A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

V. Fodor Zsuzsa: A veszprémi Ipartestület története (I. rész 1886–1890)

JEGYZETEK RövidítésekAbkürzungen 23. 24. Alapszabályok = Veszprém rendezett tanácsú város Ipartes- 25. tületének alapszabályai. Veszprém, 1888. 26. DÓKA = DÓKA Klára: A pest-budai céhes ipar válsága (1840- 27. 1872). Bp., 1979. 28. Jkv = A Veszprémi Ipartestület jegyzó'könyve 1886-1903. 29. VemLIX.206. 30. KURUCZ = KURUCZ József: A Győri Ipartestület és a régi 31. győri ipartársulatok története. Győr, 1911. 32. LIPPAY = LIPPAY István: Az ipartestületekről és az Ipartestületek Országos Központjáról. Bp., 1932. 33. SOPRONI kamara - A Soproni kerületi kereskedelmi- és ipar- 33/a kamara jelentése az 1883, 1884 és 1885. évekről. Sopron, 1888. TAHY = TAHY István dr.: A magyar kézművesipar története. Bp., 1941. Tanácsülési jkv = Veszprém r. t. város tanácsülési jegyzőkönyve. VemL. VFH = Veszprémi Független Hírlap VemL = Veszprém megyei Levéltár VK = Veszprémi Közlöny 34. 1. RÓZSA Miklós: Céhen kívüli iparok és iparosok az Ideiglenes Iparrendtartás igazgatási rendszerében. in: III. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 1976. Veszprém, 1977. VEAB Értesítő I. 92. és EPERJESSY Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686-1848. Bp., 1967. 193-197. 2. LIPPAY 89. 3. RÓZSA Miklós: Iparosszervezetek Magyarországon az 1859. évi iparrendtartás igazgatási rendszerében, in: Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium Veszprém, 1979. 1978. VEAB Értesítő II. 167-168. 4. DÓKA 204. 5. A magyar ipar almanachja. Bp., 1929. 28. 6. TAHY 85. 7. Magyarország története 1848-1890. Bp., 1979. 1014. 7a. Az egyre nehezedő körülmények biztos jele volt az is, hogy fokozódott a vidékről Pestre, illetve Budára költöző iparosok száma. A Veszprémből eltávozók elsősorban Pesten telepedtek le. DÓKA 197. 8. MATLEKOVICS Sándor: Az ipar alakulása a capitalizmus korszakában. Bp., 1911. 15-30. 9. Az 1872. évi törvények gyűjteménye. Bp., 1908. 136. 10. SOPRONI kamara 16. 40. 11. A Veszprémi Csapó Ipartársulat jegyzőkönyve. 1872. 41. július 8. VBM Adattár. Ltsz: 70.1543.1. 42. 12. A Veszprémi Csizmadia Ipartársulat iratai. VBM Adat- 43. tár. Ltsz: 70.1628.1. 13. Az 1884.dik évi törvények gyűjteménye. Bp., 1884. 44. 217. 122. §. 45. 14. U.o. 219. 125. §. 46. 15. A megalakulás nem ment mindenütt zökkenőmentesen. Lásd: KURUCZ munkáját a Győri Ipartestületről. 47. 16. Veszprém, 1885. február 1. 48. 17. Uo. 1885. augusztus 16. Bizonyos fokig helyi sajátos- 49. ságot, a szakma helyi népszerűségét is jelzi, hogy 50. ekkor még viszonylag magas volt a fazekasok szá- 51. ma. 52. 18. SOPRONI kamara 16. 53. 19. VK 1886. február 14. 20. Jkv. 1886. szeptember 12. 54. 21. Alapszabályok 1-2. 22. Uo.5-6. 55. 35. 36. 37. 38. 39. U.o. 6-7.7. §. U.o. 7-8. 8. §. U.o. 13. 16. §. U.o. 11. 13.§. U.o. 4-5.3. §. U.o. 11-12. 14-15. §. Jkv. 1886. szeptember 17. Alapszabályok 14. 17. §. VK 1886. szeptember 26. Az 1884.dik évi törvények gyűjteménye. Bp., 1884. 126-127. §. Jkv. 1886. október 30. „1. Egy fennálló író asztal 2 m hosszú, 80 cm széles és 115 cm magas, alól két beosztással, felnyitó két fedél és zárral, lukas kults zárral Mátra olajos festékkel befestve 18 frt. Elkészítését Szigeti Ferenc vállalta 17,80 frt.-ért. 2. Egy 3 m hosszú 75 cm széles asztal a fentire befestve 12 frt. László József 11,50 frt.-ért elvállalta. 3. Egy fennálló almáriom egy ajtós, festve 16 frt. László József elvállalta 15,50 frt.-ért." A szerződés megtörténtéről biztosít az az 1887. január 22-i tanácsülési jegyzőkönyvbe írt bejegyzés, amely Köves Béla kávést engedélykérés elmulasztása miatt marasztalja el. Ugyanis a várostól bérbe vett kávéházi helyiséghez tartozó lakást csak tanácsi jóváhagyással lett volna szabad albérletbe adni. Jkv. 1887. január 8. Jkv. 1887. február 5. BÉRES Katalin: A zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón. Zalai Gyűjtemény, 21. 22. VÉGHELYI Dezső: Emléklapok rendezett tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből. Veszprém 1886.46. Kopácsy József legfőbb ítélőszéki bíró 2000 forintot ajánlott fel a kezdő, vagy már működő mesteremberek számára a ,,. . . képességök bebizonyítása, s fejlesztése, vagy gyakran pillanatnyi szükségleteik fedezése miatt" örökös alapítványképpen. Az összegből „megbízható kezes által nyújtott kellő biztosság mellett" a városi tanács végzés útján legfeljebb 3 évre 100-200, maximálisan 300 forintos segélyt utalhatott ki az arra rászorulóknak. Az alapítvány 1876. január 1-től lépett életbe, de ez az összeg valójában már 1875. július 1-től az alapítványnak kamatozott a helybeli takarékpénztárban. VK 1887. március 13. Jkv. 1887. március 5. Tanácsülési jkv. 1887. június 28. RÁNKI György: A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben. Történelmi Szemle, 1964. 425. Jkv. 1887. május 7. Jkv. 1887. június 4. A Veszprémi Ipartestület békéltető bizottságának alapszabályai. Veszprém, 1887. 1.-2. §. U.o. 25. 9. §. U.o. 27. 13. §. U.o. 26.10. §. KURUCZ 56. Jkv. 1887. augusztus 6. Tanácsülési jkv. 1887. május 7. A 100 éves 306. számú Táncsics Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézet tön inete 1883-1983. 19. HORNIG Károly: Veszprém n últja és jelene. Veszprém, 1912. 167. Tanácsülési jkv. 1887. május 21. 533