A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)
Koncz Pál: Imre Géza ajkai nyomdász és könyvkötő
mennyiségben. Fölül két sorban a nagybetűk („verzál"), alatta a kisbetűk („kurrens"). Itt helyezték el a nem-nyomóelem vakanyagokat. Ezek az ún. kizáróanyagok („kvirt"), négyzetek („kvadrát"), sortágítók („dursusz", a német Durchschoss-ból) vagy térzók, ürkitöltők („stég") elemei. 20 Az egyéb, nem betű nyomóformákat, így a díszvonalakat, vonalakat, körzeteket és dekoráló kliséket a fekvő fiókokban tárolták. Az állóírás, vagy falragaszbetű 8 ciceró (kb. 36 mm) feletti méretű fabetűit szintén itt helyezték el szokás szerint. Amint a felvételen is látható: a kéziratot a szedőszekrényre tették, majd kézi sorjázóba („vinkel") szedték ki soronként a szöveget; ilyen látható Urbán Iván kezében is. A kiszedett sorokat ún. hajón, szedőlapon összegyűjtve, a teljes szedést a vaslap záróasztalon zárták, szerelték össze. A fennmaradt különféle Imre-nyomtatványok betűkészletének meghatározása néhány típusnál sikerült. Bizonyos, hogy az alábbi elnevezésű és EMB katalógusszámú betűk az Első Magyar Betűöntöde Részvénytársaságtól származtak: Elegant-Grotesk, félkövér a. No.63529. Doppelmittel, corps 28 р b. No.63526. Tertia с. 16 р. с No.63524. Cicero с. 12 р, d. No.63523. Garmond с. Юр, e. No.63522. Petit с. 8 р. Antiqua Versal, széles, világos a. No.857. 2 Cicero с. 24 р, b. No.831 Mittel с. 14 р. с No. 828. Petit с. 8 р. Ariston, kövér (H. Berthold AG Berlin Sw.61.) a. No.84205 с. 36 p. b. No.84202 с 20 p. c. No.84200. с. 14 p. d. No.84192. с .24 p. „ohne Überhänge", (tehát a szomszédos betűelem képére át nem nyúló típus) Imre Géza nyomdájának talán legjelentősebb megrendelése lehetett a Műkedvelő Útmutató című periodika. Az 1935 június és 1939 május között többé-kevésbé rendszeresen megjelenő havi folyóirat nyolcadrét formátumban készült. Előfizetőkre építették megjelentetését. Reklámja szerint „Műkedvelőrendezők, karnagyok, műkedvelő színjátszók, egyesületek nélkülözhetetlen irodalmi, zenei és kulturális szaklapja" volt. Főszerkesztője Dalányi L. József r.kath. kántortanító, az ajkai Városi Dalárda, az Üveggyári Daloskör karnagya, a Katolikus Ének- és Zeneegyesület vezetője, a község korabeli kulturális életének egyik fő mozgatója. Dalányi L. József 1991. évi visszaemlékezése szerint Imre Gézával egyezséget kötött 1937 tavaszán a folyóirat ezer példányos indítására, számonként 50-60 oldalas terjedelemmel, darabonkénti fél Pengő előállítási-nyomdai költséggel, 1 Pengő tervezett eladási árral. Minden reklám- és kiegészítő nyomtatványt, mely a laphoz csatlakozott, külön megfizetett. Kikötötték, hogy a postázandó számokat a nyomda tasakolja, expediálja. Az egyes számoknak a következő hónap elsejére postázásra kész állapotban kellett lenniök. 1938-ban beindult a Magyar Lélek című hivatalos, országos népművelői folyóirat. Ennek konkurrenciája és a háborús idők papírkorlátozásai végül lehetetlenné tették 1939 nyarától a további megjelentetést. A Műkedvelő Útmutató címlapját és belső oldalait olykor Dlusztus Imre bonyhádi néptanító linómetszetei díszítették; Dl monogramja inkább AK-ként kivehető, de a főszerkesztő Dalányi közlése határozott volt 22 (12. ábra). Sajnos, csak igen kevés produktuma maradt fönn az ajkai Imre Géza féle nyomdának. Néhány rendezvényi meghívó, műsorkártya, kisplakát, esküvői értesítés, névjegykártya az özvegy tulajdonában. Még további tárgyi emlékek, nyomtatványok felkutatása, begyűjtése a városi múzeumi gyűjtemény számára későbbi feladat lehet ezek katalogizásával együtt. A Széchenyi Könyvtár színháztörténeti tára hiányos sorozatot őriz az említett Műkedvelő Útmutatóból; 1991 során az egykori főszerkesztő tulajdonában lévő példányokról másolatokkal lehetett csökkenteni a hiányokat, bár a sorozat még nem teljes. Néhány szám az ajkai Nagy László Könyvtárban is fellelhető. Az özvegy őriz egy versfüzet-töredéket is: Ifj. Klabala Sándor Hazafias versei évszám nélküli kiadásáét (13. ábra), valamint egy egylapos alkalmi versnyomatot; Somogyi Károly Karácsonyesti seregszemle с költeményéről 1936. december 24-én az ajkai hadirokkantak, özvegyek és árvák „legelső karácsonyesti ünnepére". Imre Géza életének mintegy hét éven át tartó nyugodt periódusában a község társadalmi életében közismert, kedvelt ember volt. Nemcsak az Olvasókörnek tagja (melynek tagkönyvét 1939-ben ő nyomtatta „a könyvnyomtatás feltalálásának 500-ik évében"), hanem pl. énekelt az Iparos Dalárdában és tagja volt egész életében a különböző néven létező ajkai sportegyesületnek is. Ajka kulturális, közösségi élete a harmincas-negyvenes években igen élénk volt. 23 Az Iparos Polgári Olvasókör, különféle más egyletek műsoros rendezvényei, az ezeket gyakran követő zenés-táncos szórakozási alkalmak, társas együttlétek jelentették elsősorban a társadalmi- és kultúréletet. Az Olvasókör kebelében működő kisebb kölcsönkönyvtár megléte ellenére Imre Géza 1940 körül elhatározta, hogy saját házikönyvtárát, amely párszáz kötetre rúgott, nyilvános kölcsönkönyvtárként iparostársai rendelkezésére bocsájtja. A könyvek pontos számáról, összetételükről semmi adatunk nincs. 1944 novemberében a Nyilaskeresztes Párt helyi tagjai közül néhány Imre lakásán kiválogatta azokat a könyveket, melyeknek kölcsönözhetőségét megtiltotta neki. 495