A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

B. Bónis Éva: Császárkori telep Balatonaligán

A LELETANYAG RÉSZLETES ISMERTETÉSE

4 7. ábra 1. Bronzkarika osztással. Ltsz.: 55:251 148., Lh.: II. munkahely (továbbiakban mh.), a gödörből, 280 cm mélyen. A bronzkarika széle a hátoldalán lefelé áll, középső osztály homorú, kopott. A hátoldalán a sűrű bevagdosások arra vallanak, hogy ezekkel egy hozzáillő másik karika elcsúszását akadályozzák meg. Valószínűleg lószerszám tartozéka volt. Átm.: 6,3 cm, a karika vast. 1,6 cm. 7. ábra 2., 8. ábra. Bronzfibula. Ltsz.: 55.251. 388., Lh.: VII. A mh., 60 cm mélyen. A fibula a spirális szerkezetű „T" fibulák csoportjába tartozik. Kétoldalt a 9-9 spirált felsőhúrozású drót köti össze. A spirálisok végén és a fejnél profilait gomb díszíti. A tűtartó jellegzetesen mutatja, hogy a forma az aláhajtott lábú fibulából alakult ki. A fej, a kengyel és a láb X díszű „Kerbschnitt" díszt visel. A fibulát használat közben erősen összenyomták, főleg kengyele és húrja torzult el. Tűje hiányzik. H.: 4,3 cm, Sz.: 4,4 cm, tűtartója 2,4 cm. Ez az aláhajtott lábú fibulák csoportjából kifejlődött csoport nagyobb számban fordul elő germán földön,

5 mint a provinciákban. Megtalálható az Alföldön és a Duna alsó folyásánál. A felsőrhúrozású példányok

6 (amilyen az aligai darab is) a fibula fejénél egy díszítőgombbal (hasonlóan XXV. t. 7., 8-hoz) az Alföld barbárok lakta területein fordul elő. A III. század folyamán a Fekete tenger vidékéről kerülhettek ide.

7 Ez a fibulatípus M. Schulze szerint a Csernjahov kultúra korai fázisában a Kr. u. 260-300 használt fibulákkal rokon.

8 Ugyanezen a véleményen van Vaday Andrea is a Pannónia és Dacia közötti Barbaricum leleteinek ismeretében.

9 7. ábra 3. Bronzfibula töredéke, valószínűleg egygombos. Ltsz.: 55.251.57., Lh.: II. mh., gödörből, 150 cm mélyen, H.: 3 cm. 7. ábra 4. Bronzfibula kinyújtott tűje. Ltsz.: 55.251.301., Lh.: VII. A mh., 70 cm alatt, H.: 11,7 cm. 7. ábra 5. Bronzfibula összehajlított tűje. Ltsz.: 55.251.583., Lh.: VII A mh., 70 cm alatt, H.: 11,7 cm. 7. ábra 6. Vasszög. Ltsz.: 55.251.89., Lh.: VII. mh., 2. sz. gödör. A négyzetes átmetszető vasszög két végén hegyes, egyik vége behajlított. H.: 10,7 cm, átm.: 0,8 mm. 7. ábra 7. Vasszög. Szórvány. Kerek, laposfejű szög. H.: 6,5 cm. 7. ábra 8. Vaskulcs. Ltsz.: 55.251.58., Lh.: II. mh., gödörből 150 cm mélyen. A kulcs kerek fejét kis fémlemezkével javították. Többi része már alaktalanra rozsdásodott. H.: 1,9 cm, Feje átm.: 2 cm, Vast.: 0,6 cm. 7. ábra 9. Vaskés töredéke. Ltsz.: 55.251.281., Lh.: VII. A mh., 1. sz. gödör. A kés nyele és pengéje az éle felé keskenyedik, alsó része letörött. H.: 9,5 cm, a penge szélessége 3 cm. 7. ábra 10. Vaskés. Ltsz.: 55.251,185., Lh.: II. mh-tól É-ra. A kés éle egyenes, a tompa oldala a hegye felé ívelt. A keskeny fogórészt hatszögű lemezke zárja le. H.: 20,5 cm, a nyél 9 cm, a penge 11,5 cm hosszú. 7. ábra 11. Vaspánt. Ltsz.: 55.251.639., Lh.: VII. mh., felszín. Lapos pánt, törött. H.: 9,5 cm, Sz.: 1,2 cm. 7. ábra 12. Bronzpánt. Ltsz.: 55.251.298., Lh.: VII. mh., 1 gödör. Lapos pánt, törött. H.: 6,5 cm, Sz.: 1 cm. 7. ábra 13. Vassarló töredéke. Ltsz.: 55.251.299. Lh.: VII. mh., 1. gödör. Vas sarló hegye rátapadt vastárggyal. Talán eltörött és nyélbe foglalták. H.: 8 cm, Sz.: 2,6 cm. 7. ábra 14. Ólomfolt kerámia (hombár?) edény számára. Ltsz.: 55.251.187., 10. ábra. Balatonaliga. Terra sigillata leletek különböző munkahelyekről Abb. 10. Balatonaliga. Terra sigillata-Funde von den verschiedenen Arbeitsplätzen Lh.: VII. mh., 1 gödör. Kerek lyukra való ólomfoltozás. 4,2 x 4,4 cm méretű nyílást zárhattak le vele. Legn. átm.: 6,4 cm. 7. ábra 15. Vassarló töredéke. Ltsz.: 55.251.582., Lh.: VII. F mh., 70 cm-ig. Töredékes H.: 3,6 cm, Sz.: 3,1 cm. 7. ábra 16. Vaskapocs töredéke. Ltsz.: 55.251.238., Lh.: VII. mh., felszíni réteg. Szögletes átmetszetű, hegyes. H.: 3,2 cm, Sz.: 0,5 cm. A TELEPÜLÉS NAPI ÉLETÉRE JELLEMZŐ, ÁBRÁKON NEM SZEREPLŐ TÁRGYAK