A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

K. Palágyi Sylvia: Római kori téglaégető kemencék Veszprém megyében

A balatonfüredi Fürdő utcánál és a Baricska dűlőben is leírt sarkain kivágott és lekerekített rostélytéglák ugyancsak ismertek korarómai fazekastelepek anyagában, így például az aquincumi Gázgyár területéről és Mursellából.

36 S bár e párhuzamokat teljes értékű keltező leleteknek nem fogadhatjuk el, mégis meg kell említenünk, hogy a balatonfüredi Fürdő utcától kb. 1 km-re eső siskei római villa legkorábbi kerámia- és falfestménytöredékei, első falai a II. századból származnak.

37 A Balatonfüred, Szólősi utcai kemencét a rostélytapasztásban talált besimított edénytöredék alapján nem keltezhetjük a III. századnál korábbra.

38 Annak tudatában, hogy a Neckar közeli, korábban már említett Steinheim a.d. Murr „T" formájú („füles") téglákkal alátámasztott rostélyú kemencéje téglaégetóink közvetlen keltezésére szintén nem alkalmas, érdekességképpen mégis megemlítjük a vele kapcsolatban leírtakat. Az egyik téglaégető közelében feltárt római villához tartozó fürdőben nagyon sok „GLSP" bélyegű téglát találtak. S ha valóban feloldhatók e betűk egy 20l-re keltezett felirat Gaius Longinius Speratus nevére, akkor nemcsak a téglaégető tulajdonosát sikerült megtalálniuk, hanem a kemence működésének hozzávetőleges idejét is.

39 A Balaton-felvidékről és Veszprém környékéről felsorolt téglaégető kemencéink nyilvánvalóan egyegy villa, vagy egymáshoz közelfekvő települések téglaszükségletét elégítették ki. Ez egészen nyilvánvaló Gyulafirátót-Pogánytelek esetében, ahol a két négyszögű kemence a források és az épületek között helyezkedett el. (26. ábra) Balatonfüreden a Szólósi utcai kemencéhez legközelebb a siskei középkori templom alatti római villát találjuk, de nincs túl messze tőle a Laki-dűlői római település sem, ahol későrómai leletanyag szintén előkerült. (29. ábra) Ehhez a telephez esik közelebb a Fürdő utcai kemence is, azonban a siskei villától mért távolsága sem több légvonalban az 1 km-nél.

40 (29. ábra) A Baricska dűlői kemencétől az ismert római települések viszonylag távol esnek.

41 A csopaki kemence közvetlen közelében szintén nem találunk római településeket. A Nosztori-völgy és a Kőkoporsó dombi római lelőhelyek a csopaki sportpályától 1-1,5 km-rel északabbra illetve délebbre helyezkednek el. A Magyarország Régészeti Topográfiája az alsóörsi Kermencs-rét lelőhelyét egy hosszan elnyúló folttal jelöli. A szöveges leírás tulajdonképpen nem indokolja e nagy kiterjedést. Ha valóban igaz, hogy itt téglaégető kemence és épületfal is előkerült,

42 akkor ezt a kemencét is egy római villa téglaégető műhelyének részeként azonosíthatjuk. A Balatonfüred, Fürdő utcai kemencét a tervezett vezetékek végül is elkerülték. A feltárás után ideiglenes tetővel lefedett objektum arra vár, hogy megerősítve és kiegészítve védőépületben várja a látogatókat. A kemence teljes felépítésétől, nyilvánvalóan, el kell tekintenünk. Az égetőtér elképzeléséhez mégis érdemes áttekintenünk néhány elvi rekonstrukciót. A német területen (30. ábra) és Friuliban (31. ábra) talált kemencék rekonstrukciós rajzai csak lekerekítettségükben és felső nyílásuk méretében, valamint a tüzelőfolyosók csatlakoztatásának elképzelésében különböznek egymástól.

43 A Rainau-Buch-i kemence felépítményének formáját a későközépkori-újkori téglaégetőkről megmaradt ábrázolások is inspirálhatták.

44 (32. ábra) FÜGGELÉK BAUMANN MIKLÓS A csopaki téglaminták vizsgálata A vizsgálatokat termometriás és röntgendiffrakciós analízissel végeztük. /. Л röntgendiffrakciós analízis eredményei: A négy minta igen nagy mértékben hasonló eredményt adott. A talált fázisok a következők: 1. minta 2. minta 3. minta 4. minta Diopszid Diopszid Diopszid Diopszid Analcim Analcim Analcim Analcim Anortit-Na Anortit-Na Anortit Anortit-Na Kvarc Kvarc Kvarc Kvarc Csillám Csillám Stillimanit Kalcit Kalcit 2. A termogravimetriás analízis eredményei: Valamennyi minta hasonló összetevőket mutatott, mennyiségi eltérésekkel: 1. Minta (belső tapasztás): Kis mennyiségű adszorbeált víz, viszonylag jelentős mennyiségben szerves anyag, kalcit. 2. minta (rostély tapasztás): Nagyobb mennyiségű adszorbeált víz, csekély mennyiségben szerves anyag, kalcit. 3. minta (sárgás tegulatöredék): Adszorbeált víz, szerves anyag nyomokban, kevés kalcit. 4. minta (zöldes téglatöredék): Adszorbeált víz, szerves anyag nem található, nagyon kevés kalcit. Összefoglalás: A röntgendiffrakciós vizsgálatokban kimutatott valamennyi anyag az égetés során keletkezett, a kalcitot kivéve. Olyan fázis nem volt található, amely agyagásványra utalna, tehát az égetés minden minta esetében viszonylag nagy hőmérsékleten, azonos módon történt. Nem található olyan fázis, amelyik 1000°C felett keletkezett volna. A kalcit jelenléte viszont 700°C hőmérsékleten már kizárt. E szerint a kemencének nem lett volna 700°C-nál nagyobb a hőmérséklete. Ugyanakkor vannak a mintákban fázisok, amelyek mindenként efeletti hőmérsékleten keletkeznek. A termogravimetriás analízis valamennyi kimutatott tényezője arra utal, hogy a minták nem voltak 250°C-nál magasabb hőmérsékleten. Az ellentmondás feloldása: a víz, a szerves anyag (gombák, stb.) és a kalcit a tartósan a talajban volt mintákba a talajból, a talajban mozgó vízből kerültek a mintákba, amelyek ezek után, feltételezhetően, egy 800-1000°C hőmérsékleten használt kemencéből származnak. 226