A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)

nem hordják, és eleget írtam és kiáltoztam a vármegyének és a vicispánoknak".

36 A kétfelé adózás rendszere a további időszakban megszilárdult, s ennek eredményeként a törökök kevésbé dúlták a szántói szék falvait. A török háború — ha kisebb mértékben is — tovább folyt; a Dunántúl majd minden évben elveszett néhány vár, kisebb-nagyobb terület. A török seregek most Közép- és Dél-Somogyot hajtották igába. Toigun budai pasa 1555-ben elfoglalta Kaposvárt.

37 Ennek hírére Korotna őrsége ágyúlövés nélkül az ellenség kezére adta magát. Szenyér vára azonban hősiesen ellenállt. A török sereg ekkor Bajomot és Berényt felégetve Babócsa ellen fordult, melynek őrsége harc nélkül feladta a várat. így 1555-ben majdnem egész Somogy török uralom alá került.

38 A török hódoltság hullámai Szigetvárt és Kanizsát verdesték.

39 Kaposvár eleste után rendszeressé vált a Fonyód és környéke elleni támadás. A Fonyód ellenében felépített balatonszemesi török vár felépítésétől kezdve mind nehezebbé vált az elszigetelten álló fonyódi őrség helyzete. Csakhogy ekkor még Magyar Bálint kapitány sorra diadalmasan verte viszsza a meglepetésszerű török támadásokat.

4 ° Az 1556. évi dunántúli hadjárat — ha nagy eredményt nem is ért el —, mégis sikeres volt olyan értelemben, hogy megvédte Szigetvárt. A budai pasa kénytelen volt ez alól a „tolvaj tanya" alól visszavonulni. Ezzel a sikeres várvédelem lelassította a török hódítók terjeszkedését a Dél-Dunántúlon.

41 Fonyód várában az öreg Magyar Bálint egyre inkább körülvéve az ellenséges árral, próbálta feltartóztatni az ellenséget. „Csak én magam vagyok köztök — írja — mint ördög a sombékon".

42 A törökök 1554 november havának első napjaiban ostrom alá vették Csobáncot, de a vár bevételével kudarcot vallottak. így beérték a vidék végigdúlásával és kirablásával.

43 Az ellenség november 7-én Tihany falait törte, de a várat nem sikerült elfoglalnia. Éjféltől négy óráig ostromolta, s körülötte mindent felégetett. Az 1558. év is a megszokott „kisháborúval" telt el a balatoni végeken. Jelentősebb török támadásra csak október elején került sor. Az ellenség - Tihany, Vázsony, Devecser, Hegyesd és Csobánc vára alatt békében elvonulván — éjnek idején Szigligetet felgyújtotta, a lakosok nagy részét fogságba hurcolta.

45 1559-ben Csobánc várát ostromolták, de nem tudták bevenni.

46 A törökök 1560 decemberében Fehérvárott gyülekeztek, és onnan vagy 100 lovas és 200 gyalogos indult Veszprémbe, hogy az ottani őrséggel egyesülve, a környék kirablására vállalkozzék. A rablócsoport feje Hamza bég volt.

47 Devecseri Choron János 1560. december 31-én írja Nádasdy Tamás nádornak: „Hiszem, hogy ez hírül vagyon Nagyságodnak, hogy Hosszúpáhot, Németpáhot, Sármelléket, Egregyet és az több környül való falvakat az törökök elrablották, és az Balaton jegén mentek vissza az rabokkal".

48 1561 márciusában minden órában attól féltek, hogy Keszthely és Tátika is elvész.

49 A veszprémi török csapatok 1561. április 16-ról 17-re virradó éjszaka váratlanul meglepték és birtokukba vették a meredek hegyen álló, szabálytalan alaprajzú Hegyesd várát,

5 ° s a környező népet három mérföldnyire tűzzel és vassal hódoltatták.

5 l Enyingi Török Ferenc 1561. július 18-án arról számolt be Nádasdy Tamás nádornak, hogy a törökök fölégették Szentgrót városát. Magát a várat is ostromolták, de annak nem árthattak.

52 A sikertelen ostrom után a környező falvakat rabolták és égették. A sümegi őrség azonban a Hosszúberekben rajtukütött és szétverte őket.

5 3 A fehérvári törökök 1561 augusztus első napjaiban ismét Veszorémben gyülekeztek,, „hogy az egész Szalagot (=Szalaságot) elrabolják". A török Hegyesd alól — Ormány Józsa sümegi várnagy jelentése szerint - „az Zalán innét akar rablani falukat". „. .. két fele vagyon szándékok Kesztelre és Gogánfalvára és ott egynehán falukra . . ,"

54 Az ellenséges portyák Vázsony és Devecser körül folytak.

55 A hegyesdi Pajazit vajda is hol Devecser, hol Sümeg körül „forgódott".

56 1561 november elején a fehérvári törökök Vázsonyt és Tihanyt szerették volna elfoglalni.

5 7 Hegyesd megszállása után az ellenség a balatoni várakat még inkább fenyegette. „Az apró házakat (végházakat) el fogja szedegetni — írja Ormány Józsa sümegi várnagy Csányi Ákoshoz —, úgy mint Tihant, Vásont és kit akar". Majd felhívta Csányit, Nádasdy Tamás főemberét, hogy „szóljon és írjon mind uraknak minden féle népeknek, hogy hazájokért támaggyanak föl ezennel, mert ezennel elvész az Zalaság.".

58 Végső veszedelemben forgott Szentgrót, Keszthely, Sümeg és Rezi vára is.

59 Gersei Pethő János 1561. március 18-án Nádasdy Tamáshoz írt levelében Tátika és Keszthely miatt aggódott, „mert az hold tellése im előttünk vagyon és él az Isten, hogy félő óránként azoknak elveszése".

60 A törökök. 1561 júliusában felégették Szentgrótot, „annyira, hogy hat háznál több épen nem maradott benne."

61 A Hegyesd várába helyezett Pajazit vajda nagy erővel kezdte azt építeni. Ormány Józsa írja 1561. április 19-én a nádornak: „Azt értem, hogy huszár várat csinálnak Hegyesd alatt. Azt is mondják, hogy Tapolcán csinálnak kastélyt, hogy bőven lovag lakhassék benne".

62 „Gyulaffy uramnak nagy nyomorúság főképpen az Hegyesd elveszése — folytatja Ormány —, mast immár az gyalog terek környülfogta az Csobáncz hegyit.. ." Híres bajvívó — vagy ahogy abban az időben mondták — „versengős" vitéz volt Gyulaffy László csobánci kapitány, aki erősen sürgette Hegyesd visszafoglalását.

63 Egyik leghíresebb párviadala Csobánc falai alatt zajlott le Pajazit hegyesdi török parancsnokkal.

64 1562 április elején Gyulaffy László, Magyar Bálint szigligeti és fonyódi kapitánnyal, továbbá Török Fe263