A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Mezősiné Kozák Éva: Kővágóörs és evangélikus temploma

lében a régi birtokos az Atyusz-nemzetség. Központjuk talán Hegyesd táján lehetett, a családi monostoruk a Monostor-Apáti mellett fekvő almádi monostor, amelyet a nemzetség Bánd nevű tagja alapított. Kálmán király uralkodása alatt a monostor felépült, felszentelésére 1121-ben került sor.

5 Később hiteles helyként is működött. A nemzetségből származó Sol (Saul) comes 1121-ből fennmaradt végrendeletéből tudjuk, hol voltak a birtokai Verestó, Nagyvázsony mellett, Almádon, Köveskálon, Iváncson, Egregyen, Szentivánban, Kóvágóörsön, Révfülöpön, Kovácsiban, Diszelen és Véneken birtokolt. A káli völgyben, a csobánci hegyen és Hegymagason szőlővel rendelkezett. Más írásos adatokból tudjuk, hogy Szepezd, Pécsely, Zánka, Udvari, Szőlős, Vászoly, Paloznak is a nemzetségi birtok részét képezte.

6 Az Atyusz nemzetség birtoklása mellett feltehetőleg már a XI. században a veszprémi püspök és a káptalan is rendelkezett birtokokkal a Balaton-felvidéken.

7 A falvak birtokai a XIII. század elején sok esetben már többféle birtokos kezén találhatók. Kővágóörs község első említésével az 1121-ből fennmaradt Sol comes végrendeletében találkozunk, ahol Örs (Vrs) predium szerepel egy földművessel, négy szólómuvessel, amelyet az adományozó Helbrug nevű fiának hagyományoz. Ezenkívül Fülöp (régi neve Pilop, ma Révfülöp) is egy szabaddal és hat vincellérrel a birtokába került.

8 A végrendeletét 1227-ben megerősítette, Verestó (Verustov) falut az almádi (Almád) bencés apátságnak adományozta, Őrsöt és Fülöp harmadát fiának Helbrugnak adta. Az oklevélben található számos Kővágóörs környéki község, így Vének, Szt. Iván, Iváncsa, Egregy, Barnag és a Csobánc hegység, stb.

9 Örs prediumként szerepel, ez a XI-XII. században olyan földesúri gazdasági üzemet, telepet jelölt, amelyet a földesúr maga tartott fenn, s benne saját eszközeivel folytatott mezőgazdasági termelőmunkát.

10 A veszprémi káptalan 1268-i átiratából fennmaradt egy 1263-ban készült oklevél. A hantai prépost bizonyos vitás földeket, nevezetesen Symonis földjét és egy szőlejét Őrsön („villa Vrs") Jakabnak Henrik fiának odaítéli. Parochiális papját említik, és Szt. László eklézsiát, amelynek számára Jakab egy zsoltároskönyvet (psalteriumot) köteles venni.

11 A XIV. századtól az írásos feljegyzések száma megnő. Az 1332-33-ból fennmaradt pápai tizedjegyzékben Örs (Vrs), mint a tapolcai kerület plébániája szerepel, amely a veszprémi püspökség zalai főesperességéhez tartozott. A fiókegyháza Ecsér (Echir), Szepezd (Zepezd, Scepuzd), Abraham puszta. A papja Barnabás 1334-35-ben hat széles és huszonhat kis dénárt fizetett a pápai tized fejében.

12 Később 1357ben Mátyás nevű papját említik. A fent említett falvak közül a legtöbbet Ecsérről tudunk, amely Kővágóörs határában fekszik, és itt 1962-ben folyt régészeti kutatás és helyreállítás is követte. A templom első okleveles említése 1082-ből való, a kutatás során előkerült „S" végű hajkarika és a III. Béla érem utal Árpád-kori eredetére.

13 Fontos, hiteles történeti adatokat szolgáltat az 1329-ből fennmaradt Ábrahám és Rendes (Rendus) határjárásáról szóló oklevél, ahol Cybriánörs falut említik, amely a mai Ábrahám-hegy község határa mentén feküdt.

14 Az 1338-ból származó oklevél arról tudósít, hogy az almádi konvent előtt Czibrián unokái a fölmáli hegyen egy szőlőt eladnak, és ebben az oklevélben a Szt. László egyház szoléiról is történik említés.

15 Az 1341-ben készült oklevélből megtudjuk, hogy a fehérvári káptalan a király parancsára kiküldte speciális megbízottját, és a király pedig Péter fia Tamás mestert liptói ispánt és csókakői várnagyot a Kál völgyébe, - ahol jelen volt a veszprémi püspök és több veszprémi kanonok, - hogy a királytól cserébe kapott birtokokat körülhatárolják. I. Károly Róbert, hogy megszerezze Tátika várát a veszprémi püspöktől hajlandó a káli völgyben lévő birtokait átadni a veszprémi püspökségnek és káptalannak. A megbízottak feladata volt a birtokok összeírása, a valódi nemesek kiszűrése, akiknek oklevélileg kellett a királyi udvarnál jelentkezni. A káli völgyben Őrsön öt udvarnokot találtak, akik közül ketten oklevéllel nemesítettek, 19 személy pedig nemes várjobbágynak vallotta magát.

16 A birtokcsere 1342-ben zárult le, I. Lajos király utasította a Kál-völgyi alattvalóit, hogy ezek után a püspököt tekintsék uruknak és a püspök tiszttartóinak engedelmeskedjenek. Az eddigiekből láthatjuk, hogy a falu birtokosai királyi udvarnokok, részben nemesek, sőt a tihanyi apátság is rendelkezett részbirtokkal.

17 Az 134l-es adat pedig arra utal, hogy az udvarnokok földjét a veszprémi püspökség kapta meg. A veszprémi püspökség és káptalan egyre erósebb birtokpolitikája érvényesült a Kál-völgyben. A püspökök kérésére I. Lajos 1362. év június 30-án megerősítette, hogy a veszprémi egyház hadakozó nemes jobbágyai a kamara adó alól is felmentést kapjanak. A veszprémi püspök elérte a királynál, hogy elővételi joga legyen a Kál-völgyben, azoknál a nemesi birtokoknál, amelyek nemesi tulajdonban maradtak, és amelyeket a birtokos el szeretne adni. Erre utal az 1377-ből származó királyi rendelet. Az almádi konvent előtt Szentlászlóörs-i OthmárCzibrián és Mihály a Felmáli szőlőhegyen fekvő szőlőjüket Nagyörsi Lórincz fia János jobbágyainak öt márka dénárért eladják. Az 1351-ben kelt oklevélben a Szentlászló egyház szőlőjét is említik. Az oklevélből kiemelnénk, hogy a Szentlászlóörs és Czibriánörs ugyanazt a falut jelenti, és a névalakban feltűnik Nagy-örs neve is.

18 Ezt erősíti meg az 1361-ben kelt oklevél, amelyben szenüászlóörsi nemesek Balázs és Péter, „Chibriántelek" nevű birtokukat eladják Szentgróti-Fülöp fiainak.

19 Nagy Lajos uralkodásának idejéből származó, 1374-ben kelt levélben Eörsi Cybrian unokája Lő348