A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

B. Bónis Éva: Császárkori telep Balatonaligán

8. ábra. Balatonaliga. Spirálszerkezetes T fibula több nézetből a VII. A munkahelyről Abb. 8. Balatonaliga. T-Fibel mit Spiralstruktur, von mehreren Sichtpunkten, die auf dem Arbeitsplatz VII. gefunden wurde Leletek: Pseudo terra sigillata, szürke cserepek, márványos festésű töredék, vasszög. IX. számú munkahely. Ezen a munkahelyen egy nagy ko mutatkozott. A ráásáskor azonban nyilvánvalóvá lett, hogy a magában álló kő nem egy falcsonknak a darabja. X-XV. számú munkahely. A területen 1961-ben Kelemen Márta folytatott leletmentést. Megtartva az 1951. évi számozást, feltárta a X-XV. számú gödröket. A gödrökben található kerámia megegyezett az előző ásatás anyagával. Jelentős lelet volt a X. számú gödörben talált korai típusú kis hagymafejes fibula.

3 (L. Müller R. tanulmányának 2. ábráján) Az 1952. évi leletmentő ásatás (december hó 11-13.) Az 1951. évi leletmentő ásatás szomszédságában folyó faültetési munkák ellenőrzésével párhuzamosan az előző évi ásatás területén kemence maradványokat tártunk fel. Ezek az év tavaszán folytatott agyagkitermeléskor jöttek felszínre, amikor a munka bejelentés nélkül folyt, nélkülözve a régészeti ellenőrzést. A felásandó hely az előző évi leletmentés II. sz. munkahelyétől 7,20 m-re volt (2. ábra). A felszínen és a már bolygatott részen megállapíthattuk a 2. számú edényégető kemence felső szegélyét. Ettől a kemencétől É-ra egy másik kemence körvonalai váltak el (1. számú), amely sokkal gyengébb állapotban maradt fenn mint a 2. számú kemence. Utóbbinak a tüzelőnyílása Ny felé volt (13. ábra). A mai felszíntől 65 cm mélyen megtaláltuk a kemence kerek, 170 x 170 cm nagyságú fenekét. Felmenő, befelé ívelő fala а К felé eső hátoldalnál és a tüzelőnyílásnál 60 cm magasságban maradt meg. A kemence közepén 15 cm magas és 60 cm átmérőjű kerek emelkedés volt, amely éppúgy át volt égve mint maga a kemence oldala és feneke, átlagosan 10 cm vastagságban, belül kékesszürkére, kívül vörösre. A hátsó felmenő oldalban egy kis padka vált el 25 cm magasságban, valószínűleg ide csatlakozott be a rostély, amelyből eredeti helyén semmit sem találtunk. Két rostély töredék - 3,5 cm-es átmérőjű lyukkal - a kemence betöltött földjéből került elő. A megmaradt felmenő részeken jól látható volt a belső kisározás módja. A kemence belső oldalát függőleges sávokban egy kb. 4 cm széles deszkával simíthatták el. Felülnézetben a kemence belső oldala szinte sokszögűén kiképzettnek látszik. A kemence fenekén - a középső kiemelkedés és az oldalfalak között világosszürke pernyés hamuban erős faszénnyomokat, elszenesedett ágdarabokat találtunk. A kemencében sok peremes téglatöredék volt (bélyeg nélkül), hombárszerű nagy edények, apró kavicsos anyagú töredékei (16. ábra 1-5.) és egy füles mély tál töredékei (14. ábra 6.; 17. ábra 1-2.). Az 1. számú kerek, 180 x 180 cm nagyságú kemence szintén edényégető kemence volt. Szájával a másik kemence felé (D felé) volt fordulva. A mai felszíntől már 20 cm-re mutatkozott, az alja pedig 90 cm mélyen volt. (13. ábra) Mélyebben volt alapozva, mint a 2. számú kemence. Szerkezete is más volt. Közepén 40 cm széles és 1,55 m hosszú rostélytartó agyaggerinc nyúlt ki a kemence tüzelőnyílása felé, amelytől 30 cm-re, kissé kiszélesedve végződött. Az égéstér éppúgy sokszögűre volt simítva, mint a másik kemence belseje. A gerinc előtt, hasonlóan sározva, megtaláltuk a kemence boltozatos tüzelőnyílását, s előtte a tüzelőfolyosót, amelybe később építették bele a másik kemencét. Ennek átégett alapjai teljesen lezárták a régi tüzelőnyílás előterét. Innen égetésnél elnyomódott, szürke érdes fazékperem került elő (16. ábra 4.) más fazéktöredékekkel együtt. A gerinc két oldalán, ebben a kemencében is, nagyobb faszénmaradványokat találtunk. Hogy a feltárt objektumok közötti kapcsolatot megállapíthassuk, az 1951. évi ásatás II. sz. munkahelye felé egy 1 m széles árkot húztunk (2. ábra) a most feltárt felület Ny-i szélétől. Az árkot 1,20 m-ig mélyítettük, s az 1951. évi II. munkahely felé eső részen zavartalan agyagréteget találtunk, amely azt mutatta, hogy a II. munkahely és a kemencék között nincs összefüggés. A kemencék a későbbiek. Jóval magasabb szinten alapozottak, mint a II. munkahely gödrének felső szintje. A most ásott árok földjéből világos szürke, benyomott díszű táltöedék került elő. (12. ábra 1., 15. ábra 5.) 163