A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)
Éry Kinga: Kora avar kori népesség csontmaradványai Balatonfűzfő határából
Ián a mindössze 20-30 cm vastag földréteg különösen a gyermeksírokat nem védte meg a bolygatástól. A domb tetején, a magassági pontnál, 81 m 2-nyi területet teljesen feldúltak. Ezt a részt alaposan átkutattuk abban a reményben, hogy templom maradványok kerülnek elő. Templomnak azonban semmi nyomára nem bukkantunk. Ez arra utal, hogy itt csak sírmező volt. A feldúlt területet is számításba véve a sírok tényleges számát 210-230-ra becsülhetjük. A temető térképe csak bizonyos mértékű soros temetkezést mutat, a családi síroknak az elkülönülése jól megfigyelhető néhány sírnál (75-78.), valamint két páros temetkezésnél (133., 134. sírok). Vannak helyek, ahol több férfi, vagy több nő, vagy több gyermek fekszik egymás mellett. Általában a női sírok férfisír mellett találhatók. Egymásra temetkezés nem fordult elő. A sírok nemek szerinti megoszlása: 52 férfi, 67 nő és 70 gyermeksír. A sírmező datálását nagyban elősegítik a sírokban talált ékszerek és pénzek. Az ékszerek között számbelileg az S végű hajkarikák uralkodnak. Ezek különböző méretben fordulnak elő. A leletanyagból hiányoznak a vastag huzalú, széles S végű darabok, melyek a XI. század elején jelennek meg. 10 A 62 db S végződésű hajkarika közül 15 db-nál a végződés bordázott díszítésű, a többi sima kiképzésű. A bordázás a különböző szélességűre kalapált S végeken van. Ennek a díszítésnek a megjelenését a kutatók a Dunántúlon a XI. század második felére teszik. 11 Erdélyben a XI. századi várfalvi temetőben még nem jelenik meg a bordázott S végű hajkarika. 12 A Gyulafehérvárt feltárt temető, amely átnyúlik a XII. századba, jelzi ennek a hajkarika típusnak Erdélyben való használatát. 13 A 117. sírban talált két huzalból sodrott S végű karika a X-XI. században használt torques S végződés formájában való továbbélését jelzi. Állításunkat alátámasztja az a tény, hogy gyermekcsontváz nyakánál került elő, tehát a nyakon is viselték. Egyébként az S végű hajkarikák legkésőbbi változatai közé tartozik. A 129. sír bepödrött végű hajkarikája Erdélyben Várfalvárói 15 ismeretes. A X. században és a XI. század elején gyakran előfordul a magyarországi kora középkori sírok leletanyagában. 16 Zabolán egyetlen egy sírban való előfordulása azt jelenti, hogy a temetkező közösség tagjai ezt az ékszert már nem nagyon használták. A sima huzalból készült zárt, egymásra hajtott (156. sír) vagy nyitott végű, kör vagy körte alakú karikák (81. sír) a hajkarikák korai típusát képezik. 17 Megtaláljuk őket a várfalvi és a vajdahunyadi temetők leletanyagában is. 18 Ezek Zabolán az S végű hajkarikákkal együtt fordulnak elő. A lecsípett végű karikákat ékszerként a fej körül az S végű karikákkal együtt használták. A letörött S végek mintájára készítették, s a XI. században az S végű hajkarikák állandó kísérője. 19 Az ilyen karikákat gyűrűként is viselték (26., 27., 32., 106., 145. sírok). Az S végű hajkarikákat bőrszalagra erősítették. Ezt mutatja a 164. sírban talált S végű karika alatt talált bőrmaradvány. Erre a megállapításra jutottak a magyarországi kutatók is. 20 Nők (2., 14., 34., 37., 51., 53., 61., 81., 99., 111., 129., 137., 154., 155., 156., 163., 168., 171., 180. sírok), férfiak (11., 27., 52., 54., 79., 119., 143., 160. sírok) és gyermekek (11., 105., 117., 147., 184. sírok) egyaránt viselték egyenként, vagy párosával. Kivételt csak az 53. női sír - a bal fülnél öt karikával - és a 184. gyermeksír képeznek. Ez utóbbinál a jobb fülnél 5, a balnál 3 hajkarika volt, amelyeknek mérete is különbözött egymástól. A 118., 129. és a 155. sírokban 4 db hajkarika volt. Tipologiailag az előkerült hajkarikák az S végű hajkarikák legkésőbbi típusait képviselik. Fülbevaló - viszonyítva a többi ékszerhez - aránylag kevés került elő. A 31. női sír ezüst karika fülbevalója az egyik végén ráforrasztott öt kis gömbből álló gyöngykoszorúval, a korai IX-X. századi granulált fülbevalók leszármazottja. A Szentes-szentlászlói XI. századi temető 67. sírjában talált granulációval díszített fülbevaló leegyszerűsített formája. A 112., ugyancsak női sír, bronz fülbevalója ismeretes a pilini XI. századi temető 74. sírjának a leletanyagából. 21 Ennek a két fülbevalónak a prototípusait a késő avarkorban, valamint a IX-X. században kell keresni. 22 A 151. és 156. sírokban előkerült nyitott végű karikák a korai magyar sírok kedvelt ékszere volt. 23 Az ékszerek egy másik csoportját képezik a gyűrűk, amelyek aránylag szép számmal kerültek elő. A nyitott fejes pántgyűrűk prototípusait a honfoglalás kori és kora Árpád-kori nyitott pántgyűrűkben kell keresni. A bekarcolt és poncolt díszítésűek későbbiek, mint a díszítetlenek. 24 A zártfejes pántgyűrűk már a X. század végi és a XI. századi temetkezésekből ismeretesek, 25 Várfalvárói Roska Márton közöl egyet. 26 A zabolai temetőből előkerült zártfejes pántgyűrűk fejlettebb típust képviselnek. A kör alakú pecsétlón gyakori a keresztdíszítés. A poncolt díszek, árkolások azt mutatják, hogy a nyitott, fejes pántgyűrűk díszítő elemeit őrizték meg. A rekeszes fejű pántgyűrű a gyűrűk legfejlettebb típusát képviseli. A zabolai temetőben 4 darab került elő s ezek analógiáját megtaláljuk a XI. századi halimbai temető 405. sír gyűrűjében. 27 Ez a gyűrűtípus ismeretes a bjelobrdoi XI. századi temető egyik sírjából is. 28 A következő században úgy látszik, hogy használata elterjedtebb. Erdélyben az eddig ismert kora középkori XI. századi temetőkből még nem került felszínre. Ezeket a foglalatos gyűrűket 29 Hampel bizánci eredetűnek tartja. A csavartgyűrűk a korai Árpád-kor kedvelt ékszere. A XI. században használata általános. így megtaláljuk a bjelobrdoi, 30 Erdélyben a várfalvi 31 és a vajdahunyadi 32 temetők sírjainak mellékleteiben. A zabolai temetőből aránylag kevés került elő. Ennél kedveltebb volt a foglalatos fejű gyűrű. Ezt is inkább a nők viselték: 12 db (a 14., 37., 53., 55., 77., 109., 287
