A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

V. Fodor Zsuzsa: A veszprémi Ipartestület története (I. rész 1886–1890)

56. A felhívás eredményeként az 1888. május 5-én kelt elöljárósági ülés jegyzőkönyvébe bejegyezték, hogy Kiss István lakatos 1776-ból való céhládáját a benne lévó' régi iratokkal és kulccsal megőrzés végett beküldte az Ipartestületbe. Máshonnan is került be sok szép anyag, amelyre az 1889. szeptember 13-i elöljárósági ülés jegyzőkönyvének sorai utalnak: „Tárgyalták a volt ipartársulatok vagyonának leltározását, és azoknak egy külön helyiségbe való elhelyezését ..." 57. Jkv. 1888. március 3. 58. VK 1888. március 18. 59. VK 1888. május 13. 60. Jkv. 1888. augusztus 4. 61. Jkv. 1888. szeptember 1. 62. VK 1889. február 10. 63. Jkv. 1888. október 6. 64. Jkv. 1889. március 24. 65. Jkv. 1889. április 14. 66. VFH 1890. április 5. 67. U.o. 1890. március 15. 68. Jkv. 1890. szeptember 13. 69. A Győri kereskedelmi- és iparkamara 1891. január 1vel kezdte meg működését és a belügyminiszter rendelete szerint a négy megye mellett Győr és Komárom önálló törvényhatósági joggal felruházott városok tartoztak még külön ide. Ezzel megtörtént a kikapcsolódás a soproni kamara körzetéből. 70. VFH 1890. december 31. 71. A kézműves mestereknek egyre kevesebb külső piacuk volt a gyári termékek terjedése miatt, így azok a környezet közvetlen igényeinek kielégítésére törekedtek, ahol a nem egyenletesen fejlődő gyáripar nem támasztott konkurrenciát. - DÓKA Klára: Az iparostársadalom struktúra váltása a XIX. században Sopron megyében. A Dunántúl településtörténete VI. PABVEAB értesítő 1986.425-446. 72. Többek között Springer Mórnak a kórháznál 1889. évre teljesített lakatos munkáért 21 frt. 60 kr., Szenté Jánosnak a kórház részére 1889. december havában kiszolgáltatott süteményekért 65 frt. 34 kr., Kurtz Rudolfnak a szegényházhoz kiszolgáltatott asztalos munkáért 177 frt. 70 kr., Fata Ferencnek az utcai lámpák javításáért 8 frt. 50 kr., valamint a városház csatornájának meghosszabbításáért 2 frt. 80 kr. kiutaltatott. Tanácsülési jkv. 1890. január 11. - Az 1890. évi kifizetések közül: Kiss Istvánnak a szegényházhoz kiszolgáltatott vaságyak, takaréktűzhely és egyéb lakatos munkáért 647 frt. 60 kr.-t, Pfeifer Miklósnak a szegényházhoz bádogos munkáért 59 frt. 60 kr.-t, Csornai Mihály bognárnak a szegényháznál végzett munkáért 4 forintot utaltak ki. Tanácsülés jkv. 1890. március 8. - A városi szolgaszemélyzet részére az 1891. évre járó ruha és csizmaféléket árlejtés után szerződésben jelölték elkészíttetni az alábbiak szerint: „1. Mauer Ignácz fia vállalkozónak mindegyik rendőr ruházatáért 85 frt. 2. Balogh Károly vállalkozónak a rendó'rbiztos ruházatáért 65 frt. 3. Weisz Jakab vállalkozónak mindegyik tüzőr ruházatáért 35 frt. 4. Jádi Ferenc vállalkozónak mindegyik erdőőr csuklyás szűréért 15 frt. 5. Lengyel Mór vállalkozónak mindegyik erdőőr ruházatáért 33 frt. 6. Katona Sándor vállalkozónak mindegyik rendőr csizmáiért 25 frt. 95 kr. 7. Mészáros Mihály vállalkozónak mindegyik erdőőr csizmáiért 19 frt. 8. Katona Sándor vállalkozónak mindegyik tüzőr csizmáiért 21 frt. 95. kr. Ezen munkák elvégzéséért (szerződés szerű teljesítés után) Veszprém város pénztárából az összeg kiutalni határozatott." - Képviselőtestületi jkv. 1890. november 22. ZSUZSA V. FODOR GESCHICHTE DER VESZPRÉMER GEWERBEKORPORATION (Teül. 1886-1890) Die Industrierevolution in West- und Mitteleuropa am Ende des 18. Jahrhunderts und in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts übte auch auf Ungarn, das zu dieser Zeit auf einem niedrigeren Entwicklungsniveau stand, eine Wirkung aus. Schon am Anfang des 19. Jahrhunderts begann das Zunftwesen, durch das die Entwicklung immer mehr gehemmt wurde, zu schwächen. Die Krise des Handwerkgewerbes, die man durch Verordnung vershiedener Mass nahmen zu mildern versuchte, reicht in die Mitte des vorigen Jahrhunderts zurück. Im Jahre 1872 wurden in unserem Land die Zünfte aufgehoben, aber trotz der guten Absichten, haben sich dadurch die Spannungen innerhalb des Handwerkgewerbes nur noch erhöht. Auch weiterhin brauchten die Gewerbetreibenden Interessevertretungsorgane, die sich im ihre wirtschaftlichen Sorgen kümmerten. Das zweite Industriegesetz vom Jahre 1884 verordnete, dass Gewerbekorporationen gegründet werden müssen, die die Handwerker vereinigen und ihre Interessen vertreten. Die Veszprémer Handwerker begannen kurz nach dem Inkrafttreten des Gesetzes die Organisations-tätigkeit. Zuerst wurde im Januar 1885 provisorisch, bald am 12. September 1886 auch offiziell die Veszprémer Gewerbekorporation gegründet. Zu dieser Zeit arbeiteten in der Stadt etwa anderthalbtausend Handwerker in Vertretung 88 Gewerbszweige als Meister, Gesellen oder Lehrlinge. Das erste Jahr verlief mit der Ausbildung des offiziellen Lebens, später jedoch hatte die Korporation immer mehr und allerlei Aufgaben zu lösen. Der rechtliche Wirkungskreis der Korporation war ziemlich beschränkt, trotzdem hat sie viel für das Lehrlingswesen, für die Bezähmung der Stümper getan und auf versciedenen Gebieten des gesellschaftlichen Lebens der Stadt mitgewirkt. Sie hatte verbreitete Beziehungen mit zahlreichen Gewerbekorporationen des Landes. Die Gründung der Fachabteilungen im Jahre 1890 trug zur Erhöhung des Organisationsniveaus und der fachlichen Interessevertretung bei. Mit dem immer stärker werdenden Grosskapital, mit der Fabrikindustrie konnten auch die Veszprémer Kleingewerbler nicht wetteifern, so war die Geschichte der Gewerbekorporationen in den 90-er Jahren immer mehr von Sorgen und Schwierigkeiten gekennzeichnet. 534