A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Ughy István: Agancs és szaru lőportartók a pápai múzeum gyűjtőterületéről, valamint egy keresztúri szaru rajza

(svasztikás) ábrázolást és általában az archaikusabb, mértanias, mágikus jelekre emlékeztető díszítést még a lőpor használata előtt a tárgytípusok sokaságán évszázadokkal korábban is használták (lásd pl. bronzkori és vaskori kerámia- és fémtárgyak, népvándorláskori csonttárgyak, fenékbélyegek).

6 Ugyanakkor feltételezhető, hogy a korábban (XVII. század) még a készítő számára is evidens jelentéssel bíró motívum (svasztika) a XIX. századra már egyre inkább puszta dísszé válik.

7 A mi példányunkhoz hasonló darabot közöl Domanovszky Gy.

8 Csongrád megyéből. A XIX. századra datálja. A 2. számú ábrán egy külsővati lapított szaru, marha szarv (?) rajza látható. Maga a tárgy a helyi önkormányzat gyűjteményének tulajdona (Lsz. 91.97.) A szaru könnyebben megmunkálható mint az agancs. Megpuhítva könnyen alakítható, faragható. Ezt a példányt is puhították és ugyanilyen alakú kaptafára húzták,

9 aminek lapos alakzata köszönhető. A szaru mérete talpra állítva: magassága - 15,5 cm, szélessége a talpnál - 7,5 cm, fent - 3 cm. Vastagsága - 2,5 cm. Egy kerek nyílás van a tetején, kitöltője hiányzik. A talpát szegekkel rögzített fabetét alkotja. Állaga jó, színe szürke. Mindkét oldal és a keskenyebbek is áb1. JANKÓ J.: Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. AK 18. 1895.81-117. 2. VÖRÖS I.: Középkori agancs lőportartók az ugodi várból. PáMÉ 1.1988.131-135. 3. MOLNÁR, I.-UGHY, I.: Modele de incizie pe os (Csontkarcolatok porszaruk rajzai). Csíkszereda 1975. 4. KÓS K.: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest 1979. 74-107. és különösen a 125. kép. 5. BORSOS В.: Magyar vadász lőportartók. Budapest 1982. 6. KOVÁCS T.: A bronzkor Magyarországon. Budapest 1977., DUMITREXCU, V.: Arta preistorica in Romania. Bukarest 1974.; LÁSZLÓ Gy.: A „kettős honfoglalás"-ról. ArchÉrt Aus dem Sammlungsgebiet des Museums geben wir einen Schießpulverbehälter aus Geweih und einen aus Horn bekannt. Der erste (Abb. 1.) wurde dem Museum von einem Bewohner aus Pápa geschenkt, der Zweite (Abb. 2.) gehört dem Bürgermeisteramt in Külsóvat. Der Verfasser zählt den Pápaer Geweihschießpulverbehälter zu den Svastiken, den aus Külsóvat zur Gruppe mit pflanzlichen und tierlichen Motiven. Zum Külsóvater Stück publiziert er gute Formaparalellen aus Székelykeresztúr (Siebenbürgen, Rumänien). rákkal, illetve faragásokkal díszített. Az egyik oldalon egy lépegető szarvas látható, agancsai között kereszttel. Felette a szentháromság jele. Mindkettő a kereszténység szimbóluma. A vonaldísz alatt, amin a szarvas lépeget, két egymással szembefordított madár van. A második oldal díszei: egy egyszarvú (unicornis), a patás egyszarvú felett szárnyait kiterjesztve repülő ragadozómadár. Azt, hogy a madár felett található hullámvonal díszek kapcsolatban vannak-e az ábrázolás mondandójával, vagy csak térkitöltő funkciójuk van-e, nem tudom. A keskeny oldalakon faragások láthatók. A domborún egy finom „S" alakban végignyújtozkodó kígyó háromdimenziós megformálásban, a belső, homorú élen pedig egy akantuszleveles növénymotívum. A 3. számú ábrán egy, a 2. ábrán közölthöz hasonló szaru rajza látható. A székelykeresztúri múzeum tulajdona. (Lsz. 282/1941.) Méretei: hossza - 19 cm, talp - 7 x 3 cm. Díszítetlensége miatt maradt ki a hajdan készült albumból.

10 Kiöntője és nyaka faragott. Jó megtartású, szürkés árnyalatú. Ugyanolyan technikával készült mint a külsővati példány. Miután festő vagyok, célom a fent közöltekkel csupán az, hogy e szép tárgyakat a néprajztudomány számára hozzáférhetővé tegyem. 97. 1970. 5. a), b) kép; RÉVÉSZ L.: Készenléti íjtartó tegezek a magyar honfoglaláskori sírokban. HÓMÉ 28-29. 1991. 4. kép 1., 6. kép; BENKŐ E.: A középkori Keresztúrszék régészeti topográfiája. Budapest 1992. 37. tábla 8. 7. UGHY

I. : Erdélyi agancs lőportartók. PáMÉ 3-4. 1992. 149155.; MOLNÁR-UGHY 1975. 2., 11 b), 21-22.; BORSOS 1982.3^., 17-19. kép. 8. DOMANOVSZKY Gy.: A magyar nép díszítő művészete II. Budapest 1981. 153. ábra; VISKY K.: Díszítő művészet - A magyarság néprajza II. Budapest 1941-43.246-248. 9. KÓS 1979.74-107. 10. MOLNÁR-UGHY 1975. Das Stück aus Külsővat datiert der Verfasser auf die zweite Hälfte des 18-ten Jahrhunderts, das aus Pápa auf das 19-te Jahrhundert. ISTVÁN UGHY Gr. Eszterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum H-8501PápaPf.208. JEGYZETEK GEWEIH- UND HORNSCHIEßPULVERBEHALTER AUS DEM SAMMLUNGSGEBIET DES PAPAER MUSEUMS 473