A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Törőcsik Zoltán: A XIII. századi Tapolca történetének vázlata
ajándékozott Csumpról még annyit: valószínű, a király igen közeli híve lehetett, s közvetlen kíséretéhez tartozhatott annak bizánci tartózkodása idején is. Ellenkező esetben aligha magyarázhatnánk meg a Bizáncban Alexius nevet viselő király 5 9 szóbanforgó oklevelének „. . . én, III. Béla . . . Chump nevű klerikusomnak, akinek azután az Alexius nevet adtam . . ." 60 kitételét. Az elmondottak ellenére viszont szinte bizonyos, hogy Csump, mint Tapolca környéki birtokos, soha nem használta a számára megtisztelő, magától a királytól és a király neve után nyert Alexius nevet; ezt okleveleinken kívül éppen az évszázadokon át élő és fennmaradt földrajzi helynevek bizonyítják a leginkább. (V. ö. többek között a már említett Csomberkén 61 kívül: Chumbkezu, 62 Chumbkezy, 63 Chunkereke 64 ). Az elmondottaknak természetesen csupán egyféle magyarázatát adhatjuk azzal a feltételezéssel, hogy Csump (okleveleinkben: Chump, Chumpu, Chumpo, Cempo 65 ) III. Béla bizánci kíséretének tagjaként sem lett a görög rítusú kereszténység hívévé, sőt, Tapolca környékére kerülvén, hamarosan mint a veszprémi egyház prépostjáról hallunk majd róla, 66 három fia közül pedig a legidősebb, Simon, 1243-1256 között a veszprémi káptalan „cantor"-a (éneklő kanonoka) lett. 67 Itt jegyezzük meg azonban azt is, hogy fiai 68 közül az egyik, Csépán, ugyancsak örökölte - mostmár apjától, s annak király iránti mélységes tisztelete jegyében — az Alexius nevet, melyet ő sem visel következetesen: okleveleink hol egyik, hol másik nevén emlegetik. 69 Némi fényt vet Csump és rokonsága származására is egy 1237-es oklevél: a budai káptalan az említett évben írja át Dénes nádor ítéletét a kapornaki bencés apátság Lánc nevű birtokáról. 70 Az oklevél elmondja, hogy a kapornaki apátság kegyurai, Kőszegi Henrik fiai, Henrik, Hencse és Véront pert indítanak Simon veszprémi kanonok és rokonsága (testvérei) ellen, mert ezek elfoglalták a Lanch (Lánc; ma puszta Vas megyében) nevű földet, pedig ennek fele II. Géza király kiváltságlevele alapján az apátságot illeti meg. A király levele döntőnek bizonyult a perben: ennek alapján a nádor a birtokot Simon ellenében az apátságnak ítélte meg. Mikor azonban a Szalóknembeli Jakab pristaldus az apátság képviselőjét a megítélt birtokrészbe be akarta vezetni, azt az ellenfelek megölték. Az eseményt követően Simon kanonok és testvérei többszöri idézésre sem voltak hajlandók a törvényszék előtt megjelenni, így a birtokot véglegesen a kapornaki apátság kapta meg. 71 Az elmondottakból kiderül, hogy a vitás birtokról Simon és testvérei írásos bizonyítékkal nem rendelkeztek. Ha feltételezzük azt, hogy Csump, vagy közvetlen őse a birtokot II. Géza idején kaphatta a kapornaki apátsággal egyidőben, úgy arról vagy nem állítottak ki adománylevelet, vagy az időközben elkallódott. Sokkal helytállóbbnak tűnik azonban, ha a lánci birtokrészt a család un. hereditárius, „ősi" birtokának tartjuk, ugyanis Csump fiai birtokhoz való ragaszkodásának — a vesztes per ellenére — valóságos okának kellett lennie. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a per lezárta után nyolc évvel Simon éneklő kanonok jogai védelmében, a számára igazságtalannak tartott döntés miatt magához a pápához fordul írásos fellebbezéssel. IV. Ince pápa Lyonból 1245. augusztus 8-án a zirci apátot és perjelt rendeli ki az ügyben bírákul. A továbbiakról nincs pontos tudomásunk, azonban Csump fiait ez alkalommal is elmarasztalhatták, mert a lánci birtok a kapornaki apátságé maradt. 72 HOLUB József szerint a fenti peres ügyet közvetlenül megelőzően, 1234-ben sem jártak szerencsésebben Csump utódai: nádori ítélet marasztalta el őket Hahót ispánnal szemben, aki így jutott a testvérek eddig nála csak zálogban lévő, Kesziben fekvő 300 hold földjének, 3 szőlőjének és 2 malmának teljes birtokába. 7 3 Ismert, hogy a Hahót-nembeliek ,,állandó fészke" már a XII. században ugyancsak Zalában volt, s valószínű, hogy a fenti oklevélben III. Hahóiról, ezidőtájt vasi ispánról, a Lendvai Bánffy-család őséről lehet szó. 7 Hogy Hahót ispán itteni birtoklása mégsem lehetett teljes, azt a fehérvári káptalan 7247-ben kelt oklevele bizonyítja, amelyben Simon éneklő kanonok — apja, Csump prépost végrendeletének is megfelelően — szóban forgó birtokát a veszprémi káptalannak adományozza. Ugyanakkor a káptalan Simon kérésére, ennek egy bizonyos részét (az oklevélben részletesen is megnevezett tartozékokkal együtt) átadja a két testvérnek, Lázárnak és Eleknek, „szegénységükre való tekintettel." Családjuk kihaltának esetén ez a birtokrész is a veszprémi káptalanra száll vissza. 75 A fenti rendelkezés írásba foglalására nyilvánvalóan csak abban az esetben kerülhetett sor 1247-ben, ha ezt megelőzően 1234-Ъеп Csump fiai nem veszítették el birtokukat Hahót ispánnal szemben. Ezt bizonyítja egyébként az az egy évszázaddal későbbi, 7553-ban kelt oklevél is, amelyben Szécsényi Tamás országbíró elmarasztalja a veszprémi káptalannal szemben Hahót ispán leszármazottját, István fia Miklós bánt, aki éppen az 1234-es oklevélre hivatkozva akarta ekkor megszerezni a keszi birtokot. 76 A kérdést ezzel korántsem zártuk le megnyugtatóan. Egy bizonyos: Csump fiainak 1234-es, Hahóttal szembeni pere és az 1237-es, kapornaki apátsággal, illetőleg annak kegyuraival, Kőszegi Henrik fiaival lánci birtokért folytatott pere szorosan összefüggnek egymással, ennek tisztázására azonban itt és most nincs terünk. 77 Egyébként Csump felemás, a veszprémi káptalan, valamint fiai és azok utódai javára tett végrendelete 78 évszázadok múltán is a birtokperek egész sorát vonta maga után, 79 a pereket őrző oklevelek pedig lehetővé teszik számunkra nem csupán a Mohács előtti Tapolca és Keszi közötti birtok határai változásának vizsgálatát, de birtokosainak, s velük szoros összefüggésben az itt zajló történelmi események160
