A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

K. Palágyi Sylvia: Római kori téglaégető kemencék Veszprém megyében

24. ábra. Csopak. A kemence szájnyílása Abb. 24. Csopak. Das Mundloch des Ofens alatti második téglasornak tudjuk csak elképzelni.

10 (25. ábra) A kemence szájnyílásában 45,5 x 36,5 x 2,5^4- cmes tegulát" ill. tegulatöredekeket (24. ábra), előttük kiégett tégla és (valószínűleg a kemence tüzelóteréból származó, ott kiégett) nyers agyagtéglák töredékeit figyelhettük meg.

12 Szélességük 25,5 cm, vastagságuk 8 cm volt. Hosszuk, töredékességük miatt, nem volt mérhető. (20. ábra) A kemencében és a kemence körül előkerült valamennyi tégla jelzetlen volt. A keltezéshez sem ezek, sem más leletanyag nem nyújtott segítséget. A most közölt, újabban talált kemencék ismertetése után, röviden meg kell említenünk még négy lelő25. ábra. Csopak. Fűrészfogas téglák Abb. 25. Csopak. Sägezahnziegel helyet. Az egyik helyen, Gyulafirátóton, biztosan, a másik három helyen valószínűleg római kori téglaégető kemencékről szólnak a rendelkezésünkre álló adatok. (29. ábra) Gyulafirátót, Pogánytelek (26. ábra) A pogánytelki ásatások két kisebb és két nagyobb, hasonló szerkezetűnek mondott, kemencét eredményeztek. A nagyobbak közül a 3-as, kisebb és a 4-es, nagyobb négyszögű kemencét

13 (27. ábra) formája alapján téglaégető kemencének határozhatjuk meg még akkor is, ha azokban rendszeresen nagyobb kerámiát is égettek.

14 A közölt metszet alapján (5/b ábra) az egyik kemence égetőtere 3,2 m hosszú volt. Középen futó, szakaszonként boltozott tüzelőcsatornájának nyílását K-en helyezték el. Oldalcsatornáinak száma 5, szélességük általában 38 cm volt, a Ny-i fal mellett pedig 12 cm. Osztófalainak szélessége 34-36 cm között váltakozott. Az oldalcsatornákból kettős, tölcsér alakú nyílások vezettek az egymástól bizonyos távolságban, vízszintesen lefeketett téglák között, az égetőtérbe. Ennek valószínűleg mindegyik oldalát téglából falazták. Építőanyagként „durva téglát", vörös agyagot használtak.

15 Balatonfüred, Baric ska dülS (28. ábra) Kuzsinszky B. által a Lapos telekben említett kemencét a boltozat, a fűtőcsatornák, a sarkain kerek lyukakkal ellátott téglák és a környéken heverő tegulák együttese alapján

16 mi is inkább téglaégetőnek véljük. Alsóörs, Kermencs-rét Az itt megfigyelt jelenségeket Laczkó D. és Kuzsinszky B. egymástól eltérően értelmezték. Az előbbi szerint 1908-ban a Börgönd-tapolcai vasútvonal építésekor egy kisebb hypocaustumos épület maradványai kerültek volna elő. Kuzsinszky В. a kövek, kőfalak hiányából, az egyosztatú építményből, az „öntött" padozatú, egyik oldalán 3 m hosszú, másik oldalán 2 m hosszan ill. még tovább tartó, négyszögletes helyiségből inkább agyagégető helyre gondol. A helyszínen talált, nem „rendesen" kiégett világossárga téglák alapján egy téglaégető lehetőségét is felvetette.

17 Thomas E., Jankó L. 1908-as, a veszprémi múzeum adattárában jelenleg nem fellelhető jelentése alapján és Laczkó D. soraira támaszkodva, valamint Kuzsinszky val szemben éppen a leletszegénységet kiemelve, egy fürdő mellett foglalt állást.

18 Az építmény hiányzó oldalainak meghatározása közelebb vinne bennünket a kérdés megoldásához. A Kuzsinszky B. által érvként felhozott jelenségeket addig is elegendőnek érezzük ahhoz, hogy az alsóörsi Kemencs-réten valóban egy téglaégetőre gondolhassunk. 222