A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Rainer Pál: Egy ollós címeres pecsétnyomó a veszprémi várból

RAINER PAL EGY OLLÓS CÍMERES PECSÉTNYOMÓ A VESZPRÉMI VÁRBÓL (Függelék: A magyarországi szabó céhpecsétek lajstroma) A veszprémi Várban, a közműalagút építésénél, 1986. május 5-én, a Vár (ekkor még Tolbuhin) utca 29. számú ház előtt, a kaputól kissé délkeletre egy pecsétnyomó került elő a munkaárokból.

1 (1/a-b-c-d ábra) A typárium sárgarézből készült, magassága: 2,3 cm, fogantyújának és pecsétlófelületének vastagsága egyaránt: 3 mm. Fogantyúján egy 3,5 mm átmérőjű furat található. Egykori tulajdonosa feltehetően a nyakába akasztott zsinórra fűzve viselte.

2 Nyomófelülete ovális alakú, 1,5 cm magas, 1,4 cm széles. A nyomófelület ábrája tárcsapajzsban egy hegyével felfelé elhelyezkedő, nyitott ollót mutat. A címerpajzs felett H . S betűk olvashatóak. A címerben az olló két oldalán és az olló élei között, a címer felett pedig a H és az S betűk két oldalán és a két betű között - összesen tehát hat helyen - kis, ötszirmú rozetta látható. A címert és a betűket keretelés szegélyezi. A pecsétnyomót hoszszabb ideig használhatták, mert a fogantyú és a nyomófelület találkozásánál egykorú törésre utaló forrasztás nyomát találjuk. (2/a-b, 3. ábrák) Feltételezem, hogy a veszprémi pecsétnyomó egy szabómesteré lehetett. A címer ábráján kívül talán erre utal a pajzs felett szereplő S betű is. Kézenfekvőnek látszik ugyanis a két betűvel jelölt rövidítést egy személynévvel és egy foglalkozásnévvel helyettesíteni (esetleg Henricus sartor = Henrik szabó). De az S betű jelölhette a sigillum (pecsét) szót is. A pecsétnyomón előforduló címerhez nagyon hasonlóakat láthatunk két, a XV/XVI. század fordulójáról származó kő sírlapon. Az egyik sírlap a tatai bencés apátság templomából való, egykor Márton mester és Margit nevű felesége sírját jelölte (1492). Jelenleg a tatai Kuny Domonkos Múzeum várbeli kiállításán látható.

3 (4. ábra) A másik sírlap az esztergomi Szt. Péter templom romjai közül került elő 1980-ban, Albert szabó (Albertus sartor) és családja sírját fedte (1508). Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum tulajdona.

4 (5. ábra) Úgyszintén ollós címer díszíti a ráckevei görögkeleti szerb templom egyik kopott, reneszánsz, vörösmárvány sírlapját, amelynek feliratából megtudjuk, hogy egy „... PRUDENS AC CIRCUMSPECTUS ... SARTOR..." nyugodott egykor alatta (1525). A ráckevei sírkő címerpajzsát egy rombuszból és négy karéjból kialakított keretelés veszi közre. A címer formája szinte teljesen azonos az esztergomi sírlap címerével.

5 Hasonló ollós címer látható még egy kolozsvári polgárház XVI. század végi ablakpárkányán

6 (6. ábra) és Hemsch Gergely 1622-ben meghalt két leánya, Katalin és Borka sírkövén a Kolozsvár-házsongárdi temetőben.

7 A pecsétnyomón lévő és a példaként említett „beszélő címerek' ' inkább mesterségjelvényeknek tekinthetők, semmint a király által adományozott családi címereknek. A tulajdonos polgári mesterember voltát mutatja, hogy sisak és sisakdísz egyik címerhez sem kapcsolódik, mivel azokkal a címerek tulajdonosai a valóságban sem éltek. (Bár meg kell említeni, hogy pecséteken a szűk hely miatt, gyakran olyanok is csak önmagában a címerpajzsot vésették ki, akik a valóságban a fentebb említett címerjárulékokkal - sisak és sisakdísz - is rendelkeztek.) Nem hagyható említés nélkül az sem, hogy ismeretesek - jóllehet igen csekély számban - uralkodótól adományozott céhcímerek is. Ilyen pl. a prágai szűcsöknek 1473-ban Ulászló királytól nyert címere.

8 Továbbá III. Ferdinánd király 1650 körüli címereslevele a magyarországi posztónyírók részére.

9 Valamint a Modor és Szakolca városok posztónyírói által, Pozsonyban, 1659. november 30-án, I. Lipót királytól nyert címereslevél. Ez utóbbi címer kék mezőben, jobbra lépő arany griffet ábrázol. A pajzsony lévő koronás sisak sisakdísze arannyal fegyverzett, fekete, kétfejű sas, mellén arany posztónyíró ollóval. Címertakaró: kék-arany.

10 (7. ábra) Az olló - eltekintve a céhes emlékektől - egyébként meglehetősen ritka elem a heraldikában. A Magyar Országos Levéltárban, Budapesten őrzött 1273 címereslevél közül mindössze 4 magyar, illetve erdélyi nemesi címerben található ollóábrázolás: 1. Zombath András és testvérei, György és Mihály 1621. december 22-én, Bécsben II. Ferdinánd királytól nyert címerében,

11 (9. ábra) 475