A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Ilon Gábor: Egy sírépítménytípus a Bakony-vidéki későbronzkorban
2. ábra. А П/3. halom K-Ny-i átmetszete Hegyfalun feltárt háza környékének töredékei és Csikvánd—Kalmártag 3 3 két töredéke a korai halomsíros, illetve a BD—HA időszakból. A tálak legközelebbi megfelelői В akony szűcs—Százhalomról , Bakonyjákó—Malomoldalról 3 s és Németbánya—Felsőerdei-dűlő II/1. halom 1. sírból 36 említhetők. Az 1. és 2. sír műszerrel bemért tetejének szintkülönbsége mindössze néhány cm. A halom teteje és a sírok felszínének szintkülönbsége 46 cm. (Z ábra) A legmélyebben — a kisebb kerámiatöredékes foltoktól eltekintve — a Dny-i objektum feküdt, a halom tetejéhez képest -58 cm-en. A sírok szintezési adatai, valamint a halom különböző pontjain és sírjaiban talált mellékletek anyaga, díszítése arra utal, hogy a halom temetkezései egyidejüek. A halom sírjai a BD-HA időszakin datálhatok. KŐKONSTRUKCIÓK A BAKONY-VIDÉKI CSOPORTBAN A következőkben a kőkonstrukciót 3 7 rejtő sírhalmoknak csak egy területi csoportjával — Bakonyvidéki, vagy északnyugat-dunántúli — foglalkozunk. Nem célunk a teljes kárpát-medencei anyag áttekintése. A kőkonstrukciós sírépítmények fajtái és lelőhelykataszterük: /. Kőgyűrüs: 1. Jánosháza-Országúti dűlő ВС— BD korú. 38 2. A sándorházi tumulushan 3,2 m belső átmérőjű kőgyűrű volt. 39 II. Kőborításos: 40 1. Bakonybél-Vall'. 4 * Kövek alatt voltak a mellékletek. 2. Bakony szűcs-Százhalom 42 Patek E. által feltárt halomrészletében 125 x 125 cm-es területen 1 —2 soros kőréteg alatt helyezték el a mellékleteket. BD-re keltezve. Hamvasztásos. 3. Borzavár-Alsótündér maj or 4 ъ . Felülnézetben köralakú kőborítás alatt csontvázas sír. Abb. 2. Der ost-westliche Querschnitt des Hügels И/3. 4. Fenyőfő—Kékhegy II. 44 Az egyik halom lekopott felszínén sok kő látható. 5. Iharkút-Községi-nyiladék 4 s . A sírmező lepusztult halmainak némelyikén kőborítás látszik. 6. Iharkút-Pápavár II. 46 Az egyik útépítéskor átvágott halom metszetében 12 m hosszú 30—50 cm vastag kőborítás van. 7. Lókút-Óbánya-puszta II. 46 l a BD-re keltezett urnasír kapcsán kőlapokat említenek. III. Kőkamrás: 1. Bakonybél-Erdőldb 41 . 1899-1900-ban Récsey Viktor „. . . élükre állított, lapos kövek között ..." sírjelenségeket észlelt. „... a tizenkettedik halmot ástuk fel, midőn egy egész tervszerűen megalkotott sírt találtunk. Négy oldalt ismét élükre állított kövek fölé egy lapos fektetve tárult elénk, óvatosan leemeltük . . . cserépedény oldala látszott, majd hamvas-szürke föld, csontszilánkok; de mindhiába, egy ép edényt nem tudtunk kiemelni. Az egyiknek a füle, a másiknak pereme, harmadiknak talpa volt csak meglelhető; ..." A szakirodalomban egyhangúlag BD-re keltezve. 2. Bakony bél-Tuskós 4s . 1875/76-ban több csontvázas temetkezést tártak fel. Az egyik kövek között volt elhelyezve. 3. Bakony bél-Vali 49 . Két különálló sírcsoport található a lelőhelyen. Az egyikben (39 halomból áll) tártak fel - Friedrich-Miháldy-Rómer - öt olyan halmot, amelyben „. . . 5. számmal jelelteknél, rendes négyszög alakban felállított lapos kövek között cserép és hamu." A kamrák tájolása (hoszszabb oldaluk szerint) É—D, h = 2—1,2 m. Mindegyik a feltárt halmok D-i részén volt. 4. Bakony' szűcs-Százhalom ;0 . 1875-ben Miháldy I. és Rómer F. ásatták meg az általuk VIII. számmal jelzett halmot. Ebben U-alakú kőkamra volt egy lapos kővel lefedve. Méretét Rómer rajzban nem közölte. 5. Bakony'tamási-Hathalom 1;1 . 1851-ben nagy méretű terméskövekből összerakott négy „sírládában" csontvázakat találtak. 6. Borzavár-Alsótündér major II s г Véleményünk szerint feldúlt vagy összedőlt kőkamraszerkezetes 89
