A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Kovács Tibor: Újabb adatok a mészbetétes kerámia kultúrájának fémművességéhez

57. MOZSOLICS 1967.28; BONA 1975. 278. 58. Sajnos utóbbi kettőt nem ismerjük megfelelő hivatkozás hiá­nyában. 59. VULPE 1970. 66,18. t. 292. 60. ARBMAN 1933. 3-5,1-2. kép. 61. A svédországi Kirchspiel Strö-ben talált III. (kftënovi) típusú csákányról hasonlóan vélekedett már több mint fél évszázada H. Arbman (1933. 21, 14. kép). A hozzá hasonlókat (Apa, Szeghalom, Zablotov) Mozsolics A. (1967. 26-27) a kftëno­vi típus b-változataként különíti el. E kör egy-egy ismeretlen lelőhelyű szlovákiai (NOVOTNÁ 1970. 54, 19. t. 342) és ausztriai (MAYER 1977. 35, 7. t. 75) példánnyal bővült. Mintegy megerősítve annak feltételezhetőségét, hogy az uk­rajnai és a svédországi példányokat nagy valószínűséggel a Kárpád-medencéből importálhatták. 62. MOZSOLICS 1967. 30; BÓNA 1975. 279. Vö. még: KO­VÁCS 1984. 244-245. 63. BÓNA 1975. 69, 279. - A közép-európai kronológia szerint ez durván а ВАг (részben a BB i) periódusnak ill. egyik mó­dosított változata szerint а ВАз időszaknak felel meg (vö. még: BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1982). 64. BANDI 1967; 1984. 272-273; TORMA 1971. 41-42; 1978. 23-24; 1976; 1980-81; VELIACIK 1972. 221-222; BÓNA 1975.204-205. 65. DUSEK 1960b. 34. t. 1-2, 53. t. 18-19 (Patince-Pati); 1969. 26. t. 6 (Iza-Izsa); UZSOKI 1963. 1. t. 3, 2. t. 7 (Moson­szentmiklós); BÓNA 1975.207. t. 4 (Szóny-Nagymagtár)., 66. UZSOKI 1963. 3. t. 8,11,4. t. 4, 6. t. 7,7. t. 4-5,7-8. - Ke­vés támpontot jelent, hogy a 42. (3. t. 11) és a 68. (4. t. 4) sír a temető relatíve fiatalabb temetkezései közé tartozik, hiszen ezek metszették a 41. ill. a 65. sírt. 67. UZSOKI 1963. 13. t. 8, 14. t. 1; DUSEK 1969. 19. t. 1, 8; BÓNA 1975. 206. t. 2-3,229. t. 8,14. 68. UZSOKI 1963. 14. t. 4. 69. BANDI 1972-73. 64,71, 3. kép. 70. BANDI 1972-73. 1.1. 5,17. 71. BÁNDI-ZOFFMANN 1966. 51-52, 12-13. t. - A 3. sírból Litzen-díszítésű edény(ek) töredékei is kerültek elő: BÁN­DI-PETRES-MARÁZ 1979.98-105 és kép a 102. oldalon. 72. BANDI 1972-73.65,4. kép. 73. VÖ.53J. 74. TOCIK-VLADÁR 1971. 419^20; KOVÁCS 1975. 308­310; 1988; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1981. 75. A korai nyélcsöves csákányok magyarországi elterjedéséhez ill. előállításához 1. KŐSZEGI 1957; MOZSOLICS 1967. 15-17; ECSEDY 1982. Idézett példányok és a jóval fiatalabb kórosi csákány között semmiféle összekötőkapocs szerepét betöltő fegyvert nem ismerünk. Legfeljebb arra lehet utalni: a balatonakii sír (kisapostagi kultúra) nyéltaréjos csákányá­nak TORMA 1978. 16, 4. kép) és a kórosi darabnak közös vonása, hogy élrészük peremesbalta utánzatának tűnik. 76. BÁNDI-KOVÁCS 1969-70; 1970. 77. HANSEL 1968. 85-88; RIHOVSKY 1979. 26-29; HAMPL­KERCHLER-BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1982-35.30-31. 78. RiHOVSKY 1983. 8-9, 3. t. 31. 79. MRT 1. 153,10. t. 10. 80. KOVÁCS 1977.42,4. kép 6. 81. HAMPEL 1886-1896. 225. t. 7. 82. KOVÁCS 1977.46,1. kép 6. 83. RIHOVSKY 1983. 7-8, 3. t. 25. 84. RIHOVSKY 1983. 8-9, 3. t. 28-30. 85. MOZSOLICS 1967. 134-135,50. t. 9. 86. TOMPA 1934-35. 84, 31. t. 14. - HAMPEL 1886-1896. 155. t. 16. 87. HAMPEL-KERCHLER-BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1982-85.30-31. 88. MOZSOLICS 1967. 64; HANSEL 1968. 67; NOVOTNÁ 1970. 35-37; VULPE 1975. 66-67; MAYER 1977. 107­110. 89. MOZSOLICS 1967.64,36. t. 4, 38. t. 2. 90. HAMPEL-KERCHLER-BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1978-81.205.1.11-15. 91. MRT 2. 8. t. 1. - UZSOKI 1963. 2. t. 2 és némileg hasonló: 14. t. 9. - BÁNDI-KOVÁCS 1969-70.9. t. 11. 92. DUSEK 1960b. 19. t. 9; 1969.14. t. 5,15. L 1,25. t. 9,26. t. 6. 93. WOSINSKY 1896. 79. t. 4; BÁNDI-KOVÁCS 1969-70. 6. t. 4, 8. t. 2, 9. t. 1-2, 5, 11. t. 1; KOVÁCS 1988b. 157-158, 1. és 3. kép. 94. DUáEK 1960b. 10. t. 9; UZSOKI 1963. 11. t. 5, 7; MRT 2. 8. t. 15. 95. BÁNDI-KOVÁCS 1969-70. 2. 1.11, 3. t. 2,6. t. 2. 96. DUSEK 1960b. 45. t. 7; BÁNDI-NEMESKÉRI 1970. 2. t. 17; BÓNA 1975. 215. t. 11,216. t. 12,232. 1.1,234. t. 3. 97. DUSEK 1960b. 25. t. 4; 1969. 19. t. 8; BÓNA 1975. 205. t. 8. - Vö. még: UZSOKI 1963. 18. t. 5. - Egy e típuskörbe tar­tozó edényt is tartalmaz a rákospalotai kerámialelet, amely a koszideri időszak dunántúli és alföldi emlékeinek párhuza­mosításához biztosít lehetőséget (SCHREIBER 1967.49-50, l.képó). 98. MRT 1. 9.1.10. 99. WOSINSKY 1896. 77. t. 4. 100. BÓNA 1975. 24. t. С 101. MITHAY 1942. 7. t. 3; UZSOKI 1963. 7. t. 9; DUSEK 1969. 24. t. 11, 26. t. 3, 15; BÁNDI-NEMESKÉRI 1970. 7. t. 3; BÓNA 1975.204. t. 1. 102. TOCIK 1978-81. 137. t. 7. 103. A halomsíros kultúra legidősebbnek tartható dunántúli zárt leletei között - pl. Hegykő (Liszt Ferenc Múzeum, Sopron, közöletlen), Kéthely (Rippl Rónai Múzeum, Kaposvár, közö­letlen; vö. DRAVECZKY 1970. 25. t. 191-192, 26. t. 193, 195, 197, 27. t. 202), Nagydém-Középrépáspuszta (ILON 1992.) nincsenek analóg darabok. - Vö. még: HORVÁTH 1989.36-38. 104. BÓNA 1975. 208. t. 1-15; KOVÁCS 1977.41-^2,4. kép 5-6. 105. TORMA 1976. 106. KOVÁCS 1988a. 107. TOCIK 1964. 163-164; TOCIK-VLADÁR 1971. 419-420; VLADÁR 1973. 310, 335-; TOCIK 1981. 47^8 és 1. még: BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1982.11-12. 108. A koszideri típusú kincsek mellett, több mint harminc lelő­helyről, százat meghaladó számban ismerünk szórványlelet­ként számontartott koszideri jellegű bronztárgyat a mészbe­tétes kerámia kultúrájának elterjedési területéről. Ezek jelen­tős része a Dunántúl középső részéből származik. Ez arra mutat, hogy a középső bronzkorunk zárószakaszában végbe­ment változások, s az esetleges kisebb-nagyobb ethnikum­csere ellenére a régió gazdasági potenciálja (legalábbis ami a fémművességet illeti) számottevő maradt. 109. BÓNA 1975.226-227. 110. A kérdéskör újabb áttekintését 1.: KŐSZEGI 1984. 36-38; KOVÁCS 1984. 111. KOVÁCS 1984. 382-383. 112. KOVÁCS 1988b. 113. NOVOTNÁ 1966; MOZSOLICS 1967. 121-126; HANSEL 1967; 1968. 159-165; BÓNA 1958; 1975. 294-296. - Vö. még: BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1982; RITTERSHO­FER 1983. 114. A felsóörsi ékszerleletet pl. egy aszkoszban találták. E téma­körhöz 1. SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985. 140-158. ­Véleménye több ponton vitatható. 115. Különösen fontos adatokat szolgáltathat a mészbetétes kerá­mia kultúrája és a halomsíros kultúra kapcsolatának (bizo­nyos mértékű összeolvadásának) vizsgálatához a Siófok­Széplakon feltárt temető, ahol mindkét népesség temetkezé­sei előkerültek (BANDI 1971.64-66). 127

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom