A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Varga Éva Teréz: Adalékok a pápai mézeskalácsosság történetéhez. I. Mézeskalácsos ütőfák a pápai múzeum gyűjteményében

faragott mézeskalácsformák egy része a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum tulajdonában van. A legbecsesebb darab 1738-ból származik. Szűz Máriát ábrázolja nap sugarai által körülvéve, a Menny királynőjének a koronájával a fején, „ii TS" mesterjegy és 1738-as évszám van mellette. Sajnos, nem ismerjük, hogy ki készítette, sót azt sem tudjuk, hogy melyik műhelyben használták. A többi forma a XIX. századból származik. Ekkor már kedveltebbek voltak a világi témák. (Bölcső, koRÖVIDÍTÉSEK DOMONKOS 1978. = DOMONKOS O. Mézeskalácsminták. Sopron 1978. (katalógus oldalszámozás nélkül) DOMONKOS 1991. = DOMONKOS O. A kézművesség szerepe a falu anyagi kultúrájának alakításában. Magyar néprajz III. Budapest 1991.7-155. EPERJESSY 1988. = EPERJESSY G. A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Budapest 1988.427 FÁBIÁN 1913. = FÁBIÁN Gy. A mézeskalács. Néprajzi Értesítő 1913.89-99. FRANCSICS 1973. = FRANCSICS K. Kis kamorámban gyertyát ^yújték. Budapest 1973.485 GERO-SEDLMAYR 1959. = GERŐ L.-SEDLMAYR J. Pápa. Budapest 1959.215 HORVÁTH-TÓTH 1936. = HORVÁTH E.-TÓTH L. Pápa megyei város múltja jelene és környéke. Pápa 1936. 187 Jöjjön Pápára 1936. = Jönnön Pápára!: Pápai Hét Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás. Pápa 1936. 36 MARTONFALVA Y 1905. = MARTONFALVA Y E. Népélet. Pápa város egyetemes leírása (összeáll.: Kapossy Lucián) Pápa 1905.145-149. RUDNAY-BELICZAY 1987. = RUDNAY J.-BELICZAY L. mézkönyv. Budapest 1987. 110 SOMFAINÉ 1979. = SOMFAINÉ PADOS M.: Katula Gyula bábsütő, mézeskalácsos és viaszöntő mester visszaemlékezései. Kézirat 1979. Jókai Mór Könyvtár, Pápa - Helyismereti Gyűjtemény M 096 52 SZABADFALVI 1963. = SZABADFALVI J.: A debreceni mézeskalácsos mesterség. A Déri Múzeum Közleményei 2. 1963. 63 VÉGH 1938. = VÉGH J.: Mézesbáb-sütőminták faragása a Tiszántúlon. Néprajzi Értesítő 1938. 102-110. WEINER 1964. = WEINER P.: Faragott mézeskalácsformák. Budapest 1964.42 Auf das entwickelte Handwerk der Lebzelter in Pápa vom Anfang des 18-ten Jahrhunderts an deuten zahlreiche Gedenkstücke hin. Ein Teil der holzgeschnitzten Lebzeltenformen sind im Besitz des Schloß- und Landesmuseums Graf Károly Esterházy. Das werstvollste Stück stammt aus dem Jahre 1738. Es stellt die Hl. Muttergottes umgeben von Sonnenstrahlen und mit der Krone der Himmelskönigin auf dem Kopf dar. Daneben ist das Meisterzeichen „ii TS" und die Jahreszahl 1738 zu sehen. Leider wissen wir nicht, wer es gefertigt hatte, ja nicht einmal in welcher Werkstätte es verwendet wurde. Die anderen Formen stammen aus dem 19-ten Jahrhundert. Da waren die weltlichen Themen schon beliebter (Wiege, Korb, Kutsár, hintó, lovak, stb.) Ezek már ún. „összetett' ' mézeskalácsok. A figurák több elemből tevődnek össze. Az egyes elemeket rozsliszttel ragasztották össze. A figurákat nem sütötték meg, hanem csak szárították, s néha színezték is. A gyűjteményben lévő ütőfák Tuczai Sándor műhelyéből kerültek a múzeumba. (Gr. Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, Pápa). A pápai mézesbábos műhelyek ütőfái az ország több múzeumának gyűjteményét gazdagítják. Ezek felkutatása és bemutatása egy következő tanulmány feladata lesz. 1. Mezőváros mivolta. 2. EPERJESSY 1988. 10. 3. EPERJESSY 1988.13. 4. EPERJESSY 1988.25. 5. DOMONKOS 1978. bevezetőjében felsorolja a magyarországi mézeskalácsos céheket. 6. Lásd: GERÓ-SEDLMAYR 1959. 151. o. látható képen. 7. Gr. Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum. 8. Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém; Néprajzi Múzeum, Budapest; Iparművészeti Múzeum, Budapest; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest. 9. 7 országos vásár volt. 10. MARTONFAL VAY 1905. 149. 11. DOMONKOS 1991.53. 12. SOMFAINÉ 1979. 18., 20., 19., 22. 13. RUDNAY-BELICZAI1987.67. 14. SZABADFALVI 1963. 23., FÁBIÁN 1913. 91. 15. WEINER 1964. 5. 16. SOMFAINÉ 1979. 9. 17. VÉGH 1938. 104. 18. WEINER 1964. 31. 19. SOMFAINÉ 1979. 1. 20. SOMFAINÉ 1979. 27. 21. Jöjjön Pápára! 1936.9. 22. SOMFAINÉ 1979. 26. 23. SOMFAINÉ 1979. 12. kép 24. Ugyanaz a napsugár-motívum felbukkan WEINER 1964. 36. képén közölt Szűz-Máriás ütőfán is. 25. HORVÁTH-TÓTH 1936. 127. 26. FRANCSICS ( 1973) 28. 27. SOMFAINÉ 1979. 9-10. 28. Az azonos leltári számok a korabeli múzeumi leltározás következetlenségeiből fakadnak. sehe, Pferde u.s.w.). Das waren schon die sogenannten „zusammengesetzten" Lebzelten. Die Figuren bestehen aus mehreren Elementen. Die Figuren wurden nicht gebacken, nur getrocknet und manchmal bemalt. Die Formenhölzer in der Sammlung gelangen aus der Wekstätte von Tuczai Sándor in das Museum. (Schloß- und Landesmuseum „Graf Károly Esterházy", Pápa.) Die Formhölzer aus den Pápaer Lebzeltenwerkstätten bereichern die Sammlung mehrere Museen im Lande. Diese zu erforschen und darzustellen ist die Aufgabe einer nächsten Studie. ÉVA TERÉZ VARGA Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum H-8501 Pápa, Pf. 208. JEGYZETEK BEITRÄGE ZUR GESCHICHTE DER LEBZELTEREI IN PÁPA Lebzeltenformhölzer in der Sammlung des Pápaer Museums 466