A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

19. gr. FESTETICS Antal: a Tolnai ághoz tartozik, a megyei közélet közkedveltségnek örvendő alakja, dégi földbirtokos. 20. FORDERMA YER Vümos (téves! Károly: 1814—1871): soproni származású cisztercita pap, soproni származású, pappá szentelés után egy ideig a pécsi liceumban tanít, 1841—42ben a zirci kovent tagja, hitszónok, 1842— 49 között prefektus, aztán a győri egyházmegye papja haláláig. A rendi névtárban Fordmeyer néven szerepel. 21. FRANC Eduárd : ismeretlen 22. FRANKL Márton : rá tó ti prépost 23. FROMM János: Brodszky említi sírfeliratát, eszerint 1795—1887 között élt, Veszprém közkedvelt ügyvédje, a palotai és a nagyvázsonyi Zichy-uradalom ügyviselője. Fia gazdasági szakíróként ismeretes. 24. GLASER Lipót: füredi vendéglős, fogadója a fürdőhelyen tartózkodó vendégek teljes ellátását biztosítja. A társaság egyetlen zsidó tagja. 25. GRMANECZ Gábor: veszprémi lakos és balatonbozsoki földbirtokos, édesapja megyei főügyész (1810-1815). 1837-ben nevezik ki becsületbeli alügyviselőnek, 1840—43 között veszprémi adóvevő. A család Brodszky szerint később a Csitány nevet vette fel. 26. HAVRANEK Lajos: megyei tisztviselőcsalád leszármazottja, veszprémi lakos, nyugalmazott kapitány. 27. HAISZLER Károly: Haiszler György orvos (1803-1860) fia, szintén orvos. 1840-ben megyei becsületbeli orvosnak nevezik ki. 28. HUNKÁR Antal (1783-1862): szlovák eredetű nemesi családból származik, apja öttevényi (Győr m.) postamester és Győr megyei táblabíró. Iskoláit Győrben, Pesten és Pozsonyban végzi. A győri csatában százada élén harcolva vitézségével tűnik ki. Bátyja halála után visszavonul hivatalából — királyi kamarai ügyész ekkor már — s unokaöccsei nevelését magára vállalja. Az 1839/40. és az 1847/48. évi országgyűlésen a megyei Hberális ellenzékiek jóvoltából követ, 1848^19-ben megyénk főispánja és királyi biztosa. 1852—55 között bebörtönzik, szabadulása után megírja emlékiratait. Az 1861. évi országgyűlési választások eredményeként a zirci kerület képviselője (ebben a járásban, Szolgagyőr és Nyeszkenye pusztákon vannak a birtokai). A reformkor legjelentősebb megyei ellenzéki politikusa. 29. HUNKÁR Sándor: Hunkár Antal unokaöccse, H. Mihály szolgabíró fia-, 1840-ben becsületbeli aljegyző, 1843-ban a pápai felső járás szolgabírája, 1847-ben táblabíró, 1848-ban az Állandó Bizottmány tagja. 30. HUSZÁR György: a veszprémi püspök titkára 31. HUSZÁR Pongrác : szilasbalhási birtokos, 1840ben becsületbeli megyei aljegyző, 1843-ban tiszteletbeli aljegyző, 1847-től kezdve a veszprémi alsó (másként mezőföldi) járás szolgabírája. 1848-ban — 29 évesen — járási szolgabíró, a lajoskomáromi nemzetőrség kapitánya. Századának köszönhető, hogy az ozorai győzelem (1848. október 7.) csak kis véráldozatot követelt, ugyanis nemzetőrei jelentették Görgeynek, hogy a horvátok stratégiailag igen kedvezőtlen helyen ütöttek tábort. 32. ILLÉS Antónia: veszprémi úrikisasszony. 3 3. JAG ASICS Ignác : veszprémi táblabíró. 34. JAGASICS Sándor: ügyvéd, 1837-ben becsületbeli aljegyző. 35. KÁNOVICS György: enyingi lelkész, 1842-ben elhunyt. 36. KAMMERSPERGER Antal: veszprémi gyógyszertáros, 1848-ban az Állandó Bizottmány tagja37. KÉRY János (1792-1854): apátkanonok Veszprémben, 1854-ben nagyprépost, egyházi beszédei ismertek. 38. KISFALUDY Mihályné: az ismert köznemesi család tagja, lakóhelyét nem sikerült megállapítani. 39. KOLLER Ignác: szolgabíró, külsővati birtokos. 1843-ban a devecseri felső járás szolgabírája, 1847-ben újraválasztják. 1848-ban a mihályházi nemzetőrség kapitánya és szolgabíró. 40. KOLOSSVÁRY Sándor (1775-1842): veszprémi kanonok, 1822-ben següsdi, egy évvel később pápai főesperes, a közjó szolgálatában tűnik ki, támogatja a helyi kezdeményezéseket (veszprémi városi kórház, Davidikum, megyei népnevelés). Az Akadémia alapítására 400 pengő forintot ajánlott fel és fizetett be. 1832-ben lett kanonok. 1830-tól akadémiai tag. A magyar nyelvű egyházi kultúrát beszédeivel gazdagította. Guzmics szerint előbb maga is nyelvújítás lelkes híve, később azonban — megismer/e a mozgalom szélsőséges megnyilvánulásait, irányzatait — minden újítást ellenez. Kulturális szervező tevékenysége ma is tiszteletet érdemel. 41. KOLOSSVÁRY József: veszprémi ügyvéd, megyei aljegyző; 1840-ben becsületbeli aljegyző, 1848-ban az Állandó Bizottmány tagja, a veszprémi nemzetőrség főhadnagya. 42. KOPÁCSY György: megyei aljegyző; 1840-ben másodalispán, 1843-ban már tiszti ügyész, 1847-ben táblabírónak nevezik ki. 43. KOVÁCS Gábor: kamarai ügyvéd, balatonkenesei lakos. 44. KOVÁCS Imre: 1819-ben becsületbeli megyei jegyző, 1820-tól megyei másodaljegyző, 1827től első aljegyző, 1829. november 9-től rendes főjegyző egészen 1834-ig. 45. KOVÁCS Lajos: ügyvéd, 1840-től becsületbeli alügyviselő (alügyész). 467