A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Praznovszky Mihály: Kisfaludy Sándor szobrának felavatása Balatonfüreden 1860. június 11-én

1. ábra Kazinczy ünnep a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1958. október 27. Abb. 1. Kazinczy-Feier in Pest im Saal des Natonalmuseums am 27. Oktober 1958 ról. Lévay József nemcsak tükörnek tartja az irodalmat, hanem továbbvíve Eötvös gondolatát úgy véli, az irodalom „a nemzet szellemi fejlődésének lényeges előmozdítója, sőt legnemesebb vezére". Imre Sándor az irodalmi és a társadalmi viszonyok kapcsolatát vizsgálva kimondja az irodalom a nemzet „szellemi képességeinek hévmérője". Ha az irodalom tehát az, aminek vallják, akkor az író a nemzet lelkiismerete, végső esetben a szinonimája, adekvát megjelenési formája minden esztétikai mérlegelés nélkül. A nemzet feladata pedig az írók életükbeni, de inkább haláluk utáni megbecsülése. Edvi Illés Pál már 1854-ben leszögezi: „a népek míveltségi fokának csalhatatlan mutatója az, hogy íróit és azon áruikat, mellyeket ők nyújtanak, milyen mértékben becsüli". A nemzet önmagát becsüli, önnön minőségéről tesz szellemi és erkölcsi tanúbizonságot, amidőn íróival foglalkozik. Egy írói szobor, írják 1857-ben „a mi kegyeletünkről tennének hozzánk és korszellemünkhöz méltó tanúságot".

4 Végső summázatként Margócsy Istvánra kell hivatkoznunk, aki szemléletesen rajzolja fel az irodalmi kultusz abszolút színterének az irodalom-templomnak a képét: „...a magyar irodalom felmagasztosulásának kulcsmozzanata a szolgálat és a beteljesülés - a nemzet szolgálata egyben a nemzet létének továbbvitelét jelenti és biztosítja: az irodalom a nemzet templomát építi, ahol az irodalomnak és rajta keresztül magának a nemzetnek szertartása zajlik folyamatosan".

5 Most már csak az kérdés, hogy az irodalmi kultusz elemei - mindhárom területen - alapkövei, vagy oltárai-e az irodalom templomának? Ezek a „szakrális kellékek" a vizsgált időszakban jelen voltak a hazai közéletben. Az alkotók házainak ügyében elsőként Petőfi tör lándzsát, hevesen kifakadva Kazinczy egykori otthonának pusztulása miatt. Jókai is védelmébe vette az írók házait. 1847-ben írja az Életképekben, hogy Shakespeare háza a nemzet tulajdona lett „nálunk pedig Kazinczy és Katona házaik pálinkafőzővé alakultak". A széphalmi ház sorsával, az új mauzóleum felépítésével 1863-tól kezdve foglalkoznak részletesen a lapok.

6 Az emlékjelek közül elsősorban a síremlékek felállítását szorgalmazták. Szarvason Vajda Péternek állítottak sírkövet, Katona József Kecskeméten, Zilahy Károly Pesten kapott obeliszket.

7 Megfestették, metszeteken kiadták a nagy írók portréit. Heckenast Gusztáv „egy képcsarnokot" állított össze. Életnagyságú(l) műveket rendelt Barabás Miklóstól, többek között Bajza, Berzsenyi, Kazinczy a Kisfaludy testvérek, Kölcsey, Petőfi, Vörösmarty képeit. Petőfinek egyre több arcmása jelent meg s terjedt el az országban különböző kiadásokban. A költők szobrainak felállítása is ekkor kezdődik, legalábbis a rájuk való gyűjtés. Hosszú évekig, sőt évtizedekig tartó akciók ezek (lásd Petőfi pesti szobrának a tervét), s néhányukból a szándéknál nem is lett több. 520