A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Soproni Sándor: Közöletlen római feliratok a Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből

SOPRONI SÁNDOR ROMAI FELIRATOK VESZPRÉM MEGYÉBŐL Veszprém megye római kori feliratait legutóbb a régészeti topográfia kötetei,

1 valamint a megye csaknem teljes területét érintő RIU 2. kötete foglalta öszsze.

2 Jelen dolgozatunkban a megye területén újabban előkerült néhány emlék közreadásával (1. ábra), illetve néhány emlék feliratának javított olvasatával kívánjuk teljesebbé tenni ezt a rendkívül fontos római kori forrásanyagot.

3 Csajág 1965 áprilisában a Börkösréti patak mellett az új vasúti híd építési munkálatai során római kori szentély két oltárköve, valamint egy szobortalapzat és a hozzátartozó szobor torzója került elő. Ugyanitt peremes téglákat és állatcsontokat is találtak.

4 Az előkerült kóemlékek leírása: 1. Minervának szentelt oltárkő (2. ábra). Többszörösen profilált párkány és lábazat, abacusán kétoldalt egy-egy párnatag, elöl girland. A mészkőből faragott oltár erősen kopott, párkánya kissé sérült, a felirat betűi elmosódottak, de olvashatók. Az oltárkő magassága 70,5, szélessége 42, vastagsága 26,5 cm, a betűk magassága 3,5-2,0 cm.

5 A felirat olvasása (3. ábra): Mine]rvae Avg(vstae) / Lvci(i) Avrelii / Valentinvs / et Silvester / 5 dec(vriones) col(oniae) Aq(vincensium) pro / se et svis ex voto / posvèrvnt Sabino et Anvl(l)ino co(n)s(vlibvs). Magyarul: „A fenséges Minervának. Lucius Aurelius Valentinus és Silvester, az aquincumi colonia tanácstagjai saját és övéik (üdvére) fogadalomból állították Sabinus és Anullinus consulsága évében." Az oltárkövet tehát a kapitoliumi triász egyik istennőjének, a tudomány, a művészet és az ipar istennőjének szentelte az aquincumi kolónia testvérpáros decurio-ja (tanácstagja) Latius Sabinus és P. Cornelius Anullinus consulok konzulságának évében, azaz 216-ban.

6 Az egyik testvérpár cognomenje, Valentinus különösen a markomann háborúk utáni időkben gyakori Pannoniában,

7 de más tartományokban is sűrűn találkozhatunk ezzel a névvel,

8 elsősorban a „keleti" tartományokban: Pannónia, Dalmatia, Moesia és Dacia területén.

9 A Silvester cognomen rendkívül ritka, Pannoniából mindössze itt és Poetovioból ismert,

10 míg az Aurelius nomen ebben az időben a leggyakoribb.

11 2. Juno istennőnek szentelt oltárkő (4. ábra). Többszörösen profilait lábazat és párkány, felette sima abacus. Gondosan faragott betűk, az utolsó sor a lábazat hornyolásán. Az oltárkő magassága 74,5, szélessége 38, vastagsága 30 cm. Betűk magassága 3,8-1,8 cm.

12 A felirat olvasása (5. ábra): Ivnoni Reg(inae)y P. Ael(ia) Valenfi- / na pro se et sv- / is ex voto po- /^ 5 svit Sabino ét Ánvl(l)inp co(n)s(vlibvs). Lábra. A tárgyalt feliratos kövek lelőhelyei Abb. 1. Die Fundorte der Steine mit Inschrift 141