszolni (25/32.). 1932-ben a vadászást a saját és a bérelt vadászterületeken letiltották és szabályozták az erdészeti tisztikar dúvad irtását (26/32.) is. Tamás gróf szerint 1933-ban a vadért darabonként 150-300 P-ot fizettek, belövési engedélyt adott Kocziha János főerdómérnöknek, Fuchs Antal fóvadásznak és Löw Károly pagonyerdésznek és hét erdőőrnek, de idősebb kan lelövését nem engedélyezte (18/34.). A hitbizomány erdőiben 1934-ben a dúvadak elszaporodtak és előírták a vaddisznók rendszeres lelövését, amelyről Fuchs Antal fóvadász, - mint felelős - heti jelentést adott (17/34.). Skublics Antal a Pápa-ugodi uradalom hitbizományi zárgondnoka 549