A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)
Németh Péter: A városlődi karthauzi kolostor története és régészeti emlékanyaga I.
(Kezy) és a karthauziak Tapolca mezővárosának határai miatt rendeltek el vizsgálatot. 152 A vitás terület 1/2 ekealja föld volt, azonban döntést nem sikerült hozni még az év folyamán. 153 1369-ben a Tapolca és Kisapáti között fekvő Papragyvölgye (Papragwlge) miatt történt összeütközés a pannonhalmi apáttal. 154 A kérdéses 40 holdnyi területet az apátságnak ítélték oda, mivel a karthauzi perjel határlevelek nélkül próbálta igazát bizonyítani. 1390 táján ismét az apátsággal pereskedtek, ez Sörös P. szerint már 1391. jún. 5-én folyik és még 1398. jún. 9-én sem ért véget. 155 Albert király halála után a középkori plébániatemplomot a lövöldi perjel erődítménnyé (fortalicii ex ecclesia beaté Marie virginis (erecti) építette ki. Ennek ellenére 1448-ban nagy csapás érte a virágzó mezővárost: Gersei Pető és László megtámadták, lerombolták és egyéb károkat okoztak. A pesti országgyűlésen Szécsi Dénes 1448. máj. 28-án kelt oklevele szerint a két fél kibékült. 156 A dúlások - mint korábban - tovább folytatódtak. 1409-ben Bessenew-i Gergely volt hegyesdi várnagy tett esküt a zalai konvent előtt, hogy három évvel korábban nem rontott rá János lövöldi perjel Tapolca birtokára, s két ökröt nem rabolt el. 157 1453-ban a lövöldi konvent számos zalai nemes ellen szólalt fel, akik Tapolca mezővárosának feldúlásában voltak részesek. 158 A zalamegyei összeírások szerint 1542-ben Oppidum Thapolczan 36 sz. sz. v., 14 p., 30 af. portát, 1549-ben 18 sz. sz: v., 14 új házat, 2 molnár, 4 szolga és 30 af. portát számláltak össze. 159 1554ben a veszprémi püspökségnek adták bérbe. SOPRON MEGYE В a r b а с s (Barbach), Bósárkány (Sarkán) és Kisfa1 u d (Kysfalud): Mindhárom birtokot I. Lajos király adományozta 1378 előtt. Rövid ideig maradtak a kolostor tulajdonában, mert 1390. márc. 17-én Zsigmond király Barbach birtokért és a hasonló nevű tóért, Sarkán és Kysfalud birtokokért és a Rapcha folyónak Sárkányhoz tartozó halászóhelyeiért, továbbá a barbacsi egyház kegyúri jogáért cserébe adta Mária királynő hozzájárulásával, a főpapok és bárók tanácsából a somogymegyei Karád birtokot a hozzátartozó falvakkal. 160 E sopronmegyei birtokokat pedig három nappal később Kanizsai Istvánnak és testvéreinek adományozta. 161 A birtokcseréről szóló oklevelet 1391. máj. 22-én megújíthatták, mert Zsigmond e tárgyú s e napon kelt oklevelét 1406. márc. 19-én átírta. lÍ2 GYŐR MEGYE Nyúl (Nywl): A kolostor alapítása óta részbirtokos itt. 1368ban a béli apát eltiltotta János lövöldi perjelt a nyuli szőlőkben való dézsmaszedéstől, a szőlőbirtokosokat pedig a kolostornak történő esetleges fizetéstől. 163 A győri káptalan 1437-ben jelentette Hédervári Lőrinc nádornak, hogy a Baráthy Tamás és fiai érdekében megtartott vizsgálaton megállapította, hogy a lövöldi perjel a nevezettek Baráti birtokát Nyúl faluhoz csatolta. 164 1543-ban a győri püspök, Újlaki Ferenc emelt szót Nádasdy Tamás országos főkapitánynál a lövöldi perjel érdekében amiatt, mert annak Demeter nevű nyuli jobbágyát Podmaniczky János Czapar Mihály nevű tisztje kifosztotta. 165 SOMOGY MEGYE А К a r á d - i uradalom (Karad): Mint királyi birtok Zsigmond 1390-ben elrendelt birtokcseréjével került a konvent tulajdonába, a hozzátartozó két Ölyves (Ewlyes Ewlues), Töttös (Thythews Thewtheus), Bár (Baar), Kér (Keer), Tard (Thard), Csehi (Chehy), Fejéregyház (Feyereghaz), Csepel (Chepel), Telki (Thelky), Köp RÖVIDÍTÉSEK BANDI 1991. = BANDI ZS.: A Magyar Országos Levéltár Mátyáskori pecsétkiállításának katalógusa. Levéltári Közlemények 62. 1991. 378 (Kwph), Andocs (Andach Andoch), Egyházaszamárd (Egyhazaszamar Eghazaszamard), Likzamárd (Liczamard Likzamard) és Endréd (Endréd) falvakkal együtt. 166 A hatalmas, de sok részbirtokból álló birtoktest már kezdetben perek forrása. 1397. ápr. 10-én az egyik szomszéd, a Tardon és Telkiben is birtokos Gordovai László és a lövöldi perjel egyezkedtek Ilsvai Leusták nádor előtt, hogy ötöt jobbágyukra bízzák vitás birtokaik elhatárolását. 167 1400. júl. 30án Zsigmond halasztatja el oklevél bemutatását és 15 M bírság megfizetését, amelyet Pokus-i Olivér fia Leusták tartozott volna teljesíteni Péter lövöldi perjel ellenében. 168 1419-ben a fehérvári káptalan és a perjel keveredett perbe a telki-i egyház igazgatásának a jogáról. 169 1429 előtt ismét Telki miatt támadt nézeteltérés. A falu ugyanis a fehérvári káptalan, a tihanyi apát, a szigeti domonkos apácák, az esztergomi keresztesek, Gordovai Fáncs és a lövöldi perjel birtoka volt. A pert a perjel és a káptalan indították Gordovai Fáncs és fiai ellen. A szükséges határjárások elvégzése után a veszprémi káptalan 1429. ápr. 19-én jelentette Gara-i Miklós nádornak, hogy az újrafelosztás megtörtént, ekkor a perjelnek meg nem nevezett nagyságú telkek, földek, szőlők és 40 hold kaszáló jutott. 170 1466. márc. 21-én Budán, Mátyás király előtt egyezett meg a tihanyi apát, László és Zsigmond lövöldi perjel a Fejéregyház és Csicsal közötti föld és rét használatáról. 171 1491-ben a köpi nemesek támadták meg a Miksa császár elleni hadbavonulás miatt védtelen karádi és köpi jobbágyokat. György perjel tett panaszt II. Ulászlónál, aki a panasz kivizsgálásával a somogyvári konventet bízta meg. 172 Zsigmond király adományából a karthauziak kapták meg az uradalmukban termett bor után járó ún. pecsétpénz szedésének a jogát is, ebben akadályozták őket a pannonhalmi apátság tisztjei. 1501. júl. 26-án ennek megszüntetését írják elő, sőt a főapát már korábban, febr. 13-án megbízza Borsó Benedek győri polgárt, hogy magával a királlyal írassa át Zsigmond oklevelét. 173 1535-ben Csepel falu 60 Ft-ra becsült tizedét vette bérbe az apátságtól a konvent, mellyel az 200 Ft-nyi adósságát szeretné törleszteni. 174 A birtoktest 1543. júl. 12-e előtt pusztult el, mert ekkor kelt levelében Bejczy Ambrus dikátor a dunántúli nehézségekről írva azt is megemlíti: Item Simigium usque ad Karad prioris de Leweid et ipsum Karad Turcis esset occupatum. 115 1554 után a konvent somogymegyei birtokainak nagy részét a tihanyi vár kapitánya Takaró Mihály foglalta le a vár részére. 176 Később is a tihanyi várhoz számítják, ugyanis amikor 1616-ban Miksa főherceg nevében az udvari kamara tájékoztatást kért a pozsonyi kamarától, kiderült, hogy a lövöldi perjelség birtokait a tihanyi apátság bírja, amelyekhez a veszprémi káptalantól 1554-56 között önkényesen elfoglalt birtokoknak a veszprémi főkapitánysággal történt csere útján jutott. 177 Balatonszárszó (Zarzoo): 1528-ban kapta meg a kolostor egy részét gergelylaki Buzlay Miklós özvegye, Podmaniczky Annától. I. Ferdinánd 1528. máj. 13-án erősítette meg az adományozást, a maga részéről a királyi jogokat is átengedve. 178 Az 1536. évi adólajstrom szerint a lövöldi perjelé 9, a fehérvári Szt. Miklós káptalané 3, és Fáncsi Jánosé 1 porta a faluban. 179 * * * Óbuda: 1402-ben Sárkányi Miklós mester özvegye végrendeletében Buda-i János polgár szomszédságában házat hagyott a lövöldi karthauziakra. 180 Pápa: A mezővárosban a konvent 1520-ban házat vásárolt. Pápa földesura, Szapolyai János a ház után minden szolgáltatás teljesítését elengedte, s ebben a kedvezményben még ez évben II. Lajos is megerősítette a konventet. 181 DEDEK 1899. = DEDEK CRESCENS L.: A karthauziak Magyarországban. Budapest 1899. ERDÉLYI 1908. = ERDÉLYI L.: A tihanyi apátság története. I. Budapest 1908.1.(PRTX.) ERDÉLYI 1913. = ERDÉLYI GY.: Veszprém város története a török idők alatt. Veszprém 1913. JEGYZETEK
