A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

46. KUPRICZ Mihályné: Kupricz Mihály megyei tisztviselő özvegye. Kupricz Mihály 1803—1810 között megyei járási biztos, 1810—1831 között számvevő, 1831—1834 között főszámvevő. A család Veszprémben él. 47. KUN József: másodalispán; 1827-től cseszneki járási főszolgabíró, 1843-1847 között másodalispán. 1848-ban is másodalispán, Fiáth Ferenc emlékirata szerint Bezerédy Mihállyal, a Késmárkyakkal együtt ő is a liberális csoportosuláshoz tartozott. Gyepesen (Bakonygyepes) voltak birtokai. 48. KUN Sándor: megyei aljegyző, Kun József öccse, szintén liberális gondolkozású köznemes, gyepesi birtokos. 1843—1847 között másodaljegyző, 1847-től kezdve első aljegyző. 1848ban a polányi nemzetőrség kapitánya. A negyvenes években több fővárosi lapba — így az Életképekbe — ír megyei tudósítást, 1848ban a kormány lapnak, a Közlönynek hivatalos tudósítója. 49. KÜLLEY János (1764-1849): nagyprépost; a pozsonyi teológián végzett, támogatta az Egyházi Értekezéseket, a folyóirat Spiritus rektora volt, nyomtatásban egyházi beszédei jelentek meg. Hosszú ideig a megyei árvaügyi bizottság elnöki teendőit látta el. 50. MARTON Zsigmond: táblabíró, Kossuth sógora, lókúti-pénzeskúti birtokos. A főispán 1840-ben nevezte ki táblabíróvá. 1849-ben a Kossuth-családot ő bujtatta. 51. MOLNÁR Ágoston: kenései lelkész, 1848-ban a vörösberényi nemzetőr-kapitányság tábori lelkésze. 52. MÓROCZA Dániel (1792-1864): táblabíró és uradalomigazgató. Irt gazdasági tankönyvet, megjelent a felsőörsi prépostság történetéről írott tanulmánya, próbálkozott műfordítással és irodalommal is, de a szépirodalom terén sikereket nem ért el. 53. MUSTOS János: ügyvéd Veszprémben. 1837ben megyei becsületbeli tiszti ügyész, 1847-ben táblabíró. 54. NAGY Sándor: szentkirályszabadjai lelkész. 55. NIKLESZ János: felsőőrei prépost (1830-tól egészen 1854-ben bekövetkezett haláláig), jelentősebb irodalmi munkásságot nem fejtett ki. 56. RÁBA József: uradalmi számtartó. 57. REGULY István: Reguly Antal édesapja, a zirci apátság ügyvédje és számvevője. 58. ROHONCZY István: 1831-től folyamatosan a vármegye levéltárosa, 1848-ban a márkói kapitányság nemzetőrségének főhadnagya. 59. ROHONCZY János (1775-1842): királyi tanácsos, 1827—1837 között megyei alispán, a konzervatív irányzat egyik vezére. Mint alispánt kemény és határozott vezetési módszer jellemezte. A veszprémi Zenetársaság elnöke volt. 1825—27. évi országgyűlésen a megye egyik követe. 60. ROHONCZY Teréz: feltehetőleg R. István lánya. 61. ROSOS Antal: szolgabíró és szentkirályszabadjai birtokos. 1831-ben a veszprémi főszolgabíró mellett esküdt, 1837-től már a palotai járás szolgabírája egészen 1843-ig, ekkor nem választják újra. 1848-ban a szentkirályszabadjai nemzetőrök kapitánya. 62. RUSZÉK József (1779-1851): apátkanonok, a helikoni ünnepségek résztvevője, a Mondolat támogatója, az Egyházi Értekezések munkatársa, a Társalgó с veszprémi folyóirat (1847) szerkesztője, filozófiatörténet-író. A megye 1834-ben táblabírói címmel tünteti ki. 63. SAÁRY László: szolgabíró, pusztamiskei birtokos. 1834—1840 között a devecseri járásban esküdt, 1843-tól folyamatosan ugyanott — a devecseri alsó járásban — szolgabíró. 1848-ban — 37 éves ekkor — a pusztamiskei nemzetőrszázad kapitánya. 64. SÁMSON János: veszprémi szemináriumi tanár, hittudomány-oktató. 65. SIMON Rudolf: Becsületbeli megyei esküdt, 1840-ben nevezik ki, 1843-ban tiszteletbeli esküdt, 1847-től segédszámvevő. 66. SIMONCHICH Zsigmond: a veszprémi királyi sóház strázsamestere. 67. SÓLYOMVÁRY Ferenc: ügyvéd, a dégi és a szápári uradalom ügyvédje, 1848-ban Állandó Bizottmányi tag és a veszprémi nemzetőrség főhadnagya. 68. SPREICZENBART János: a Davidikum aligazgatója. 69. SZABÓ Antal: megyei biztos, 1827-1843 között a cseszneki főszolgabíró járásban megyei biztos, 1843-ban veszprémi aladóvevő, 1847től főadóvevő, 1848-ban a veszprémi nemzetőrség főhadnagya. 1848 májusától a veszprémi 6. zászlóalj felállítására kijelölt toborzó bizottság polgári biztosa. 70. SZABÓ Imre (1814-1881). elismert egyházi szónok, 1838-tól a veszprémi papnevelde felügyelője, 1842-től aligazgatója, 1869-től szombathelyi püspök. A negyvenes években szónoklattant tanít a pesti egyetemen, szívvel-lélekkel támogatja az olcsó könyvkiadást, lelkesen részt vesz a pesti „Jó és olcsó könyvkiadó társulat" munkájában. 71. SZABÓ János (1791-1848): zirci perjel, keresztneve a Névkönyvben tévesen szerepel (Jánosnak írják: Antal!) 1814-ben szentelik pappá, egy ideig Egerben, majd Előszálláson teljesít szolgálatot, 1834-1842 között zirci perjelként tevékenykedik, ezt követően Zircen adminisztrátor, 1844-től pedig Előszálláson, az uradalom központjában, egészen haláláig. 468